Jégkorong
A pályán két 6-6 játékosból
álló csapat küzd egymással. A játékosok a kezükben botot (ütőt) tartanak,
amelynek a nyéllel szöget alkotva egy úgynevezett toll része is van. Ezzel a tollal
igyekeznek a vulkanizált gumiból szült (2,54 cm vastag és 7,62 cm átmérőjű)
korongot az ellenfél kapujába beütni. A mérkőzések tartama 3 X 20 perc tiszta
játékidő. Az egyes harmadok között 10 perc pihenőidő van. A pálya és tartozékai
A palánkkal körbekerített
jégpálya legnagyobb mérete 60 X 30 méter, legkisebb mérete 56 X 26 méter. A
pályát a jégfelülettől számítva 122 cm-nél magasabb és 144 cm-nél alacsonyabb palánk veszi körül. A pálya rövidebb oldalain
elhelyezett palánkoktól legalább 300 cm, de legfeljebb 400 cm távolságban a
pálya egész szélességében, párhuzamosan a palánkkal, egy 5 cm széles piros
vonalat kell húzni. Ez a vonal a kapuvonal. A kapuvonal közepén kell a
kapukat elhelyezni: a kapufák átmérője 5, a kapu magassága 122, szélessége
183 cm. A kapu belmérete (a háló) a kapuvonal külső élétől a háló legmélyebb
pontjáig nem lehet több; mint 100, és nem lehet kevesebb, mint 60 cm. A
kapufákat, a keresztrudat és az egyéb kaputartozékokat pirosra kell festeni. Az A, B, C, D, E bedobópontokat
körrel jelölik. Átmérőjük 30 cm, a körök átmérője 9 méter. A bedobópontok és
a körök piros színűek, csak a pálya közepén levő kék színű. A semleges
harmadban 4 db 30 cm átmérőjű piros bedobópontot kell festeni. Csapatok, játékosok
Egy csapat 6 játékosból áll:
kapus, jobbhátvéd, balhátvéd, jobbszélső, középcsatár, balszélső. A mérkőzés megkezdésekor egy
csapatnak 17 beöltözött játékosa lehet, akik közül kettő kapus. Játék közben
egyszerre csak hat játékos lehet a pályán, a többiek a palánkon kívül, a
cserepadon foglalnak helyet. A játékosok a cserepadról
bármikor cserélhetők. A büntetését letöltő játékos csak akkor, ha a
büntetőpadról a pályán át saját cserepadjához korcsolyázott. A sérült játékos azonnal
elhagyhatja a pályát és őt cserejátékos helyettesítheti. Kapus sérülése
esetén a tartalékkapusnak kell azonnal beállnia. Ha a kapust a sérülése miatt
cserélni kell, további 5 percig várni kell, hogy a cserejátékos a kapus
öltözékét magára ölthesse. Felszerelés
Az ütőket fából, vagy a nemzetközi
szövetség által engedélyezett anyagból kell készíteni. Az ütőnek kiálló
részei nem lehetnek. Az ütő maximális méretei : a külső saroktól a nyél
végéig 135, a külső saroktól az ütőtoll végéig 37 cm. Az ütőtoll legfeljebb 7,5 cm széles
lehet. (A kapus ütőjének tolla a hajlatnál 11,5 cm, a többi részben 9 cm-nél
nem lehet szélesebb.) A korcsolyák mintáját a
nemzetközi szövetség írja elő. Gyorskorcsolya és műkorcsolya nem használható,
mert sérüléseket okozhat. A korcsolya és az ütő
kivételével a kapus felszerelése kizárólag a fej és a test védelmét
szolgálhatja. A kapus lábszárvédőjének szélessége felcsatolt állapotban nem
lehet több 25 cm-nél. A teljes védőfelszerelést - a
kesztyűt, a fejvédőt és a kapus lábszárvédőjét kivéve - a mez, illetve a
sportszár alatt kell viselni. Büntetések
A büntetések a tényleges
játékidőbe beleszámítanak, a következők szerinti fokozatban: - kis büntetés - technikai büntetés - nagy büntetés - fegyelmi büntetés - végleges kiállítás - büntetőlövés. Kis büntetés A játékosnak, kivéve a kapust,
el kell hagynia a jeget 2 perc tényleges játékidőre, amely idő alatt
cserejátékossal nem helyettesíthető. Kapust nem lehet büntetőpadra küldeni,
helyette csapatának egyik játékosa tölti le a büntetést, aki a hiba
elkövetésének időpontjában a jégen tartózkodik. Ezt a játékost a
csapatkapitány jelöli ki. Technikai kis büntetés is 2 percet von maga után. A
csapat bármely tagját kijelölheti a kapitány, és ennek a játékosnak azonnal
el kell foglalnia helyét a büntetőpadon. A kis büntetés megszűnik, ha a
kiállított játékos csapata gólt kap. A csapat akkor kiegészülhet. Nagy büntetés A mérkőzés folyamán az első
nagy büntetés esetén a hibázó játékos, kivéve a kapust, 5 perc tényleges játékidőre
áll ki, anélkül, hogy őt egy cserejátékos helyettesíthetné. A második esetben
is 5 pere a tényleges büntetési idő, de ha ugyanaz a játékos kapta a két nagy
büntetést, akkor 15 percig 1 nem mehet vissza a jégre (nagy büntetés +
fegyelmi büntetés). Az 5 perc letelte után másik játékos beállítható.
Harmadik nagy büntetést kapott játékos végleg kiáll a játékból (nagy büntetés
+ végleges fegyelmi büntetés). Fegyelmi büntetés A fegyelmi büntetés
mindenjátékos számára, kivéve a kapust, a tényleges játékidőből való 10
perces kizárásból áll. Egy cserejátékos azonnal helyettesítheti a
megbüntetett játékost. Végleges kiállítás Egy játékosnak a játék teljes
hátralevő idejére történő kizárásakor a megbüntetettet azonnal az öltözőbe
kell küldeni. Ez a játékos nem vehet részt addig további mérkőzéseken, amíg
ügyét az illetékes fegyelmi szerv nem tárgyalta. Büntetőlövés A következőképpen kell
végrehajtani a büntetőlövést: a korongot a felezővonal közepére kell
helyezni, és az edző által kijelölt játékos köteles a koronggal kapura törni
s gól elérését megkísérelni. A kapus nem hagyhatja el a kapuelőteret, míg a
támadójátékos a korongot meg nem érintette, ezután a kapus megkísérelheti a
korongot, vagy a játékost minden megengedhető módon feltartani. Gólt kell ítélni, ha a kapus az
ütőt a korongot vezető játékos felé dobja. Nem lehet gólt elérni a kapusról,
a kapufáról vagy a palánkról lepattanó koronggal. A büntetőlövés akkor is
véget ér, ha a korong áthalad a kapuvonalon. A végrehajtás megkezdése előtt
mindkét csapat játékosainak vissza kell húzódniuk a félpályát jelző piros
vonal mögé. Ha nem sikerült gólt elérni a büntetőlövésből, akkor a harmad két
bedobópontja valamelyikén kell a korongot játékba hozni. A büntetőlövés
kivitelezéséhez szükséges idő nem számítható a szabályos játékidőbe. A kapus büntetései Kapust nem lehet kis, nagy vagy
fegyelmi büntetésért kiállítani. Azonban a második nagy büntetésnél a kapust
végleges fegyelmi büntetéssel kell sújtani, a játékból ki kell zárni és
helyette egy mezőnyjátékos öltözhet be felszeretésébe, amire 15 perc adható. Játékszabályok
a.) játék a testtel (bodicsek) Kis vagy nagy büntetéssel kell
azt a játékost sújtani – a játékvezető véleményétől függően, figyelembe véve a
palánkra esés hevességét -, aki ellenfelét oly módon löki testével, vagy
nyomja a könyökével, illetve szabálytalanul támadja vagy gáncsolja, hogy
annak következtében erősen a palánkhoz vágódik. Az egész pályán lehet testtel
játszani, tehát nemcsak a védekező térfélen. Két lépés nekifutást lehet
végrehajtani a támadáshoz. Ha a játékos több lépést tesz az összeütközés
előtt, az meg nem engedett támadás és kis büntetést von maga után. Kis és nagy büntetéssel lehet
büntetni a játékvezető megítélése szerinti feleslegesen kemény játékot.
Végleges kiállítással kell sújtani azt a játékost, aki ellenfelét szándékosan
korcsolyával megrúgja, vagy ezt megkísérli. Kis büntetés, ha a játékos
ütőjét, térdét, lábát, könyökét, karját, kezét úgy használja, hogy azzal ellenfelének
botlását, esését idézi elő. Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost,
kivéve a kapust, aki szándékosan a korongra esik, vagy pedig a korongot
valamilyen módon odahúzza, mialatt a jégen áll vagy fekszik. Azért
büntetőlövés jár, ha a kapu előterében csinálja ezt a mezőnyjátékos. A kapusnak tilos a korongot
előre, az ellenfél kapuja felé dobni; csak oldalra és hátra dobhatja el. Ha a
kapus a korongot védte és nem hozza játékba, akkor a játékvezető három
másodpercig vár, utána fújja le az akciót. A játékos nyújtott kézzel
megállíthatja a levegőben a korongot és maga elé ejtheti, de játékostársa
felé nem. Nem érvényes a gól, ha a támadójátékos kézzel üti a korongot a
kapuba. b.) játék az ütővel Ütő nélküli játékos részt vehet
a játékban, törött ütővel mezőnyjátékos nem játszhat. A kapus azonban addig,
amíg nem kap új ütőt, használhatja a töröttet. A törött ütőt a játékosnak a
jégre kell ledobnia, és új ütőért a cserepadhoz kimennie. Nem lehet kintről
bedobni a jégre az ütőt, csak a kapusnak viheti be játékostársa. Az ütővel
ütni - a legsúlyosabb vétség. A korongot vezető játékos ütőjére adott könnyű
ütés, mint védelmi akció, megengedett. Az ellenfél testére azonban nem szabad
ütni. Kis büntetés jár érte, ha a játékos az ütőjét úgy használja, hogy azzal
ellenfelének esését idézi elő. Tilos az ütőt vállmagasság fölé tartani, és az
így elért gól is érvénytelen. Kis büntetéssel kell sújtani azt a játékost,
aki a korong birtokában nem levő ellenfelének előrehaladását megakadályozza,
vagy aki ellenfele kezéből szándékosan kiüti az ütőt. Ha a védekező csapatnak
valamelyik játékosa, beleértve a kapust is, az ütőjét a korongot
vezetőjátékos felé dobja a védekező harmadban, a játékvezetőnek engednie
kell, hogy az akció be. fejeződjék, és ha nem esett gól, a támadócsapat
javára büntetőlövést kell ítélnie. Ha gól esett, nem kell büntetőlövést
alkalmazni. Nagy büntetés jár akkor, ha ezt a szabálytalanságot a semleges
vagy támadóharmadban követik el. Bedobás A korongot a játékvezető hozza
játékba a következőképpen: bedobásnál egy-egy játékos áll a bedobókörbe,
egymással szemben, párhuzamosan az oldalpalánkkal. Az ütő teljes tollát a
jégre kell fektetni úgy, hogy a toll hegye a bedobó középponti kör szélén
legyen. A játékvezető a kezdő játékosok ütői közé ejti a korongot, és miután
az a jeget érintette, kezdődik a játék. A játékvezetőnek minden bedobásnál
sípolnia kell. Ha szabálysértés történt a támadóharmadban a támadócsapat
részéről, akkor a bedobás a semleges harmad bedobópontján történik. Ha a
védekező csapat okoz a védőzónában játékmegszakítást, akkor a bedobás ott
történik, ahol a megszakítás bekövetkezett. Ha a megszakítás a semleges
harmadban történik, akkor a bedobást ott hajtják végre. A bedobást az
oldalpalánkhoz 6 méternél közelebb nem lehet elvégezni (természetesen,
amennyivel kisebb a pálya, annyival csökken a méterek száma). Ha a játékot a
szabályokban meg nem határozott ok miatt kell megszakítani, a bedobást ott
kell végrehajtani, ahol a megszakítás történt. Lesszabály Lesen van egy játékos, ha mindkét
korcsolyája teljes egészében a középvonal vagy a kék harmadvonal külső szélén
túl van. A támadócsapat játékosai a korong előtt nem mehetnek be a
támadóharmadba, tehát a kék vonalon legelőször a korongnak kell áthaladnia,
és csak utána mehet be a támadójátékos. Az egyik zónában levő játékos a
saját csapata játékosának nem adhatja le egy másik zónában (harmadban) a
korongot, de ha egy támadójátékos a korongot hátrafelé, a támadóharmadban
saját kapuja felé adja le, az ellenfél a korongot bárhol átveheti. A második lesszabály a hosszú
les. A korong nem haladhat át egy teljes harmadot a támadócsapat tagjainak
érintése nélkül. Az én védekező harmadomból a korongot csak a félpálya előtt
veheti át egy játékostársam. Kivétel, ha magamat szöktetem, vagy ha a harmadból
jött a játékostársam és úgy fogja meg félpályán túl a korongot. A felezővonal
előtt előrejátszott korongot megfoghatja a játékos egészen a kapuvonalig; ha
a korong mögött korcsolyázott. Ezzel a játékot felgyorsították. Félpályán.
túl mindenhová lehet előreadni a korongot, csak itt már vigyázni kell a
közönséges lesszabályra, hogy a támadóharmadba senki ne korcsolyázzék be,
mielőtt a korong be nem ért volna. A harmadik lesszabály a kapu előterében
előforduló leshelyzet. Ha a korong nincs a kapu előterében, a támadócsapatnak
egyik játékosa sem állhat ott, vagy a kapuelőtér vonalán, ha nincs a korong a
birtokában. Az ilyen módon elért gól érvénytelen. A kapust nem lehet tehát
mozgásában zavarni, ha a korong nincs a kapuelőtérben. Tilos felszabadítás
Ha valamelyik csapat egyik
játékosa a korongot a piros vonal mögül az ellenfél csapatának gólvonalán túl
lövi, a játékot meg kell szakítni és a korongot a hibázó csapat közelében
levő alapbedobó pontok valamelyikéről kell bedobni. Ha a korong az ellenfél
kapujába jut, a gól érvényes. Ha a korong az ellenfél valamelyik játékosát
érinti, mielőtt a kapuvonalat elérné tilos felszabadítás nem történt. Ezt a
szabálytalanságot a csapatok időhúzás érdekében követik el. Szorongatott
helyzetből kivágják a korongot a védekező harmadból, és ezzel - igaz, hogy
csak pillanatokra - felszabadul a kapu a közvetlen veszélytől. Ezt a szabályt
alkalmazni kell függetlenül attól, hogy a csapatok számszerűen egyformák vagy
nem. Gól
Akkor érvényes a gól, ha a
támadócsapat egyik játékosa a korongot ütőjével elölről, a két kapufélfa
között és a keresztrúd alatt, szabályos módon teljes egészében a gólvonalon
túlra juttatja. Ha a korong valamilyen módon a védekező csapatnak
egyikjátékosát érintve jut a kapuba, öngólt kell ítélni. Ha a támadójátékos a
korongot korcsolyával rúgja és az egyik védekező játékosról - kivéve a kapust
- a kapuba jut, a gól érvényes. Érvényes a gól, ha lövés után a
lövő egyik játékostársát érinti a korong és így jut a kapuba. Érvénytelen a
gól, ha a korongot szándékosan rúgják, dobják, vagy nem ütővel ütik a kapuba.
Minden játékost, aki a korongot az ellenfél kapujába juttatja, a
"góllövő" - nyilvántartásban kell feljegyezni. A korong különböző helyzetekben
Ha a korong elhagyja a pályát,
vagy a pálya fölött tárgyakat, üveget vagy hálót érint, kivéve a palánkot, a
bedobást ott kell elvégezni, ahol utoljára egy játékos megérintette. Kis
büntetéssel kell sújtani minden játékost, beleértve a kapust is, ha
szándékosan kilövi a pályáról a korongot és ezáltal a játékot késlelteti. A
bedobást ott kell eszközölni, ahol a hibát elkövették. Kötelező a korongot
előrejátszani. Az a csapat, amelynek saját védelmi harmadában van a korong,
tartozik a korongot mindenkor az ellenfél kapuja felé játszani, kivéve, ha
ebben az ellenfél csapatának játékosai megakadályozzák. Ilyenkor a bedobás a
hibázó csapat védelmi harmadában, az alapbedobó körnél van. Kis büntetéssel
kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki a korongot valamilyen
módon szándékosan a palánkhoz, vagy a kapunak valamelyik részéhez szorítja
anélkül, hogy őt az ellenfél támadná. Tömörülés esetén, vagy ha egyik játékos
véletlenül a korongra esett és azt a játékvezető nem látja, a bírónak azonnal
meg kell szakítani a játékot, és a bedobást ott kell elvégeznie, ahol a
játékmegszakítás történt. Meg kell szakítani a játékot,
ha a korong a játékvezetőt érinti. Ha gólt érnek el oly módon, hogy a korong
a játékvezető korcsolyájáról vagy testéről közvetlenül a kapuba jut, a gól
érvénytelen. |