Aikido
A japán Aikido szót
három karakterrel írják, melynek jelentése: az univerzum mozgatóerejével való
egyesülés útja (ai: egyesülés, harmónia, azonosulás, szeretet; ki:
őserő, ősenergia, életerő, vitális energia, szellemi/lelki energia, az
összpontosított erő energiája do: út, mód).
Az aikido egy valódi budo,
vagyis harcművészet; a japán katonai harci művészetek történelmi tradícióiból
alakult ki. Komolyan gyakorolva több mint taktika és önvédelmi technikák
ismerete: az aikido a lélek tökéletesítésének tudománya.
Az aikidot Ueshiba Morihei
fejlesztette ki, akit a világ minden részén több mint egymillió aikido
gyakorló O-Sensei (Nagy Mester)-ként ismer.
Fiatalemberként rendkívüli harcművész volt, a kard, a bot, a lándzsa, és a
ju-jitsu művészetének mestere. De O-Senseinek komoly szellemi indíttatása volt,
és sokat töprengett a mások fölött aratott győzelmen alapuló út
haszontalanságán.
Egyszerű életmódjával és kitartó
gyakorlással eljutott a megvilágosodás pillanatáig, és leküzdötte dilemmáját.
Hosszú meditációitól átalakulva, Ueshiba technikai ügyessége a kifinomultság
és bámulatba ejtő erő harcművészetében bontakozott ki, amely alapjában
különbözik a korábbiaktól.
"Az Aikido titka,"
írta "hogy összhangban legyünk az univerzum mozgásával és az
univerzummal magával." O-Sensei úgy tartotta, hogy a budo a szeretet
útja, út amellyel le tudjuk győzni a konfliktusokat magunkban, és békét
teremthetünk a világban, "az univerzum szíve mindenki saját szíve
legyen."
Mindig is voltak figyelemre
méltó szellemi képességekkel megáldott emberek, de O-Sensei úgy tanította, hogy a valódi tudás
nem szerezhető meg pusztán az értelem által. "Ez nem egyszerű
teória," mondta. "Ezt gyakorolnod kell."
Az aikido dinamizmusa
Minden aikido technika
lényege egy stabil, erős középpont körüli körkörös mozgás. Még akkor is,
amikor a technika iránya egyenesnek mutatkozik előre vagy hátrafelé,
közelebbi vizsgálat felfedi, hogy az aikidos mozdulatai valójában körkörösek.
Helyesen végrehajtva néhány
technika igen látványos, az ellenfél "elszáll" a levegőben. Mások
olyanok, mint egy bűvészmutatvány; kicsi, fürge mozdulatok, amik rögzítik a
támadót. Mindkettőt az emelőerő, tehetetlenség, gravitáció, centrifugális és
centripetális erők hatásának használatával valósítják meg. Végül is a támadás
saját energiája dönti le a támadót.
Természetesen állóképesség
növekedés, hajlékonyság, és izomfejlődés bekövetkezik a gyakorlás
eredményeképpen, de a technikák hatékonysága nem függ a fizikai erőtől; ezért
az aikidot bárki gyakorolhatja korra és nemre való tekintet nélkül.
Az aikido gyakorlása
A budo végső célja a
személyiség átalakítása, harmonikus egyéniségek alkotása. Mégis ritkák a
filozofikus beszélgetések a dojoban, az edzőteremben. A hangsúly főleg
a gyakorlaton van: állandó ismétlések során sajátítják el tökéletesen az
alapmozdulatokat, időzítést és légzést.
A tanulók megtanulják
megragadni az ellenfél akcióját, és visszairányítani ezt a harci hatékonyság
és erő technikáival. Ugyanakkor megtanulnak egyensúlyban maradni bármilyen
körülmények között.
A legtöbb gyakorlatot
partnerrel csinálják; mindegyikük a saját képességeinek megfelelően dolgozik,
felváltva mint uke (a támadó), és nage (aki fogadja a támadást).
Mindkét szerep fontos; mindkettő hozzájárul a felek ügyességének,
érzékenységének növeléséhez.
Központ
Az aikidoka laza
testtartásra tesz szert, amiben a testsúly a test fiziológiai középpontjába,
az alhasba van irányítva. A gravitáció tovább már nem egy erő, amit le kell
győzni, hanem segíti és megszilárdítja a testtartást. Ennek következtében a
hétköznapi mozgás is könnyedebbé válik.
A központosítás
következményei éppúgy szellemiek mint testiek: az életerő megnő, az érzékek
élesednek, az egyént kevésbé befolyásolják a mindennapi bosszúságok és
kellemetlenségek. Ezt az állapotot Japánban úgy nevezik, hogy harát
vagy erős kit birtokol, belső képességet, ami segíti az aikido
gyakorlóját teljes lehetőségeinek kiaknázásában az élet minden területén.
Aikido etikett
Az itt leírtakban egy általánosan elfogadott rendszert próbálok
összefoglalni, különös tekintettel a hazánkban meghonosodott, kialakult
szokásokra, de megpróbálok kitérni az érdekességekre is. Általános érvényű,
hogy minden egyes dojoban más és más helyi szokások alakulhatnak ki, ezért ha
egy új dojoban edzel mint kezdő aikidoka, vagy csak mint vendég, feltétlenül
tartsd tiszteletben a helyi szokásokat! Az aikidoka
öltözete
Gyakorlóruha (keikogi, dogi, gi)
Hazánkban gyakran használjuk
a "gi" kifejezést, de helyesebb a "keikogi" vagy
"dogi". A Hombu Dojoban ez utóbbit használják.
Bármilyen fehér színű judo
vagy karate ruha megfelel. A magyar klubokban a kezdőknek általában megengedik,
hogy egyszínű melegítőalsóban és fehér pólóban edzenek, Japánban viszont már
az első edzésre is dogi-ben kell érkezni. Természetesen edzőtáborokban már
illik hazánkban is dogi-ben edzeni.
A ruházatodat mindig tartsd
tisztán, rendezetten. Edzés közben is megigazíthatod a ruházatodat, de
ilyenkor fordulj el partneredtől. Tiszteletadás előtt mindig igazítsd meg a
ruhádat.
Öv (obi) + Hakama
A dan fokozatú aikidokák
fekete övet és hakamát (szoknyaszerű bő nadrág, tradicionális japán viselet)
viselnek.
A kyu fokozatú aikidokákra
már szövetségenként, de klubonként is változhat a szabály (ha ismeretlen
helyre megyünk, illik előre érdeklődni a helyi szokásokról). Magyarországon a
legelterjedtebb megoldás a fehér öv, és 2. kyutól felfelé a hakama viselése.
Ez alól kivételt képez a MKDE,
ahol az 1. és 2. kyu fokozatúak barna övet hordanak, és csak shodantól
hordanak hakamát.
Külföldön még több verzió
létezik: van ahol mindenki hord hakamát, van ahol csak a dan fokozatúak és a
nők (pl. Japánban sok helyen), stb. A Yoshinkan dojokban előfordul az is,
hogy feketeövesek hakama nélkül edzenek, de pl. Japánban az Aikikai dojokban,
ha hakamás vagy és nincs nálad hakama, akkor meg kell kérdezni az edzésvezetőt,
hogy edzhetsz-e hakama nélkül.
Magyarországon általában
fekete vagy sötétkék színű hakamát használnak (esetleg barnát), de
tulajdonképpen színre és mintára nincs megkötés (a minta lehet festett vagy
beleszőtt). O-Sensei
fehér színű hakamát használt sok alkalommal (shinto szertartásokon is ilyet
hordanak), Kisshomaru
Doshu szürkében edzett, de vannak akik indigó, bíbor, illetve
rózsaszín(!) hakamát hordanak.Az európaiak hosszabb hakamát hordanak, a
japánok inkább akkorát ami éppen eléri a bokacsontjukat (nem is esnek benne
hasra...). Arra vigyázni kell, hogy ne lógjon ki alóla a nadrág.
Az övről még annyit, hogy van
ahol használják a színes öveket is, mivel segít a partnered ukemi
képességeinek a behatárolásában. Elrettentés
képpen itt egy gyűjtemény a hakama és öv viselésének szabályairól a világ
minden tájáról.
Általánosan érvényes, hogy a
dojoban öltözni-vetkőzni nem illik. Ez alól kivétel a hakama, amit általában
az öltözőben vesznek fel, és a szőnyegen veszik le (és ott is hajtják össze).
Barkácsoló kedvű aikidosoknak
íme egy hakama
szabásminta, Farkas Károly
vette le a méretet egy gyári hakamáról, felelősséget nem vállal érte, viszont
észrevételeket és tapasztalatokat szívesen fogad a szabásmintával
kapcsolatban.
Papucs (zori)
Hogy tiszta lábbal érkezzünk
a szőnyeghez. Tilos bármiféle lábbelivel felmenni a tatamira. Törölköző (tenugui)
Egy egészen kis méretű
törölközőt szoktak összehajtogatva a dogiben az öv fölött tartani, hogy az izzadságot
letöröljék vele edzés közben. Eredetileg tradicionális pamut törölköző, amit
a munkások a homlokuk köré tekertek, hogy felszívja az izzadságot, illetve
háziasszonyok használták a konyhában, vagy teaszertartásnál volt mindig
kéznél, hogy használják, ha kilöttyent a tea, stb... Gyakori a hagyományos
szövött kivitelezés (pl. a kék és fehér egy régi hagyományos színkombináció).
Nálunk nem annyira elterjedt a használata, pedig (főleg nyári hőségben)
nagyon praktikus. Viselkedés az
edzőteremben
Meghajlás
A meghajlásnak nagyon fontos
szerepe van a régi japán tradíciók megőrzésében. Ezzel fejezzük ki
tiszteletünket, illetve köszöntéskor használjuk. Meghajlással köszöntjük az Alapítót
edzés elején és végén, a dojot belépéskor és kilépéskor. Meghajlással
jelezzük a másik aikidokának hogy vele szeretnénk gyakorolni, vagy hogy
szerepet szeretnénk cserélni gyakorlás közben (ezt főleg az MKDE berkeiben
használják, de hasznos lehet mindenkinek, ha pl. idegen ajkúval gyakorolsz),
és meghajlással köszönjük meg a gyakorlást is. Meghajlással jelezzük az
edzésvezetőnek, ha szeretnénk tőle valamit kérdezni (mi menjünk oda hozzá, és
ne őt hívjuk magunkhoz!), meghajlással köszönjük meg a segítséget.
Általánosan érvényes, hogy az
alacsonyabb fokozatú hajlik meg először (és esetleg mélyebbre), és az
egyenesedik föl másodjára. Ha seizában hajlunk meg, a kezeinket magunk elé
háromszögalakban, vagy pedig egymástól távolabb, párhuzamosan helyezzük a
földre (a háromszögalakzat az elterjedtebb). A kezeinket lerakhatjuk
egyszerre, vagy pedig előbb a balt, és csak utána a jobbot (az első nagyobb
tiszteletet jelez). Ha olyan embernek akarunk meghajolni, aki seizában ül,
üljünk le mi is seizába a meghajláshoz. Meghajlás közben ügyeljünk a
tartásra: ne görbítsük meg a hátunkat, ne lógassuk a fejünket, ne emeljük fel
a fenekünket.
Belépés az edzőterembe
Belépéskor meghajlással kell
köszönteni a dojot. A tatami szélénél levesszük a papucsot, és a
szőnyegrelépés után újból meghajlunk. Amikor először érkezünk a szőnyegre,
seizában tisztelgünk a kamiza felé, utána (ha valamiért újból elhagytuk a
szőnyeget) elég állva meghajolni. Ha érkezéskor az edzés már elkezdődött, a
tiszteletadás után a szőnyeg szélén seizában meg kell várni amíg az
edzésvezető engedélyt ad a csatlakozásra (edzőtáborokban, ahol sok ember van,
ez nem érvényes, mert estig ott ülhetsz, mire észrevesznek). Természetesen
nem illik késve érkezni.
Kilépés az edzőteremből
Edzés közben csak indokolt
esetben, és az edzésvezető engedélyével hagyhatjuk el a szőnyeget. A
tatamiról való lelépés előtt meghajlunk a kamiza felé, majd belelépünk a
papucsunkba. A kijáratnál újból meghajolva tisztelgünk a dojonak.
Az edzés kezdete
A szőnyegre érkezés után az
aikidokák egy vagy több sorban leülnek seizába, és így várják az
edzésvezetőt. Amikor az megérkezik, először meghajlással tiszteleg O-Sensei
emléke előtt, majd leül ő is seizába (az edzésre felsorakozottakkal szemben).
Rövid meditáció (mokuso) után mindenki meghajlással tiszteleg O-Sensei
emléke előtt a kamiza felé (a meghajlás előtt az edzésvezető a feje fölött
tapsolva jelezhet, ennek a tapsok számától függően több jelentése is van: 1
taps valami buddhista szokás; 2 vagy 4 taps shinto szokás, jelentése: üdvözli
a kamikat, felhívja magunkra a figyelmüket, "az első tapssal rezgéseket
küldünk ki a szellemvilág felé, a másodikkal fogadjuk a visszhangot" - Saotome
Sensei), majd az aikidokák és az edzésvezető egymást üdvözlik szintén
meghajlással, és esetleg o-negai shimasu (ejtsd: onegáj [i]simász)
vagy o-negai itashimasu (e: onegáj itásimász) szavakkal üdvözlik
egymást.
Ha egy dojo lát vendégül egy
mestert, akkor előbb a dojo vezetője és a vendég üdvözlik egymást
meghajlással, és csak utána üdvözlik a gyakorlók a mestert. Ha több
instruktor tart tábort, akkor a rangidős mester foglal helyet a gyakorlókkal
szemben, és a másik mester a sor elejéhez ül oldalt, és a tisztelgés után
előbb egymást köszöntik meghajlással és csak utána üdvözlik a gyakorlók a
mestereket. Ezután a rövid "szertartás" után kezdődik a
bemelegítés, majd pedig az edzés.
Az edzés vége
Az edzés végén rövid levezető
gyakorlatok (légzőgyakorlatok és/vagy sótörés, suwari waza kokyuho) után
újból sorba leülnek az aikidokák, rövid meditáció után előbb a kamiza, majd
pedig egymás felé meghajolva búcsúznak az aikidokák és az edzésvezető (több
oktató esetén szintén előbb egymástól búcsúznak az edzésvezetők). Néhány
helyen a gyakorlók még megvárják amíg az edzésvezető lemegy a szőnyegről, és
csak utána állnak fel ők is (Suga Sensei szerint ez
fura szokás, mert lemegyek, aztán visszajövök összehajtani a hakamát...),
vagy feláll mindenki, és állva újból meghajlanak az aikidokák és az
edzésvezető egymás felé.
Hazánkban több dojoban miután
az edzésvezető feláll, lemegy a szőnyegről, és meghajol a szőnyeg szélén, a
szőnyegen maradt rangidős aikidoka hangos rei kiáltással jelez, ekkor
az aikidokák újból meghajlanak (ez nem szokás a Hombu Dojoban, de pl.
Franciaországban sem). Néhány dojoban az edzés után az aikidokák végigjárják
azokat, akikkel az edzés folyamán gyakoroltak, és meghajlás kíséretében újra
megköszönik a közös munkát egymásnak.
Gyakorlat bemutatása
Ha az edzésvezető leállítja a
gyakorlást, az aikidokák megköszönik a párjuknak a gyakorlást (meghajlással,
illetve arigato gozaimasu szavakkal) és gyorsan elhelyezkednek a
szőnyegen seizában (ha sokáig tart a bemutató, lehet törökülésben is ülni)
úgy, hogy elegendő hely maradjon a technika bemutatására. A hátsó sorokból
lehet féltérden, vagy állva is figyelni a bemutatást. Az edzésvezetőnek nem
szabad hátat fordítani, mert lehet, hogy éppen veled akarja bemutatni a
gyakorlatot. Ha az edzésvezető hosszasan magyaráz, akkor az ukénak ezalatt
féltérden kell várakoznia. Az MKDE dojoiban (és a
többi Kobayashi Dojoban is) a bemutatás végén az uke is megcsinálja párszor a
gyakorlatot az edzésvezetőn (az MKDE-n kívül is
előfordul néhány helyen).
Ha gyakorlás közben az
edzésvezető külön megmutat valamit valakinek, akkor az illetőnek szintén
seizában kell végignézni a bemutatást. Ezt mások is megnézhetik, szintén
seizában.
Gyakorlás
A gyakorlat bemutatása után
az aikidokák meghajlással megköszönik a tanítást, gyorsan partnert
választanak (meghajlással, és esetleg o-negai shimasu szavakkal), és
megkezdik a gyakorlást. A gyakorlás során a társak fejlődésének elősegítését,
és testi épségük megőrzését mindig elsődleges szempontnak kell tekintenünk.
Arra kell törekedni, hogy minél több partnerrel gyakoroljunk az edzés során.
A magasabb fokozatú aikidokák jobban rá tudnak mutatni a gyenge pontjainkra
és segítenek a kiküszöbölésükben, az alacsonyabb fokozatúak hibáiból pedig
sokat tanulhatunk.
Továbbá...
Aikido technikák rendszere
Pusztakezes gyakorlás (TAIJUTSU)
a.) A támadási alaphelyzet - TACHI WAZA = A nage és az
uke egyaránt áll. - SUWARI WAZA = A nage és az uke
egyaránt térdelőülésben (japán ülés) van. - HANMI HANDACHI WAZA = Az uke
áll, a nage térdelőülésben van. Ez a helyzet a nagetól biztos technikai
tudást, magas szintű alkalmazkodóképességet igényel. - SHIHO WAZA = A naget
több (két-három) uke támadja több irányból, gyors egymásutánban. A Shiho
wazaban mind a támadás, mind a védekezés technikája kötött. A gyakorlás célja
a többirányú, gyors reakció képességének kifejlesztése, s az egyes technikák
íly módon való begyakorlása. - JIYU WAZA = Szabad gyakorlás.
A támadó technika kötött, a nage bármely technikával védekezhet. A Jiyu waza
gyakorolható egy vagy több ukeval is. - RANDORI = Harcszerű
küzdelem. Nincs kötött támadás és nincsen megszabott védőtechnika sem. A
Randori gyakorlása a térlátást, a reakciógyorsaságot (az adott támadásra a
legmegfelelőbb technika gyors alkalmazása), a taktikai érzéket (pl. a nage
úgy helyezkedik, hogy az ukek egymást zavarják), s a technikai biztonságot
fejleszti. Két fajtája: - KAKARI-GEIKO = Az ukek az előírásos támadásokkal támadnak, és a
nage is a vizsgaanyagban szereplő technikákat alkalmazza. - TANINZU-GEIKO = Az ukek
részére bármilyen támadás megengedett, s a védő bármilyen, az aikido elvei
szerint felépített technikával küzdhet ellenük. b.) A támadás iránya - MAE WAZA = Elölről jövő
támadások védése. - USHIRO WAZA =
Hátulról jövő támadások védése. c.) A támadó és a védő egymáshoz viszonyított helyzete - AI HANMI = A támadó és a
védő azonos (mindkettő jobb vagy bal) állásban van. - GYAKU HANMI =
Ellentétes állásban vannak. d.) A támadás fajtája Megfogások szemből: - KATATE DORI = Egyik csukló
megragadása. - HIJI DORI vagy SODE DORI =
Egy kéz fog könyökre. - KATA DORI = Ruhafogás a
vállon. - MUNA DORI = Ruhafogás a
mellen (kabáthajtókán). - (KATATE) RYOTE DORI =
Mindkét kéz megragadása. - MOROTE DORI = Két kéz fog
egy alkarra. - RYOTE DORI = Fogás mindkét
kézre. - RYOHIJI DORI vagy RYO SODE
DORI = Mindkét könyök megragadása. - RYOKATA DORI = Mindkét váll
megragadása. - KATADORI MENUCHI = Egyik kéz
vállra fog, a másik fejre üt. Megfogások hátulról: - USHIRO RYOTE DORI = Mindkét
csukló megragadása hátulról. - USHIRO RYOHIJI DORI =
Mindkét könyök megragadása hátulról. - USHIRO RYOKATA DORI =
Mindkét váll megragadása hátulról. - USHIRO ERI DORI = Egy kéz
fog gallérra hátulról. - USHIRO KATATE ERI DORI =
Egyik kéz csuklóra fog, a másik gallérra, hátulról. - USHIRO KUBISHIME =
Nyakátkarolás egy kézzel és fojtás hátulról. - USHIRO KATATEDORI KUBISHIME
= Egyik kéz csuklóra fog, a másikkal nyakátkarolás és folytás hátulról. - USHIRO HAGA IJIME = Két
kezes átkarolás a könyök és a váll között. Ütések/Vágások: - SHOMEN UCHI = Egyenes
köríves ütés kézéllel a fejre. - YOKOMEN UCHI = Oldalsó
köríves ütés a fejre. - SUIHEI UCHI = Vízszintes
vágás (ritkán használt, általában tantoval). - GEDAN TSUKI = Egyenes ütés
lágyékra. - CHUDAN TSUKI = Egyenes ütés
gyomorra. - JODAN TSUKI = Egyenes ütés
fejre. Rúgások: - MAE GERI = Egyenes rugás. - YOKO GERI = Oldalsó rugás. - MAWASHI GERI = Köríves
rugás. - USHIRO GERI = Rugás
hátrafelé. |
