|
Kalapácsvetés Általános feltételek Hivatalos
dobószerek 1.) Nemzetközi
versenyeken csak az IAAF előírásainak megfelelő szereket lehet használni.
Csak azok a szerek használhatók, amelyek érvényes IAAF jóváhagyással
rendelkeznek. 2.) A versenyeken
valamennyi szert a szervező bizottságnak kell biztosítania. Ezeken a
versenyeken más szereket nem lehet használni. 3.) A verseny
alatt a dobószereken semmiféle változtatás nem végezhető. A többi versenyen
saját szerek is használhatók, ha a rendezők a verseny előtt ellenőrizték és
jóváhagyták azokat. Az így megjelölt szereket valamennyi versenyző használhatja. Egyéni
védőeszközök 1.) Tilos bármely
olyan eszköz alkalmazása (pl. két vagy több ujj egymáshoz kötése), amely
valamilyen módon segítheti a versenyzőt a dobás végrehajtásában. Kötés a
kézen csak akkor megengedett, ha az nyílt seb takarására szolgál.
Kalapácsvetésnél azonban mód van az egyes ujjak bekötésére. A kötést a
versenyszám megkezdése előtt a szám főbírójának be kell mutatni. 2.) Kesztyűt csak
a kalapácsvetésnél szabad használni. A kesztyű tenyéri és kézháti része sima,
az ujjvégződése a hüvelykujj kivételével nyitott legyen. 3.) A jobb fogás
érdekében a versenyzők bármilyen erre alkalmas anyaggal csak a kezüket
kenhetik be, vagy a - kalapácsvetésnél - a kesztyűjüket is. 4.) A
gerincsérülések megelőzése érdekében a versenyzők használhatnak bőrből (vagy
bármely erre alkalmas anyagból) készült övet. 5.) A
súlylökésnél a sérülések megelőzésére a versenyzők viselhetnek kötést a
csuklójukon. Dobókör 1.) A dobókör
kerete, amelyet a talajjal egy szintbe kell süllyeszteni, vasból, acélból vagy
más erre a célra alkalmas anyagból készül. A kör belseje lehet beton, aszfalt
vagy más szilárd, de nem csúszós anyag. A dobókör belső felszínének
vízszintesnek és 1,4-2,6 cm-rel alacsonyabbnak kell lennie a kör peremének
felső szélénél. Súlylökésnél hordozható
kör is engedélyezett, amennyiben az megfelel az említett feltételeknek. 2.) A kör belső
átmérőjének mérete: súlylökésnél és kalapácsvetésnél 2,135 m (+-5 mm),
diszkoszvetésnél 2,50 m (+-5 mm). A kör pereme
(kerete) legalább 6 mm vastag és fehérre kell festeni. A
diszkoszvetésnél használt dobókör használható a kalapácsvetéshez is, ha
átmérőjét belső szűkítő gyűrűvel 2,5 m-ről 2,135 m-re csökkentik. 3.) A körfelező
vonalat a körön kívül mindkét oldalon, a (fém)kerettől kezdődően legalább 75
cm hosszan 5 cm széles fehér vonallal kell kijelölni. Ezt a vonalat lehet
festeni, vagy készülhet fából, illetve egyéb alkalmas anyagból. A fehér vonal
hátsó élének meghosszabbítása a kör középpontján megy át, és merőleges a
szektor szimmetriatengelyére. 4.) A versenyzők
a körbe, illetve a cipőjükre semmiféle anyagot nem szórhatnak vagy
teríthetnek. Gerelyhajító
nekifutó A
gerelyhajításnál a nekifutónak minden esetben legalább 30 m hosszúnak kell
lennie, de ne haladja meg a 36,5 m-t. Ha a körülmények engedik, a nekifutó
legalább 33,5 m legyen. A nekifutót két egymástól 4 m-re levő, 5 cm széles
párhuzamos vonallal kell megjelölni. A kidobást egy 8 m-es sugárral húzott 7
cm széles körív mögül kell végrehajtani. A körívet lehet festeni, készülhet
fából vagy fémből, de minden esetben fehér színűnek kell lennie, és a
talajjal egy szintbe kell süllyeszteni. A körív mindkét végpontjából a
nekifutót jelző párhuzamos vonalakra merőlegesen 7 cm széles, 75 cm hosszú
vonalakat kell húzni. A nekifutó
megengedett legnagyobb lejtése keresztirányban 1:100-hoz, a nekifutás
irányában 1:1000-hez. Dobószektor 1.) A dobószektor
talaja salak, fű vagy más alkalmas anyag, amelyen a szer nyomot hagy. 2.) A dobószektor
legnagyobb lejtése a dobás irányában nem lehet több mint 1:1 000-hez. 3.) a.) A
gerelyhajítás kivételével a dobószektor 5 cm széles, fehér színű, egymással
40°-ot bezáró két egyenes vonal belső éleivel határolt terület, amelynek
meghosszabbítása a dobókör középpontjában metszené egymást Megjegyzés: A
40°-os szöget bezáró szektort úgy lehet pontosan kitűzni, ha a dobókör
középpontjától a szektorvonalakon 20 m-re lévő két pont közötti távolság
13,68 m (20 x 0,684). Így a kör középpontjától távolodva minden méter 68,4
cm-rel növeli a két szektorvonal közötti távolságot. b.) A gerelyhajításnál
a dobószektort 5 cm széles, egymással mintegy 29°-t bezáró fehér vonalak
határolják. A vonalak belső éleinek meghosszabbításai haladjanak át a
kidobóív és a nekifutót határoló vonalak belső éleinek metszéspontjain, és
annak a körnek a központjába vezessenek, amelynek része a kidobóív. Kísérletek 1.) A súlylökést,
a diszkosz- és a kalapácsvetést dobókörből hajtják végre, a gerelyhajítást
nekifutóról végzik. A dobókörből végzett kísérleteket a versenyzőknek a
dobókörön belüli nyugalmi helyzetből kell elkezdeniük. A versenyző belülről
érintheti a kör (fém)peremét. A súlylökésnél a bástya belső felének érintése
is engedélyezett. 2.) Érvénytelen a
kísérlet, ha a versenyző a dobás során a.) A súlygolyó
vagy a gerely elengedését nem az előírt módon hajtja végre. b.) A körben, a
dobás megkezdése után bármely testrészével érinti a kör (fém)peremének
tetejét vagy a körön kívül a talajt, c.) a
súlylökésnél bármely testrészével érinti a bástya tetejét, d.) a
gerelyhajításnál a dobás megkezdése után testének bármely részével érinti a
kidobóhelyet határoló vonalakat vagy ezeken kívül a talajt. 3.) A versenyző -
ha a kísérlete közben nem sértette meg a dobószámára vonatkozó szabályokat -
félbeszakíthatja megkezdett kísérletét, akár a körben vagy a nekifutón, akár
azokon kívül leteheti a szert, és elhagyhatja a dobókört, illetve a
nekifutót. Újrakezdheti a kísérletet, ha a jelen szabály 17. pontja szerint
hagyta el a kört vagy a nekifutót. Megjegyzés: Az
előbbiekben részletezett mozgásokat előírt kísérleti időn belül kell
elvégezni. 4.) A dobás akkor
érvényes, ha a súlygolyó, a diszkosz, a kalapács feje, illetve a gerely hegye
teljes egészében belül esik le a dobószektort határoló vonalak belső élein. 5.) A versenyző mindaddig
nem hagyhatja el kört, illetve a nekifutót, amíg a szer talajt nem ért. A dobókörből
végzett dobásoknál, amikor kilép a körből, az első érintkezés a dobókör
(fém)peremének tetejével vagy a körön kívüli talajjal teljes mértékben a kör
középpontján elméletileg átvezetett és a körön kívül meghúzott fehér vonal
mögött történhet. A
gerelyhajításnál a versenyző a nekifutót (szabályosan) úgy hagyhatja el, ha
az első érintkezés a párhuzamos vonalakkal vagy a nekifutón kívüli területtel
teljes mértékben a kidobóív fehér vonala, illetve az annak végpontjaiból a
nekifutót jelző párhuzamos vonalakra merőlegesen húzott egyenesek mögött
történik. 6.) A dobások
után a szereket vissza kell vinni a dobóhelyre. Visszadobni tilos! Mérések 1.) A
dobószámoknál, ha a mérés eredménye nem egész centiméter, a jegyzőkönyvbe a
legközelebbi egész centiméterre lefelé kerekített értéket kell feljegyezni. 2.) A dobás
mérését rögtön a kísérlet után el kell végezni a következők szerint: a.) A súlygolyó,
a diszkosz, illetve a kalapács feje által hagyott legközelebbi nyomtól a
dobókör peremének belső éléig úgy, hogy a mérőszalag a kör középpontján halad
keresztül. b.) A
gerelyhajításnál attól a ponttól, ahol a gerely hegye először érintette a
talajt, a kidobóív belső éléig úgy, hogy a mérőszalag áthalad annak a körnek
a központján, amelynek része a kidobóív. Jelzések A versenyzők
legjobb eredményét a szektorvonalak mellett, azokon kívül elhelyezett
zászlóval vagy táblával lehet jelölni. Az érvényes
világcsúcsot, és szükség szerint az érvényes területi vagy nemzeti csúcsot,
zászlóval vagy táblával szintén jelölni lehet. Kalapácsvetés Versenyzési
szabályok 1.) A versenyző a
kiinduló helyzetben (lengetés vagy forgás előtt) leteheti a kalapács fejét a
körön belül, illetve azon kívül a talajra. 2.) Nem számít
szabálytalan dobásnak, ha a kalapács feje lengetés vagy forgás közben érinti
a talajt vagy a dobókör peremét, azonban hibás a kísérlet, ha a versenyző
emiatt megáll, hogy dobását újrakezdje. 3.) Nem számít
kísérletnek, ha a kalapács a kidobás közben vagy a levegőben eltörik, ha
egyébként a kísérlet megfelel a jelen szabályban foglaltaknak. Ha a versenyző
emiatt elveszti egyensúlyát, és ezáltal megsérti a jelen szabály bármely
pontját, nem kell hibásnak tekinteni a kísérletet. Kalapács 1.) Felépítése. A
kalapács három részből, a fémből készült fejből, a nyélből (vagy huzal) és a
fogantyúból (vagy kengyel) áll. 2.) Fej. A
kalapács feje vas vagy egyéb, a sárgaréznél nem lágyabb fém. Lehet tömör vagy
üreges, az utóbbi esetben a súlygolyót lehet ólommal, illetve más szilárd
anyaggal tölteni. A fejnek gömb alakúnak kell lennie, legalább 110 mm-es
átmérővel a férfiak, és 95 mm átmérővel a nők részére. Ha a fej belülről
töltött, a töltet nem mozdulhat el, és a gömb súlypontja nem lehet a középponttól
6 mm-nél távolabb. 3.) Nyél. A
nyélnek egyetlen, egyenes, legalább 3 mm vastagságú olyan rugóacél huzalból
kell készülnie, amely a dobás alatt észrevehetően nem nyúlik meg. A huzal az
egyik vagy mindkét végén a csatlakoztatás végett áthurkolható. 4.) Fogantyú. A
fogantyú teljesen merev anyagból készült, egy- vagy kétsoros hurok (bármilyen
csuklós csatlakozás nélkül), amely a dobás alatt nem nyúlhat meg. Úgy kell a
nyelet hozzáerősíteni, hogy az ne legyen befordítható a hurokba, ami adott
esetben a kalapács teljes hosszának megnövekedését eredményezhetné. 5.) Csatlakozás a
nyélhez. A nyelet forgócsuklóval kell hozzákapcsolni a fejhez, amely lehet
egyszerű csapágy vagy golyóscsapágy. A fogantyút a nyélhez hurokkal kell
csatlakoztatni, forgócsukló használata nem megengedett. 6.) A kalapácsnak
a következő méreteknek kell megfelelnie:
A fej súlypontja: A súlypont nem
lehet 6 mm-nél távolabb a gömb középpontjától: a fejnek - nyél és fogantyú
nélkül - meg kell állni egy vízszintes, 12 mm átmérőjű alakosan
kiképzett rúd végén. Védőketrec
kalapácsvetéshez 1.) A nézők, a versenybírók
és a versenyzők védelme érdekében minden dobást elkerített helyről vagy
védőketrecből kell végrehajtani. A jelen szabályban leírt védőketrecet olyan
nagyobb stadionokban kell használni, ahol a küzdőtéren kívül mindenhol nézők
ülnek, és ahol egyidejűleg más versenyszámok is zajlanak. Ahol nem ez a
helyzet (pl. edzőpályákon), ott jóval egyszerűbb megoldás is megfelelő lehet.
(Tanácsokat kérésre a nemzeti szövetség vagy az IAAF iroda ad.) 2.) A védőketrecet
úgy kell megtervezni, elkészíteni és karbantartani, hogy fel tudjon fogni egy
7,26 kg tömegű, 32 m/mp-es sebességgel mozgó kalapácsfejet. A védőketrecnek
olyannak kell lennie, hogy a kalapács ne pattanhasson vissza a versenyző
felé, illetve kifelé, a ketrec teteje fölött. Bármilyen formájú és felépítésű
védőketrec használata megengedett, ha az a jelen szabályban foglalt
követelményeknek megfelel. 3.) A védőketrec
alaprajza U-alakú, a nyitott rész szélessége 6 m a dobókör középpontjától 4,2
m-re mérve. A hálópanelek magassága legalább 7 m legyen. A védőketrecet
úgy kell kialakítani, hogy a kalapács ne tudjon áthatolni a ketrec
kötéspontjain, a hálón vagy a hálópanelek alatt. 4.) A védőketrec
elülső részén két egyenként 2 m széles mozgatható hálópanelt kell
felszerelni, amelyek közül egyszerre csak egyet használnak. Ezeknek a
paneleknek a magassága legalább 9 m legyen. Megjegyzések: A bal oldali
panelt jobbkezes dobóknál, a jobb oldali panelt balkezes dobóknál kell
használni. Ha a verseny
alatt a paneleket felváltva használják, mert jobb- és balkezes dobók is
indulnak, fontos, hogy a váltás könnyen és gyorsan elvégezhető legyen. Használat estén a
mozgatható paneleknek az ábra szerinti helyzetben kell lenniük. A
konstrukciót úgy kell kialakítani, hogy a működő panelt rögzíteni lehessen
ebben a helyzetben. A panelek
kialakítása és működtetésének módja a ketrec általános kialakításától függ,
lehet csúsztatható, függőleges vagy vízszintes tengelyre csuklópánttal
illesztett, illetve levehető. Egyedüli határozott követelmény, hogy a működő
panel képes legyen a nekiütődő kalapácsot felfogni, és ne álljon fenn annak a
veszélye, hogy a kalapács a rögzített és a mozgatható panelek között kirepül.
5.) A védőketrec
hálóját a célnak megfelelő természetes vagy szintetikus rostból készült
zsinegből, vagy lágy, illetve nagy szakítószilárdságú acéldrótból kell
gyártani. A hálószemek maximális nagysága dróthálónál 5 cm, zsineghálónál 4
cm legyen. A zsineg vagy acéldrót minimális vastagsága a védőketrec
felépítésétől függ, de a szakítószilárdsága legalább 300 kg legyen. A
védőketrec tartós biztonsága érdekében az acélhálót legalább évente
ellenőrizni kell. A zsineget nem
elég szemmel ellenőrizni. A gyártó cégnek több ellenőrző szálat kell
bedolgozni a hálóba, és ezek közül évente egyet ki kell venni és
megvizsgálni, hogy a háló még mennyire biztonságos. 6.) Ahol közös
diszkosz és kalapácsvető-védőketrecet kívánnak használni, két megoldás között
választhatnak. Legegyszerűbben egy 2,135 m/2,5 m-es átmérőjű koncentrikus kört
lehet kialakítani, de ekkor a körben ugyanazt a felületet használják a
kalapácsvetésnél mint a diszkoszvetésnél. Ahol külön kört
szándékoznak használni a kalapácsvetéshez és külön kört a diszkoszvetéshez,
két kört kell kialakítani egymás mögött úgy, hogy a körök középpontjai 2,37
m-re legyenek egymástól a dobószektor középvonalán, és a kalapácsvetőkör
legyen elől. A védőketrec hátsó felét ebben az esetben meg kell nyújtani, és
összesen legalább nyolc rögzített és két 2 m-es mozgatható panelt kell felhasználni.
Mind a rögzített, mind a mozgatható panelek minimális magassága a
megnagyobbított védőketrecnél ugyanakkora, mint az egyetlen dobókör köré
épített ketrecnél. 7.) Az ilyen védőketrecből
végrehajtott kalapácsvetésnél a maximális veszélyességi szektor
hozzávetőlegesen 85°, ha a versenyen jobb- és balkezes dobók is indulnak,
ezért a küzdőtéren a ketrec megfelelő elhelyezése és beállítása a biztonságos
használat szempontjából döntő fontosságú. |
||||||||||||||||||||||||||||