Kerékpározás
A kerékpáros versenysport
születését 1826-ra tehetjük: ekkor volt az első kerékpáros" verseny
Münchenben a Drais-féle masinákon. E közel másfél százados múltra
visszatekintő sportág országúti és pályaversenyekre tagozódik. Mindkét
versenyfajta lehet egyéni és csapatküzdelem is. Gyakoriak az
egyéni-csapatverseny kiírások is. Az országúti és a pályaversenyek közös
mezőnyben vagy egyenkénti indítással bonyolíthatók le. Ezeken kívül
beszélhetünk vezetéses és vezetés nélküli versenyekről. Csoportosíthatók a
versenyek repülő- és állórajtos indítás szerint is. Megkülönböztetünk rövid-,
közép- és hosszútávú küzdelmeket, s ennek megfelelően egy- vagy több
szakaszos versenyeket, amelyek a távnak megfelelően egy- vagy több napi idő-
tartamúak. Az országúti és
terepversenyek fajtái: a.) túra b.) túraverseny c.) klasszikus kiírású verseny d.) fordítós verseny e.) kör- és hurokpályaverseny
(háztömb körüli verseny) f.) hegyi verseny g.) mezei verseny a.) Kerékpáros túra A kerékpársport alapja a
kerékpáros túra. Módot ad arra, hogy a sportoló közös mezőnyben hajtva
megismerje gépe szerkezeti sajátosságait, az üzembiztos és gazdaságos hajtás
technikáját és az országúti kerékpározás egyéb lényeges alapelemeit. b.) Túraverseny Ha a célban a táv teljesítését
pontozzák, a túrázás versennyé válik. Győztes az a versenyző, aki az évad
legtöbb túráján rajtho2 állt és célba ért, valamint az év során a legmagasabb
összkilométer-teljesítményt érte el. c.) Klasszikus kiírású verseny A kerékpárosok közös mezőnyben
küzdenek egymással. Az a versenyző győz, aki a célban elsőnek halad át. Ilyen
verseny pl. a Varsó-Berlin-Prága távon esztendőről esztendőre lebonyolított
békeverseny, a leghosszabb távú amatőr országúti viadal, továbbá a Tour de
France, a Giro d'Italia, a Párizs-Bordeaux távverseny stb. Az a versenyző a
győztes, aki a teljes távot a legrövidebb idő alatt hajtotta végig. Egyenkénti indításos versenyben
a résztvevők bizonyos időközökben egyenként hagyják el a rajthelyet és a
kiírt távot versenyzőtárs segítsége nélkül, kizárólag saját egyéni
képességeik érvényesítésével hajtják végig. Az a versenyző győz, aki a
versenytávot a legrövidebb idő alatt teljesíti. d.) Fordítós verseny E küzdelemben a résztvevők a
rajttól a versenytáv bizonyos hányadáig eltávolodnak, majd a kiírásban
rögzített fordítópontnál megfordulnak és az előbbi útvonalon visszahajtanak a
célig, amely általában a rajthellyel azonos. A versenyzők a kiírástól függően
a rajt és a fordítópont közötti távot esetleg többször is végighajtják. e.) Kör- és hurokpályaverseny A hurokpálya általában 10-20 km
hosszú, önmagába visszatérő útvonal, amelynek terepe egyharmad részben jelentős
emelkedésű, egyharmad része sík és egyharmad része lejtős vonulatú. Ezek a
versenyek külföldön rendkívül népszerűek. Ilyen módon zajlanak le évente az
egyéni országúti világbajnokságok és más kiemelkedő világversenyek is. A háztömbkörüli verseny a
hurokpályaversenynek módosított, s a városok belterületén is lebonyolítható
fajtája. A hurok forma azonban itt négy- vagy sokszöggé formálódik és
mindenkor egy háztömböt szegélyez. A verseny távja lényegesen kisebb (25-100
km között) és abban is különbözik az előbbitől, hogy részhajrákkal tarkítják.
A részhajrákat pontozzák és az győz, aki a legmagasabb pontszámot éri el. Ez
alól csak a szerzett körelőny jelent kivételt. A körelőnyt szerzett versenyző
ugyanis akkor is győz, ha a hajrák során egyetlen pontot sem ért el. f.) Hegyi verseny Jellegét a neve híven tükrözi.
A küzdelem erős emelkedésű terepen, 15-30 km-es távon folyik le. g.) Mezei verseny
(terepverseny) Főként a hivatalos idénykezdet
és a szezon végén kerül megrendezésre. Célja a holtidény megrövidítése. A
küzdelem távja általában 12 és 30 km között váltakozik és rendszerint
hurokpályán bonyolódik le. A terep egy része cserjés, vízmosásos, hegyes,
homokos szakasz, amely kerékpáron nem teljesíthető, csak gyalogosan. Az országúti csapatversenyek
fajtái: a.) Járőrverseny Ennek keretében kettő, három
vagy több tagból álló i csapategységek küzdenek egymás ellen. A versenyt az a
járőrlegénység nyeri, amely egymást segítve, a versenykiírás feltételeinek
megfelelően elsőnek érkezik a célba. b.) Üldözéses csapatverseny A mezőny több azonos létszámú
bolyra oszlik (4 fő), és ezek azonos időközökben, egymást követve állnak
rajthoz. Az a csapat győz, amely a távot a legrövidebb idő alatt teljesíti. c.) Váltóverseny Ebben a versenyszámban egy-egy
csapat 2-6 tagból áll. Az egységek tagjai (az atlétikai váltófutáshoz
hasonlóan) egymást váltva hajtanak végig a kijelölt távon. Az egyes szakaszok
végén levő váltóhelyeken a célba érkező versenyző átadja a váltóbotot a
hozzája tartozó csapattársnak. Az a váltó győz, amelynek utolsó tagja
elsőként halad át a célon. Most pedig ismerkedjünk meg
a pályaversenyszámokkal! a.) Repülőverseny Jó száz évvel ezelőtt Angliában
írták ki a világ első kerékpáros pályaversenyét. Ennek távja 1000 yard volt
és a versenyzők közös mezőnyben indultak. Ez a viadal a modern
repülőversenyek őse. A korszerű repülőversenyt a pneumatik, a szingó, az
alacsony kerékpár és a könnyű forgóalkatrészek alkalmazása tette lehetővé. A
repülőversenyzők a rajt után nem kezdenek azonnal hajrázni, hanem éberen
figyelik egymás kitörési kísérleteit, hogy azokat ártalmatlanná tegyék. A
hajrára a cél előtt 200 m-re kerül sor, ezért csak az utolsó 200 méter idejét
mérik. A repülőversenyeket négy, három
vagy két indulóval elő-, közép- és döntőfutamok keretében bonyolítják le.
Világversenyek és nemzeti bajnokságok alkalmával a döntőbe jutott két
versenyző két döntő mérkőzést vív egymással. Ha az összecsapás a két
versenyző egy-egy győzelmével végződ: harmadik futam dönti el az elsőség
kérdését. b.) 1000 méteres állórajtos
időfutamverseny Ebben a versenyszámban a pályán
a küzdőknek nincsen közvetlen ellenfelük, csak az idő. A kerékpárosok ugyanis
egyenként állnak rajthoz és egyedül hajtják végig a távot. Az versenyző győz,
akinek a legjobb az időeredménye. Ennek a versenyszámnak egyébként a
repülőrajtos változata is ismert, de a nagy versenyek műsorán nem szerepel. c.) 4000 méteres egyéni
üldözőverseny Az imént ismertetett két
versenyszám a rövidtávú küzdelmek közé tartozik. A középtávú futamok
klasszikus képviselője az üldözőverseny, amely amatőrök számára 4000,
hivatásosak részére 5000 és nőknél 3000 méteres távon zajlik le. Ez a
mérkőzés sem ad lehetőséget gép gép melletti mezőnyküzdelemre, de nem is kizárólag
időfutam A résztvevők egyike a célegyenesben, a másik az ellenegyenesben áll
rajthoz, s mindkettő az említett teljes táv lefutása után ér célba. A jobb
időeredmény dönt. Amennyiben azonban a gyorsabb versenyző ellenfelét teljes
táv megtétele előtt utoléri, az üldözés megszűnik, a verseny véget ér, az
üldöző nyert. d.) Pontverseny A pályaversenyen a
repülőverseny és az időfutam rövid-, az üldözőverseny középtávú, a
pontverseny viszont hosszútávú küzdelem. A pontversenyek távja általában 15
és 100 km között mozog. A küzdelembe minősítő hajrákat iktatnak, s a
helyezést pontozással döntik el. Az a versenyző győz, aki a hajrák során a
legtöbb pontot szerezte. Kivétel csak akkor van, ha valamelyik kerékpáros
körelőnyt szerzett. Ebben az esetben ő a győztes - pontjainak számától
függetlenül. A pályaversenyeken szokásos csapatversenyekről
is ejtsünk néhány szót
a.) Kétüléses verseny Lényegében repülőverseny, azzal
a különbséggel, hogy a résztvevők kétüléses gépeken, párokban versenyeznek. b.) Párosverseny Ez viszont a pontverseny
csapatváltozata. Itt is két versenyző alkot egy egységet és a kettőjük által
szerzett pontok összessége határozza meg helyezésüket. c.) 4000 méteres üldöző
csapatverseny Az egyéni üldözőverseny
csapatváltozata. Egy együttes 4 kerékpárosból áll. A csapatok párosával, a
pálya két ellentétes oldalán rajtolnak, s váltott vezetéssel hajtva, 4000
méter teljesítése után az az egység győz, amelyiknek a célon sorrendben
harmadiknak áthaladó tagja rövidebb idő alatt érkezik a célba, mint az ellenfél
ugyancsak harmadiknak beérkező tagja. Az utolérés itt is megszünteti az
üldözést, azaz ebben az esetben a verseny véget ér - az utolérő csapat
győzelmével. Egy tag kiválása esetén a csapat teljesítménye még érvényes, de
amennyiben háromnál kevesebben érnek célba, a csapat eredménye érvénytelen. d.) Motorvezetéses verseny A kerékpáros pályasport egyik
legnépszerűbb versenyszáma. A vezetőmotor 1000-2300 kcm űrtartalmú,
szélvédője nincs, görgőtávolsága 70 cm. A motor vezetője szabványosított
bőröltözékben áll rajthoz. A vezetőgépeknek van egy másik
típusa is, amely főként amatőr versenyeken használatos. Ezek hengerűrtartalma
250-500 kcm között váltakozik és a görgőtávolság általában 40 cm. A
motorvezetéses versenyek távja általában 15-100 km között mozog. Döntő
fontosságú a kezdősebesség, a vezető és a versenyző összeszokottsága és a
biztos motorkezelés. Felszerelések, létesítmények A versenyző testalkata, alsó és
felső lábszárainak és törzsének egymáshoz való viszonya szabja meg a kerékpár
szerkezeti felépítését. A nemzetközi szövetség szabályaiban pontosan
rögzítette a versenykerékpár minimális és maximális méreteit és meghatározta
az egyes versenyszámoknál kötelezően használandó felszerelést is. Az
országúti kerékpároknál elengedhetetlen feltétel az első és hátsó kerékfék, a
pályagépeknél viszont tilos a fékek használata, de kötelező a rögzített hátsó
fogaskerék beépítése. Az országúti versenyek során általában használják az
áttételváltót, a pályaversenyeken viszont ez ismeretlen. A versenyző egyéb felszerelési
tárgyai : fejvédő, ami esetleges bukás esetén védi a résztvevőket a súlyosabb
fejsérülésektől, pálya- és országúti versenyeknél ennek használata kötelező;
versenycipő, harisnya, nadrág, mez, könyök- ! védő, por- és esővédő és napszemüveg.
(Az utóbbiak főleg országúti versenyeken használatosak.) A versenyek színhelye:
országút, terep, nyílt pálya és fedett pálya lehet. Az országúti versenyek útvonala
lehet sík, hegyes és hullámvasút vonulatú. A nyitott pályák általában 160-600
m kerületűek. Alapanyaguk döngölt, kötött anyag: salak, aszfalt, beton, fa és
műanyag. A pályák szélessége 6-10 m között változik. A fordulók általában
emeltek, hajlásszögük 12-40 i k között van. A fordulók a centrifugális és
centripetális erők leküzdését célozzák. Ezzel
megakadályozzák, hogy a nagy sebesség következtében a versenyzők a
fordulókból kirepüljenek. Az ideális kerékpáros pálya
alakja ellipszis. A nemzetközi szabályok előírják, hogy a pályák hosszúsága
(kerülete) 5000 méternek maradék nélküli hányadosa legyen. A leglényegesebb
versenyszámok A kerékpáros versenyszabályok
országúton megegyeznek a közlekedési szabályokkal. Különleges intézkedések:
tömlőszakadás esetén idegen (gépkocsiról nyújtott) segítség nem vehető
igénybe, élelmet és italt sem szabad elfogadni. Pályaversenyeken a menetirány
az óramutató járásával ellentétes. Tilos pályakörön belül haladni; a
motorvezetés nélküli versenyeken a piros, a vezetéses versenyek alkalmával a
zöld körön belül kell előzni. Az előzés közben az előzöttek testi épségét nem
szabad veszélyeztetni. Az előző versenyző csak akkor vághat a belső pályára,
ha az előzöttel szemben legalább 2 méter előnye van. Versenyszámonként külön
szabályok rendelkeznek a tömlőszakadás esetén engedélyezhető újrafutásokról,
a rajt megismétléséről. |