Kalapácsvetés

 

Általános feltételek

Hivatalos dobószerek

1.) Nemzetközi versenyeken csak az IAAF előírásainak megfelelő szereket lehet használni. Csak azok a szerek használhatók, amelyek érvényes IAAF jóváhagyással rendelkeznek.

2.) A versenyeken valamennyi szert a szervező bizottságnak kell biztosítania. Ezeken a versenyeken más szereket nem lehet használni.

3.) A verseny alatt a dobószereken semmiféle változtatás nem végezhető. A többi versenyen saját szerek is használhatók, ha a rendezők a verseny előtt ellenőrizték és jóváhagyták azokat. Az így megjelölt szereket valamennyi versenyző használhatja.

 

Egyéni védőeszközök

1.) Tilos bármely olyan eszköz alkalmazása (pl. két vagy több ujj egymáshoz kötése), amely valamilyen módon segítheti a versenyzőt a dobás végrehajtásában. Kötés a kézen csak akkor megengedett, ha az nyílt seb takarására szolgál. Kalapácsvetésnél azonban mód van az egyes ujjak bekötésére. A kötést a versenyszám megkezdése előtt a szám főbírójának be kell mutatni.

2.) Kesztyűt csak a kalapácsvetésnél szabad használni. A kesztyű tenyéri és kézháti része sima, az ujjvégződése a hüvelykujj kivételével nyitott legyen.

3.) A jobb fogás érdekében a versenyzők bármilyen erre alkalmas anyaggal csak a kezüket kenhetik be, vagy a - kalapácsvetésnél - a kesztyűjüket is.

4.) A gerincsérülések megelőzése érdekében a versenyzők használhatnak bőrből (vagy bármely erre alkalmas anyagból) készült övet.

5.) A súlylökésnél a sérülések megelőzésére a versenyzők viselhetnek kötést a csuklójukon.

 

Dobókör

1.) A dobókör kerete, amelyet a talajjal egy szintbe kell süllyeszteni, vasból, acélból vagy más erre a célra alkalmas anyagból készül. A kör belseje lehet beton, aszfalt vagy más szilárd, de nem csúszós anyag. A dobókör belső felszínének vízszintesnek és 1,4-2,6 cm-rel alacsonyabbnak kell lennie a kör peremének felső szélénél.

Súlylökésnél hordozható kör is engedélyezett, amennyiben az megfelel az említett feltételeknek.

2.) A kör belső átmérőjének mérete: súlylökésnél és kalapácsvetésnél 2,135 m (+-5 mm), diszkoszvetésnél 2,50 m (+-5 mm).

A kör pereme (kerete) legalább 6 mm vastag és fehérre kell festeni.

A diszkoszvetésnél használt dobókör használható a kalapácsvetéshez is, ha átmérőjét belső szűkítő gyűrűvel 2,5 m-ről 2,135 m-re csökkentik.

3.) A körfelező vonalat a körön kívül mindkét oldalon, a (fém)kerettől kezdődően legalább 75 cm hosszan 5 cm széles fehér vonallal kell kijelölni. Ezt a vonalat lehet festeni, vagy készülhet fából, illetve egyéb alkalmas anyagból. A fehér vonal hátsó élének meghosszabbítása a kör középpontján megy át, és merőleges a szektor szimmetriatengelyére.

4.) A versenyzők a körbe, illetve a cipőjükre semmiféle anyagot nem szórhatnak vagy teríthetnek.

 

Gerelyhajító nekifutó

A gerelyhajításnál a nekifutónak minden esetben legalább 30 m hosszúnak kell lennie, de ne haladja meg a 36,5 m-t. Ha a körülmények engedik, a nekifutó legalább 33,5 m legyen. A nekifutót két egymástól 4 m-re levő, 5 cm széles párhuzamos vonallal kell megjelölni. A kidobást egy 8 m-es sugárral húzott 7 cm széles körív mögül kell végrehajtani. A körívet lehet festeni, készülhet fából vagy fémből, de minden esetben fehér színűnek kell lennie, és a talajjal egy szintbe kell süllyeszteni. A körív mindkét végpontjából a nekifutót jelző párhuzamos vonalakra merőlegesen 7 cm széles, 75 cm hosszú vonalakat kell húzni.

A nekifutó megengedett legnagyobb lejtése keresztirányban 1:100-hoz, a nekifutás irányában  1:1000-hez.

 

Dobószektor

1.) A dobószektor talaja salak, fű vagy más alkalmas anyag, amelyen a szer nyomot hagy.

2.) A dobószektor legnagyobb lejtése a dobás irányában nem lehet több mint 1:1 000-hez.

3.) a.) A gerelyhajítás kivételével a dobószektor 5 cm széles, fehér színű, egymással 40°-ot bezáró két egyenes vonal belső éleivel határolt terület, amelynek meghosszabbítása a dobókör középpontjában metszené egymást

Megjegyzés: A 40°-os szöget bezáró szektort úgy lehet pontosan kitűzni, ha a dobókör középpontjától a szektorvonalakon 20 m-re lévő két pont közötti távolság 13,68 m (20 x 0,684). Így a kör középpontjától távolodva minden méter 68,4 cm-rel növeli a két szektorvonal közötti távolságot.

b.) A gerelyhajításnál a dobószektort 5 cm széles, egymással mintegy 29°-t bezáró fehér vonalak határolják. A vonalak belső éleinek meghosszabbításai haladjanak át a kidobóív és a nekifutót határoló vonalak belső éleinek metszéspontjain, és annak a körnek a központjába vezessenek, amelynek része a kidobóív.

 

Kísérletek

1.) A súlylökést, a diszkosz- és a kalapácsvetést dobókörből hajtják végre, a gerelyhajítást nekifutóról végzik. A dobókörből végzett kísérleteket a versenyzőknek a dobókörön belüli nyugalmi helyzetből kell elkezdeniük. A versenyző belülről érintheti a kör (fém)peremét. A súlylökésnél a bástya belső felének érintése is engedélyezett.

2.) Érvénytelen a kísérlet, ha a versenyző a dobás során

a.) A súlygolyó vagy a gerely elengedését nem az előírt módon hajtja végre.

b.) A körben, a dobás megkezdése után bármely testrészével érinti a kör (fém)peremének tetejét vagy a körön kívül a talajt,

c.) a súlylökésnél bármely testrészével érinti a bástya tetejét,

d.) a gerelyhajításnál a dobás megkezdése után testének bármely részével érinti a kidobóhelyet határoló vonalakat vagy ezeken kívül a talajt.

3.) A versenyző - ha a kísérlete közben nem sértette meg a dobószámára vonatkozó szabályokat - félbeszakíthatja megkezdett kísérletét, akár a körben vagy a nekifutón, akár azokon kívül leteheti a szert, és elhagyhatja a dobókört, illetve a nekifutót. Újrakezdheti a kísérletet, ha a jelen szabály 17. pontja szerint hagyta el a kört vagy a nekifutót.

Megjegyzés: Az előbbiekben részletezett mozgásokat előírt kísérleti időn belül kell elvégezni.

4.) A dobás akkor érvényes, ha a súlygolyó, a diszkosz, a kalapács feje, illetve a gerely hegye teljes egészében belül esik le a dobószektort határoló vonalak belső élein.

5.) A versenyző mindaddig nem hagyhatja el kört, illetve a nekifutót, amíg a szer talajt nem ért.

A dobókörből végzett dobásoknál, amikor kilép a körből, az első érintkezés a dobókör (fém)peremének tetejével vagy a körön kívüli talajjal teljes mértékben a kör középpontján elméletileg átvezetett és a körön kívül meghúzott fehér vonal mögött történhet.

A gerelyhajításnál a versenyző a nekifutót (szabályosan) úgy hagyhatja el, ha az első érintkezés a párhuzamos vonalakkal vagy a nekifutón kívüli területtel teljes mértékben a kidobóív fehér vonala, illetve az annak végpontjaiból a nekifutót jelző párhuzamos vonalakra merőlegesen húzott egyenesek mögött történik.

6.) A dobások után a szereket vissza kell vinni a dobóhelyre. Visszadobni tilos!

 

Mérések

1.) A dobószámoknál, ha a mérés eredménye nem egész centiméter, a jegyzőkönyvbe a legközelebbi egész centiméterre lefelé kerekített értéket kell feljegyezni.

2.) A dobás mérését rögtön a kísérlet után el kell végezni a következők szerint:

a.) A súlygolyó, a diszkosz, illetve a kalapács feje által hagyott legközelebbi nyomtól a dobókör peremének belső éléig úgy, hogy a mérőszalag a kör középpontján halad keresztül.

b.) A gerelyhajításnál attól a ponttól, ahol a gerely hegye először érintette a talajt, a kidobóív belső éléig úgy, hogy a mérőszalag áthalad annak a körnek a központján, amelynek része a kidobóív.

 

Jelzések

A versenyzők legjobb eredményét a szektorvonalak mellett, azokon kívül elhelyezett zászlóval vagy táblával lehet jelölni.

Az érvényes világcsúcsot, és szükség szerint az érvényes területi vagy nemzeti csúcsot, zászlóval vagy táblával szintén jelölni lehet.

 

Kalapácsvetés

Versenyzési szabályok

1.) A versenyző a kiinduló helyzetben (lengetés vagy forgás előtt) leteheti a kalapács fejét a körön belül, illetve azon kívül a talajra.

2.) Nem számít szabálytalan dobásnak, ha a kalapács feje lengetés vagy forgás közben érinti a talajt vagy a dobókör peremét, azonban hibás a kísérlet, ha a versenyző emiatt megáll, hogy dobását újrakezdje.

3.) Nem számít kísérletnek, ha a kalapács a kidobás közben vagy a levegőben eltörik, ha egyébként a kísérlet megfelel a jelen szabályban foglaltaknak. Ha a versenyző emiatt elveszti egyensúlyát, és ezáltal megsérti a jelen szabály bármely pontját, nem kell hibásnak tekinteni a kísérletet.

 

Kalapács

1.) Felépítése. A kalapács három részből, a fémből készült fejből, a nyélből (vagy huzal) és a fogantyúból (vagy kengyel) áll.

2.) Fej. A kalapács feje vas vagy egyéb, a sárgaréznél nem lágyabb fém. Lehet tömör vagy üreges, az utóbbi esetben a súlygolyót lehet ólommal, illetve más szilárd anyaggal tölteni. A fejnek gömb alakúnak kell lennie, legalább 110 mm-es átmérővel a férfiak, és 95 mm átmérővel a nők részére.

Ha a fej belülről töltött, a töltet nem mozdulhat el, és a gömb súlypontja nem lehet a középponttól 6 mm-nél távolabb.

3.) Nyél. A nyélnek egyetlen, egyenes, legalább 3 mm vastagságú olyan rugóacél huzalból kell készülnie, amely a dobás alatt észrevehetően nem nyúlik meg. A huzal az egyik vagy mindkét végén a csatlakoztatás végett áthurkolható.

4.) Fogantyú. A fogantyú teljesen merev anyagból készült, egy- vagy kétsoros hurok (bármilyen csuklós csatlakozás nélkül), amely a dobás alatt nem nyúlhat meg. Úgy kell a nyelet hozzáerősíteni, hogy az ne legyen befordítható a hurokba, ami adott esetben a kalapács teljes hosszának megnövekedését eredményezhetné.

5.) Csatlakozás a nyélhez. A nyelet forgócsuklóval kell hozzákapcsolni a fejhez, amely lehet egyszerű csapágy vagy golyóscsapágy. A fogantyút a nyélhez hurokkal kell csatlakoztatni, forgócsukló használata nem megengedett.

6.) A kalapácsnak a következő méreteknek kell megfelelnie:

 

férfi

női

(tömeg nyéllel és fogantyúval)

feln./jun.

ifi

feln/jun/ifi

versenyen használható kalapács minimális tömege (kg)

(csúcshitelesítés feltétele)

7,26

5,00

4,00

információ gyártók részére:

 

 

 

tömeg (kg)

7,265-7,285

5,005-5,025

4,005-4,025

teljes hossz a fogantyú belsejétől mérve (mm)

1175-1215

1165-1200

1160-1195

fej átmérője (mm)

110-130

100-120

95-110

 

A fej súlypontja:

A súlypont nem lehet 6 mm-nél távolabb a gömb középpontjától: a fejnek - nyél és fogantyú nélkül - meg kell állni egy vízszintes, 12 mm átmérőjű alakosan kiképzett rúd végén.

 

Védőketrec kalapácsvetéshez

1.) A nézők, a versenybírók és a versenyzők védelme érdekében minden dobást elkerített helyről vagy védőketrecből kell végrehajtani. A jelen szabályban leírt védőketrecet olyan nagyobb stadionokban kell használni, ahol a küzdőtéren kívül mindenhol nézők ülnek, és ahol egyidejűleg más versenyszámok is zajlanak. Ahol nem ez a helyzet (pl. edzőpályákon), ott jóval egyszerűbb megoldás is megfelelő lehet. (Tanácsokat kérésre a nemzeti szövetség vagy az IAAF iroda ad.)

2.) A védőketrecet úgy kell megtervezni, elkészíteni és karbantartani, hogy fel tudjon fogni egy 7,26 kg tömegű, 32 m/mp-es sebességgel mozgó kalapácsfejet. A védőketrecnek olyannak kell lennie, hogy a kalapács ne pattanhasson vissza a versenyző felé, illetve kifelé, a ketrec teteje fölött. Bármilyen formájú és felépítésű védőketrec használata megengedett, ha az a jelen szabályban foglalt követelményeknek megfelel.

3.) A védőketrec alaprajza U-alakú, a nyitott rész szélessége 6 m a dobókör középpontjától 4,2 m-re mérve. A hálópanelek magassága legalább 7 m legyen.

A védőketrecet úgy kell kialakítani, hogy a kalapács ne tudjon áthatolni a ketrec kötéspontjain, a hálón vagy a hálópanelek alatt.

4.) A védőketrec elülső részén két egyenként 2 m széles mozgatható hálópanelt kell felszerelni, amelyek közül egyszerre csak egyet használnak. Ezeknek a paneleknek a magassága legalább 9 m legyen.

Megjegyzések:

A bal oldali panelt jobbkezes dobóknál, a jobb oldali panelt balkezes dobóknál kell használni.

Ha a verseny alatt a paneleket felváltva használják, mert jobb- és balkezes dobók is indulnak, fontos, hogy a váltás könnyen és gyorsan elvégezhető legyen.

Használat estén a mozgatható paneleknek az ábra szerinti helyzetben kell lenniük. A konstrukciót úgy kell kialakítani, hogy a működő panelt rögzíteni lehessen ebben a helyzetben.

A panelek kialakítása és működtetésének módja a ketrec általános kialakításától függ, lehet csúsztatható, függőleges vagy vízszintes tengelyre csuklópánttal illesztett, illetve levehető. Egyedüli határozott követelmény, hogy a működő panel képes legyen a nekiütődő kalapácsot felfogni, és ne álljon fenn annak a veszélye, hogy a kalapács a rögzített és a mozgatható panelek között kirepül.

5.) A védőketrec hálóját a célnak megfelelő természetes vagy szintetikus rostból készült zsinegből, vagy lágy, illetve nagy szakítószilárdságú acéldrótból kell gyártani. A hálószemek maximális nagysága dróthálónál 5 cm, zsineghálónál 4 cm legyen. A zsineg vagy acéldrót minimális vastagsága a védőketrec felépítésétől függ, de a szakítószilárdsága legalább 300 kg legyen. A védőketrec tartós biztonsága érdekében az acélhálót legalább évente ellenőrizni kell.

A zsineget nem elég szemmel ellenőrizni. A gyártó cégnek több ellenőrző szálat kell bedolgozni a hálóba, és ezek közül évente egyet ki kell venni és megvizsgálni, hogy a háló még mennyire biztonságos.

6.) Ahol közös diszkosz és kalapácsvető-védőketrecet kívánnak használni, két megoldás között választhatnak. Legegyszerűbben egy 2,135 m/2,5 m-es átmérőjű koncentrikus kört lehet kialakítani, de ekkor a körben ugyanazt a felületet használják a kalapácsvetésnél mint a diszkoszvetésnél.

Ahol külön kört szándékoznak használni a kalapácsvetéshez és külön kört a diszkoszvetéshez, két kört kell kialakítani egymás mögött úgy, hogy a körök középpontjai 2,37 m-re legyenek egymástól a dobószektor középvonalán, és a kalapácsvetőkör legyen elől. A védőketrec hátsó felét ebben az esetben meg kell nyújtani, és összesen legalább nyolc rögzített és két 2 m-es mozgatható panelt kell felhasználni. Mind a rögzített, mind a mozgatható panelek minimális magassága a megnagyobbított védőketrecnél ugyanakkora, mint az egyetlen dobókör köré épített ketrecnél.

7.) Az ilyen védőketrecből végrehajtott kalapácsvetésnél a maximális veszélyességi szektor hozzávetőlegesen 85°, ha a versenyen jobb- és balkezes dobók is indulnak, ezért a küzdőtéren a ketrec megfelelő elhelyezése és beállítása a biztonságos használat szempontjából döntő fontosságú.

 

 

Vissza a főoldalra