Birkózás
A versenyzők arra törekszenek,
hogy ellenfelüket kétvállra fektessék vagy több és értékesebb fogással
szerezzék meg a győzelmet. A birkózóversenyeket
kötöttfogásban és szabadfogásban rendezhetik meg. A kötöttfogású birkózásban
a fejtől számítva csak derékig szabad megfogni az ellenfelet, gáncsolni és
lábat fogni tilos. Általában tilos a láb bármilyen cselekvő használata. A
szabadfogású birkózásban lábat fogni gáncsolni is szabad. A
sportághoz szükséges szerek és felszerelések
A versenyzők csak vállpántos,
egész birkózómezben és birkózócipőbe mérkőzhetnek. A cipőnek nem lehet sarka.
A talpa lehetőleg gumiból készüljön. A cipőn nem lehet fűzőkarika vagy
kapocs; tilos a cipőre vasa vagy más olyan tárgyat szerelni, amely sérülést
okozhat. Gyűrűt, karkötőt karórát, nyakláncot, vagy olyan tárgyat, amely
sérülést idézhet elő, nem viselhet a versenyző. Birkózóversenyt csak szabályos
birkózószőnyegen szabad lebonyolítani A szabályos birkózószőnyeg 8 X 8, de
legalább 6 X 6 méter nagyságú és 10 cm vastagságú. Tengeri fűvel vagy szőrrel
tömik ki. Újabban csak műanyag szőnyegeket készítenek. A birkózószőnyeg legyen sima, egyenlően
tömött és elég puha, hogy a versenyzők a lendületi dobásoknál se sérüljenek
meg. Legyen elég rugalmas is, hogy a versenyzőket a gyors mozgásban ne
akadályozza. A szőnyeget puha szőnyegtakaróval kell befedni. A takaró közepét
100 cm átmérőjű, 10 cm széles, a takarótól elütő színű körrel kell
megjelölni. A szőnyeg körül - a versenyzők és a nézők testi épségének
biztosítására - 120 cm széles területet védőszőnyeggel kell befedni. Újabban
már kör alakú szőnyegen rendezik a versenyeket. Ennek sugara 4 m. A sportág főbb szabályai A versenyzők testsúlyuknak
megfelelően különböző súlycsoportokba tartoznak. Valamennyi korcsoportban
10-10 súlycsoport van. A súlycsoportok a
következők:
A verseny technikai
lebonyolítása a versenybíróság feladata. Minden versenyen és mérkőzésen egy
szőnyegelnöknek, egy vezetőbírónak és egy pontozóbírónak kell működni. A benevezett versenyzők
testsúlyát a verseny minden napján pontosan le kell mérni. Ha a verseny egy
napnál tovább tart, a mérést az első napon három, a többi napon pedig két
órával a mérkőzések kezdete előtt kell megkezdeni. Ha a verseny csak
egynapos, a mérést két órával a mérkőzések előtt meg kell kezdem. A méréshez
súllyal működő tizedesmérleget kell hasznáni. A versenyzőknek teljesen
ruhátlanul kell a mérlegre állniuk. A mérési idő alatt többször is a mérlegre
állhatnak mindaddig, amíg a súlycsoportnak megfelelő testsúlyt el nem érik. Egyéni és
egyéni-csapatversenyen minden versenyzőnek elsősorban abban a súlycsoportban
kell indulnia, amelybe benevezték. Ha azonban a lemért versenyző a testsúlya
miatt magasabb súlycsoportba jut, akkor abban a súlycsoportban kell indulnia.
Kettővel magasabb súlycsoportban semmiképpen sem indulhat. A versenyző annál a
súlycsoportnál alacsonyabban, mint amelyikbe benevezték, még akkor sem
indulhat, ha testsúlya az alacsonyabb súlycsoportnak felel meg. Csapatversenyen a versenyzők a
testsúlyuknak megfelelő, vagy a közvetlenül következő (eggyel magasabb)
súlycsoportban indulhatnak. A verseny második és azt követő napjain eggyel
magasabb súlycsoportban mérlegelhetnek, mint az első napon. Ebben az esetben
azonban az első napi súlycsoportjukban a verseny folyamán nem indulhatnak
többé, hanem csak az újonnan mérlegelt, vagy az utána közvetlenül következő
magasabb súlycsoportban. A mérkőzés addig tart, amíg az
egyik versenyző kétvállra fekteti a másikat; az ifjúsági, a junior és felnőtt
korcsoportokban azonban legfeljebb 9 percig, míg a serdülőknél 6 percig tarthat
a mérkőzés. Az időmérő köteles az időt percenként hangosan bemondani. A mérkőzést csak a vezetőbíró,
vagy - a vezetőbíró útján - a vers bíróság elnöke állíthatja meg. A versenyző
a küzdelmet önként csak a: veszélyére hagyhatja abba, mert ellenfele szabadon
támadhat addig, a a vezetőbíró a mérkőzést sípjellel meg nem állítja. A
mérkőzést meg állítania a vezetőbírónak, ha: - valamelyik versenyző
kétvállra kerül - a menetidő valamelyik része
letelik - a versenyzők lekerülnek a
szőnyegről - valamelyik versenyzőt alulra
akarja küldeni - valamelyik versenyző megsérül - a mérkőzés pontozással ér
véget - az alul levő versenyzőt fel akarja állítani - az egyik vagy mindkét
versenyzőt figyelmeztetni akarja - az egyik vagy mindkét
versenyzőt meg akarja inteni - intézkedni akar - a szőnyegelnök a mérkőzés
megállítását kívánja A küzdelem folytatására
önhibáján kívül képtelen versenyzőt kíméleti; idő illeti meg. A kíméleti idő
a mérkőzés alatt összesen 5 percig tarthat. A kíméleti idő letelte után a
versenyzőknek abban a helyzetben kell folytatniuk a mérkőzést, amelyben
abbahagyták. Azt a versenyzőt, akinek kíméleti ideje letelt, és a vezetőbíró
felszólítására a küzdelmet nem tudja azonnal folytatni, kétvállal
legyőzöttnek, ellenfelét pedig kétvállal győzőnek kell nyilvánítani. A birkózómérkőzések menetideje
2, illetve 3 részre oszlik. Az egyes', szakaszok a következők:
Az egyes szakaszok között 1
perces szünetet kell tartani, ez a pihenőidő. A mérkőzést mindig állásban
kell kezdeni. Ha az egyik versenyző szőnyegre viszi a másikat, a küzdelem lent
folyik tovább mindaddig, amíg a szőnyegre vitt versenyző fel nem áll. Ekkor
újból állásban folyik tovább a mérkőzés. A mérkőzés végződhet tussal
vagy pontozással. Tussal végződik a mérkőzés akkor, ha az egyik versenyző
ellenfelét kétvállra fekteti és a tust a szabályok szerint megad~ák. A
mérkőzésnek az a győztese, aki ellenfelét kétvállra fektette. Tussal egyenlő értékű győzelmet
ér el az a versenyző, akinek: - ellenfele a mérkőzésre nem
áll ki - ellenfele a mérkőzéstől
visszalép - ellenfele a mérkőzést feladja - ellenfelét leléptetik,
illetve a versenyből kizárják - ellenfele tusveszélyes
helyzetben megtévesztő módon sérülést színlel, ~ ennek szóban, vagy más módon
kifejezést ad és ezért a vezetőbíró sípjellel megszakítja a mérkőzést Pontozással végződik a mérkőzés
akkor, ha a versenyzők a menetidőt végigbirkózzák. A mérkőzésnek
az lesz a győztese, aki a mérkőzés során legalább 1 ponttal többet kapott,
mint ellenfele. Döntetlen a mérkőzés eredménye
akkor, ha a két versenyző pontjainak száma egyenlő. Állásban kell folytatni a
mérkőzést például a következő esetekben: - ha a versenyzők állásban
kerülnek le a szőnyegről - ha a dobott versenyző a
szőnyegen kívülre esik - ha a dobott versenyző két
vagy három végtagjával a védőszőnyegre esik - ha a dobott versenyző feje a
szőnyegen kívülre kerül - ha az emelő versenyző mindkét
lábával lelép a szőnyegről - ha az alul levő versenyző úgy
hagyja el a szőnyeget, hogy az ellenfele nem marad rajta - ha az alul levő versenyző úgy
menekül, hogy a szőnyeg szélén felállva ellenfelével szembe fordul Térdelő helyzetben kell
folytatni a mérkőzést például a következő esetekben: - ha a versenyzőt leviszik,
mögé kerülve rögzítik és a szőnyegre való lekerüléskor uralják - ha az alul levő versenyzőn a szőnyeg
elhagyásakor ellenfele rajta marad - ha az alul levő versenyző a
szőnyeg szélén felállva menekül a szőnyegről és ellenfelével nem fordul
szembe Szabályos térdelő helyzet
Az alul levő versenyzőnek a
szőnyeg közepén, fejjel a versenybíróság asztala felé, mindkét kezére és
mindkét térdére kell ereszkednie. Karjait ki kell nyújtania és kezének a
térdétől legalább 20 cm távolságra kell lennie. Lábát nem teheti keresztbe,
de lábfejére ráülhet. A birkózók célja, hogy az
ellenfelet kétvállra fektessék és így tussal győzzenek. Tusnak nevezzük azt, amikor a
versenyzőnek mindkét válla egyszerre legalább 1 másodpercig érinti a
szőnyeget. A versenyző fejének is a szőnyegen belül kell lennie. A tus nem érvényes a következő
esetekben: - ha a tushelyzet nem tart
legalább 1 másodpercig - ha a versenyző feje és két
válla nincs a szőnyegen - ha a hidaló versenyző fejével
kicsúszik a szőnyegről és közben kétvállra kerül - ha a versenyző úgy kerül
kétvállra, hogy ellenfelével nem volt kapcsolatban - ha a tus a gongütéssel
egyidejűleg, vagy a gongütés után történik. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||