1. Szabály

A játéktér

2. Szabály

Játékidő, zárójelzés, time out

3. Szabály

A labda

4. Szabály

Csapat, játékos csere, felszerelés

5. Szabály

A kapus

6. Szabály

A kapuelőtér

7. Szabály

Játék a labdával, passzív játék

8. Szabály

Az ellenféllel szembeni magatartás normatívái, szabálytalanságok és vétségek

9. Szabály

A gól

10. Szabály

A kezdődobás

11. Szabály

A bedobás

12. Szabály

A kidobás

13. Szabály

A szabaddobás

14. Szabály

A büntetődobás

15. Szabály

Általános rendelkezések a dobások végrehajtásához (kezdődobás, bedobás, kidobás, szabaddobás, büntetődobás)

16. Szabály

A büntetések

17. Szabály

A játékvezetők

18. Szabály

Az időmérő és a titkár

A JÁTÉKVEZETŐI JELZÉSEK

CSEREHELY SZABÁLYZAT

1. A játéktér

1:1 

A játéktér - amely egy mezőnyből és két kapuelőtérből (1. szabály 4. pontja - a továbbiakban 1:4) áll - 40 m hosszú és 20 m széles, négyszög­letes terület.

A hosszabb vonalakat oldalvonalaknak, a rövidebbeket alapvonalaknak, a kapufák között gólvonalnak nevezzük (1. ábra).

Szükséges biztonsági zónát létesíteni az oldalvonalaktól legalább 1, az alapvonalaktól 2 m-re.

A játéktér állapotát nem szabad egyik csapat előnyére sem megváltoz­tatni.

1:2

Mindkét alapvonal közepén áll egy kapu. A kapukat biztonságosan kell rögzíteni a talajhoz vagy hátulról a falhoz. Belméretük: 2 m magas és 3 m széles (2. ábra).

 A két kapufát szilárdan köti össze a keresztgerenda, s hátsó oldaluk az alapvonal hátsó szélével egy vonalba esik. A kapufák és a keresztgeren­da négyzet keresztmetszetűek, szélességük, illetve vastagságuk 8 cm.

A kapufák és a keresztgerenda mezőnyből látható három oldalát a hát­tértől lényegesen elütő két különböző színnel kell befesteni.

A kapukat hálóval kell ellátni. A hálót úgy kell felfüggeszteni, hogy a kapura dobott labda normális körülmények között a kapuban maradjon.

1:3

A játéktér valamennyi vonala ahhoz a területhez tartozik, amelyet ha­tárol.

Az alapvonalak a kapufák között 8 cm szélesek, ( 2. ábra) minden más vonal 5 cm széles.

Két szomszédos terület közötti vonalak helyettesíthetők a két terület talajának különböző színű felfestésével.

1:4

A kapuk előtt található a kapuelőtér (6. szabály). A kapuelőteret hatá­roló kapuelőtérvonalat a következők szerint kell megrajzolni:

- a kapu előtt, a gólvonallal párhuzamosan, attól 6 méterre (a gólvonal hátsó élétől a kapuelőtérvonal elülső széléig) egy 3 méteres egyenes vonalat húzunk,

- ezt a 3 méteres vonalat kétoldalt a kapufák belső, hátsó élétől mért 6 méter sugarú egyedkör köti össze az alapvonallal (1. és 2. ábra).

1:5

A szabaddobási vonalat - 9 m-es vonal - a kapuelőtérvonallal párhu­zamosan, attól 3 m távolságban, szaggatottan kell meghúzni. A vonalré­szek és a közöttük levő távolság egyaránt      15 cm (1. ábra).

1:6

A büntetődobás - 7 m-es dobás vonala - egy 1 m hosszú egyenes a kapu előtt. Párhuzamos a gólvonallal, annak hátsó szélétől a büntető­dobás vonalának elülső széléig érő távolság 7 méter     (1. ábra).

1:7

A kapus-határvonalat - 4 m-es vonal - 15 cm hosszú jelzés a kapu előtt. Párhuzamos a gólvonallal, annak hátsó szélétől a kapushatárvona­lának elülső széléig érő távolság 4 méter         (1. ábra)

1:8

A középvonal a két oldalvonal felezőpontját köti össze. (1. és 3. ábra)

1:9

A cserevonalakat az egyik oldalvonalon, a középvonaltól mindkét irányban 4,5 m távolságban, az oldalvonallal derékszögben meghúzott 15 cm hosszú vonaldarabkákkal kell megjelölni mind a mezőnyben, mind a játéktéren kívül (1. és 3. ábra).

2. A játékidő, zárójelzés, time out

Játékidő

2:1

A mérkőzés rendes játékideje férfi és női csapatoknál (16 év felett) 2x30 perc, 10 perc szünettel.

Fiatalabb korosztályú csapatok mérkőzéseinek rendes játékideje: 12-16 év között 2x25 perc, 8-12 év között 2x20 perc, tíz perc szünettel.

2:2

Ha a mérkőzés eredménye a rendes játékidő leteltekor döntetlen és döntésig kell továbbjátszani, akkor 5 perc szünet után meghosszabbítás következik. A meghosszabbítás ideje 2x5 perc egy perc félidei szünettel és térfélcserével.

Ha a játék az első meghosszabbítás alatt sem dől el, akkor 5 perc szü­net után második meghosszabbítás következik, amelynek ideje 2x5 perc egy perc félidei szünettel és térfélcserével.

Ha az eredmény még mindig döntetlen marad, akkor a megfelelő sza­bályzat utasításait kell figyelembe venni.

Zárójelzés

2:3

A játékidő a játékvezető kezdődobásra adott sípjelével kezdődik, és a nyilvános időmérő berendezés automatikus zárójelzésével vagy az időmérő zárójelzésével végződik. Ha ilyen jelzés nem hangzik el, a játékvezető sípol és jelzi, hogy a játékidő letelt (17:10).

Magyarázat:

Amennyiben automatikus zárójelezéssel működő nyilvános időmérő berendezés nem áll rendelkezésre, az időmérő asztali vagy kézi stopper­órát vesz igénybe és zárójelzéssel fejezi be a mérkőzést. (18:2,2. bekez­dés). A nyilvános időmérő berendezést lehetőség szerint 0-tól 30-ig ha­ladóan kell beállítani.

2:4

Azokat a szabálytalanságokat és sportszerűtlenségeket, amelyek a zá­rójelzés elhangzása előtt vagy azzal egyidőben (a félidő vagy a mérkőzés vége) fordultak elő, még a jelzés elhangzása után is büntetni kell. A játékvezetők a még végrehajtandó szabaddobás (kivétel 13:4 c) vagy bün­tetődobás eredményének megvárása után fejezik be a mérkőzést.

2:5

Amennyiben a szabaddobás vagy a büntetődobás végrehajtása alatt, illetve amikor a kapura dobott labda a levegőben van, elhangzik a záró­jelzés, a dobást meg kell ismételni. A dobás eredményét meg kell várni, a játékvezetők csak azután fejezhetik be a mérkőzést.

2:6

A 2:4-5 szabálypontok alapján végrehajtott szabaddobás közben, játé­kosok és hivatalos személyek elleni szabálytalanságok vagy sportsze­rűtlen magatartás elkövetéséért személyes büntetést kell alkalmazni. Az ilyen dobások végrehajtásakor elkövetett szabálytalanság miatt azonban az ellenfél nem juthat szabaddobáshoz.

2:7

Ha a játékvezetők megállapítják, hogy az időmérő túl korán jelezte a félidő vagy a mérkőzés végét, akkor kötelesek a játékosokat a játéktéren tartani és a játékidő különbözetet utána játszani.

A játék folytatásakor a labda annál a csapatnál marad, amelyiknél a ko­rai zárójelzés időpontjában volt. Ha a labda nem volt játékban, a mérkőzés a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik, különben szabaddobással a 13:4 a-b szerint.

Amennyiben az első félidőt (vagy a meghosszabbítást) később jelez­ték, a második félidőt a megfelelő idővel le kell rövidíteni. Ha a mérkőzés második félidejét (vagy a meghosszabbítást) jelezték később, a játékvezető már nem tud a helyzeten változtatni.

Time out (játékidő megszakítás)

2:8

A játékvezetők döntik el, hogy mikor kell a játékidőt megszakítani és folytatni.

A következő helyzetekben kötelező a játékidő megszakítása:

a) Időleges kiállítás, kizárás, végleges kiállítás

b) Büntetődobás

c) Holtidő (team time out)

d) Szabálytalan játékoscsere vagy „többlet" játékos játéktérre lépése   („többlet"   játékos = az alaplétszámon (7 fő) felüli játékos un. „járu­lékos" belépése - a továbbiakban is így értendő)

e) Az időmérő vagy technikai küldött (az időmérő-titkári asztalnál helyet foglaló szövetségi képviselő) jelzése

f) A játékvezetők között szükséges egyeztetés a 17:8 szerint

Adott esetben - amennyiben indokolt, a körülmények kívánalmainak

megfelelően - más helyzetekben is megszakítható a játékidő (lásd a további magyarázatokat).

A játékidő megszakítás alatt elkövetett szabálytalanságok ugyanolyan következményekkel járnak, mintha azokat a játékidőben követték volna el (16:13).

2:9

Játékidő megszakításkor a játékvezetők jelt adnak az időmérőnek az óra megállítására.

A játékidő megszakításának jelzése: három rövid sípjel és a kezekkel alakított „T" (16. kézjelzés).

A játékidő megszakítása után a játék folytatásakor sípolni kell (15:3 b).

2:10

Mindkét mérkőző csapat a rendes játékidőben félidőnként egy perc időtartamú holtidőt          (Team Time-out) igényelhet.

3. A labda

3:1

A labda bőr- vagy műanyag borítású. Alakja gömbölyű. A külső anyag nem lehet fényes vagy csúszós (17:3).

3:2

Az egyes csapatkategóriákban a következő nagyságú, azaz kerületű és súlyú labdákat kell használni.

- A férfiak és a 16 év feletti évjáratúak labdája 58-60 cm kerületű és 425-475 g súlyú (3-as méret).

- A nők, a 12-16 év közötti fiúk és a 14 év feletti leányok labdája 54-56cm kerületű és 325-375 g súlyú (2-es méret).

- A 8-12 év közötti fiúk és a 8-14 év közötti leányok labdája 50-52cm kerületű és 290-330 g súlyú (1-es méret).

Magyarázat:

Hivatalos nemzetközi eseményeken és nemzetek közötti találkozókon kötelező a jóváhagyott „hivatalos IHF labda" használata (IHF alapszabály - labdaszabályzat).                 

A labdaszabályzat tartalmazza a labdák technikai kö­vetelményeit.

3:3

Minden mérkőzésre legalább két szabályos labdát (a 3:1-2 szerint) kell előkészíteni. A tartaléklabdának a mérkőzés alatt az időmérő-titkári asz­talnál mindig és azonnal rendelkezésre kell állni.

3:4

A játékvezetők döntik el, hogy mikor kell igénybe venni a tartaléklab­dát. Ebben az esetben a tartaléklabdát azonnal játékba kell hozni, hogy a játékmegszakítás minél rövidebb ideig tartson és a játékidő megszakítá­sa elkerülhető legyen.

4. Csapat, játékoscsere, felszerelés

A csapat

4:1

A csapat 12 játékosból áll.

A játéktéren egy időben legfeljebb 7 játékos tartózkodhat. A többi a cserejátékos.

A csapatnak az egész játékfolyamat alatt a játéktéren egy játékost ka­pusként kell szerepeltetni. Az a játékos, akit kapusnak jelöltek, bármikor szerepelhet mezőnyjátékosként. A mezőnyjátékos ugyancsak bármikor átveheti a kapus feladatkörét (figyelembe véve a 4:4 és 4:7 szabálypontokat.

A mérkőzést a csapatnak legalább 5 játékossal kell elkezdeni.

A csapat a játékidő végéig - beleszámítva a meghosszabbításokat is -bármikor kiegészíthető 12 főre. (Az IHF és a kontinens rendezvényeken a mindenkori szabályzat előírásai érvényesek.)

Ha a mérkőzés folyamán a játéktéren a játékosok száma 5 alá csökken, tovább lehet játszani. A játékvezető belátásán múlik, hogy mikor szakít­ja félbe a mérkőzést (17:13).

4:2

A csapat a mérkőzés folyamán legfeljebb 4 hivatalos személyt foglal­koztathat. A hivatalos személyek a mérkőzés alatt nem cserélhetők. Kö­zülük egy személyt csapatfelelősként kell megjelölni. Csak ő jogosult az időmérővel, a titkárral és esetleg a játékvezetővel tárgyalni (kivéve a holtidőt, mert azt bármelyik hivatalos személy kezdeményezheti).

A hivatalos személyek a mérkőzés alatt általában nem jogosultak a já­téktérre lépni. A szabály elleni vétséget mint sportszerűtlen magatartást kell büntetni (8:4,16:1 d, 16:3 d és 16:6 b). A játékot az ellenfél javára ítélt szabaddobással kell folytatni (13:1 a-b).

4:3

A játékos akkor rendelkezik részvételi jogosultsággal, ha a kezdő­dobásnál jelen van és neve a versenyjegyzőkönyvben szerepel.

A mérkőzés megkezdése után érkező játékosoknak és hivatalos sze­mélyeknek az időmérőtől, a titkártól kell részvételi jogosultságot kapni­uk és nevüket be kell írni a versenyjegyzőkönyvbe.

A részvételi jogosultsággal rendelkező játékos saját cserehelyénél bár­mikor beléphet a játéktérre (figyelemmel a 4:4 és a 4:6 szabálypontokra).

Ha egy részvételi jogosultsággal nem rendelkező játékos a játéktérre lép, kizárással kell büntetni (16:6 a). A mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik (13:1 a-b és a pontosabb magyarázatot lásd a soron következőkben).

A játékoscsere

4:4

A cserejátékosok a mérkőzés alatt az időmérőnél vagy a titkárnál való jelentkezés nélkül bármikor és ismételten cserélhetők, amennyiben a le­cserélt játékosok elhagyták a játékteret (4:5).

A játékteret elhagyni és oda belépni csak a saját cserehelyen szabad (4:5).

Ez a kapuscserére is érvényes (4:7 és 14:10).

A játékoscsere szabályai érvényesek a játékidő megszakítás - time out - alatt is (a holtidő kivétel).

4:5

A szabálytalan cserét a vétkes játékos időleges kiállításával kell bün­tetni. Amennyiben egy adott helyzetben ugyanabból a csapatból többen is szabálytalanul cserélnek, akkor csak azt a játékost kell büntetni, aki először szabálytalankodott.

A mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik (13:1 a-b).

4:6

Ha egy játékos (az alaplétszámon felül), többletjátékosként csere nél­kül lép a játéktérre, vagy egy játékos a cserehelyről jogosulatlanul játék­ba avatkozik, időlegesen ki kell állítani és csapatából egy másik játékos­nak 2 percre el kell hagyni a játékteret.

Ha az időlegesen kiállított játékos a kiállítási idő alatt a játéktérre lép, újabb 2 percre ki kell állítani és az előző kiállításból megmaradt idő tar­tamára egy másik játékosnak el kell hagynia a játékteret.

Mindkét esetben a mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik (13:1 a-b).

A felszerelés

4:7

A csapat mezőnyjátékosainak egységes öltözéket kell viselniük, amelynek színe, kombinációja és megjelenése az ellenféltől világosan megkülönböztethető legyen.

A kapusként szerepeltetett játékosok öltözékének színe ugyancsak kü­lönbözzön a játékostársak és az ellenfél csapatának (mezőnyjátékosok és kapus) öltözéke színétől (17:3).

4:8

A játékosok kötelesek a hátukon legalább 20 cm, a mellükön legalább 10 cm magas 1-20-ig terjedő számot viselni.

A számok színe jól megkülönböztethető legyen az öltözék színétől.

A csapatkapitányoknak kb. 4 cm széles, a mez színétől élesen eltérő színű karszalagot kell viselniük egyik felső karjukon.

4:9

A játékosoknak cipőt kell viselniük.

A játékosokat veszélyeztető tárgyak nem viselhetők. Ilyenek pl. fej- és arcvédők, karkötők, karórák, gyűrűk, láncok, fülbevalók, keret és rögzí­tés nélküli szemüvegek, valamint minden más olyan tárgy, amelyek a já­tékosokat veszélyeztetik (17:3). Homlokszalag viselhető, amennyiben puha, rugalmas anyagból készült.

Azok a játékosok, akik ezeket az előírásokat nem teljesítik, a szabály­talanság megszüntetéséig nem játszhatnak.

4:10

Ha egy játékos vérzik, illetve a teste vagy az öltözéke véres, azonnal és felszólítás nélkül el kell hagynia a játékteret a cserehelynél a vérzés megállítása, a seb letakarása és a vér lemosása (a testéről és a felsze­relésről) céljából. Amíg ez nem történik meg, a játékos nem térhet vissza a játéktérre.

Azt a játékost, aki ebben a tekintetben nem követi a játékvezető uta­sításait, sportszerűtlenség miatt büntetni kell (8:4,16:1 d és 16:3 c).

4:11

Sérüléskor a játékvezető engedélyezheti, hogy a játékidő megszakítá­sa után az érintett csapatból két, részvételre jogosult sze­mély a cserehelynél a játéktérre lépjen (kézjelzés 16 és 17) és a csapat sérült játékosának segítséget nyújtson (4:2, 16:1 d, 16:3 d, 16:6 b).

5. A kapus

A kapusnak engedélyezett:

5:1

A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából a labdát bármely testré­szével érintheti.

5:2

A kapus a kapuelőtérben korlátlanul mozoghat a labdával - figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes előírásokat (7: 2-4,7:7). A ki­dobás végrehajtását azonban nem halogathatja (6:5,12:2 és 15:3 b).

5:3

A kapus labda nélkül elhagyhatja a kapuelőteret és részt vehet a mezőnyjátékban. Ebben az esetben a mezőnyben játszó játékosokra ér­vényes szabályok vonatkoznak rá.

A kapuelőtér elhagyásának számít, ha a kapus bármely testrészével a kapuelőtér-vonalon kívül érinti a talajt.

5:4

A kapus a labda teljes értékű birtoklása nélkül elhagyhatja a kapu­előteret, és a labdát a mezőnyben továbbjátszhatja.

A kapusnak nem engedélyezett:

5:5      

A kapus védésnél nem veszélyeztetheti az ellenfelet (8:2, 8:5).

5:6

A kapus a birtokba vett labdával nem hagyhatja el a kapuelőteret (13:1 a).

5:7

A kapus kidobás után a kapuelőtéren kívül csak akkor érintheti újra a labdát, ha azt egy másik játékos érintette (13:1 a).

5:8

A kapus mindaddig nem érintheti a kapuelőtéren kívül a talajon fekvő vagy guruló labdát, amíg a kapuelőtérben tartózkodik (13:1 a).

5:9

A kapus nem viheti vissza a kapuelőtérbe a kapuelőtéren kívül a tala­jon fekvő vagy guruló labdát (13:1 a).

5:10

A kapus a labdával nem térhet vissza a mezőnyből saját kapuelőterébe (13:1 a).

5:11

A kapus lábszárral vagy lábbal nem érintheti a mezőny irányába moz­gó vagy a kapuelőtérben fekvő labdát (13:1 a).

5:12

A kapus a büntetődobás végrehajtásakor nem léphet túl a kapus-ha­tárvonalon (4 m-es vonal) vagy annak meghosszabbításán mindkét irányban, amíg a dobó játékos kezét a labda el nem hagyta (14:9).

Magyarázat:

A kapus mindaddig, amíg egyik lábával a kapus-határvonalon (4 m-es vonal) vagy a mögött érinti a talajt, a másik lábát vagy valamelyik test­részét a levegőben a vonal felett átlendítheti.

6. A kapuelőtér

6:1

A kapuelőtérben csak a kapus tartózkodhat (lásd azonban 6:3). Belé­pésnek tekintjük azt, ha a kapuelőteret, beleértve a kapuelőtérvonalat egy mezőnyjátékos valamely testrészével megérinti.

6:2

A mezőnyjátékos kapuelőtérbe lépését a következők szerint kell bün­tetni:

a) szabaddobás, ha a mezőnyjátékos labdával lép a kapuelőtérbe (13:1 a),

b) szabaddobás, ha a mezőnyjátékos labda nélkül lép a kapuelőtérbe és ezáltal előnyhöz jut (13:1 a-b, lásd azonban 6:2 c),

c) büntetődobás, ha a védőjátékos a kapuelőtérbe való belépése által egy tiszta gólhelyzetet megakadályoz (14:1 a).

6:3

A kapuelőtérbe lépés büntetlen marad:

a) ha a játékos a labda eldobása után lép a kapuelőtérbe úgy, hogy az az ellenfélnek nem hátrányos,

b) ha a játékos labda nélkül lép a kapuelőtérbe és ezáltal nem szerez előnyt,

c) ha a védőjátékos a védekezési kísérletnél vagy azután lép a kapu­előtérbe úgy, hogy az ellenfélnek nem hátrányos.

6:4

A kapuelőtérben levő labda a kapusé.

A kapuelőtérben fekvő, guruló, vagy a kapusnál lévő labdát a mezőnyjátékosnak nem szabad megérinteni (13:1 a-b). A kapuelőtér fe­lett levegőben levő labda megjátszható, kivéve kidobáskor (12:2).

6:5

Ha a labda a kapuelőtérbe jut, azt a kapusnak kidobással ismét játék­ba kell hozni (12. szabály).

6:6

Ha a védőcsapat játékosa védekezési kísérletnél megérinti a labdát, amelyet azután a kapus elfog, vagy a labda megélt a kapuelőtérben, a já­ték kidobással folytatódik (6:5).

6:7

Ha a labdát a saját kapuelőtérbe játsszák, a következők szerint kell ítél­ni:

a) gól, ha a labda a kapuba kerül;

b) szabaddobás, ha a labda a kapuelőtérben marad, vagy ha a kapus megérinti és az nem jut kapuba (13:1 b):

c) bedobás, ha a labda az alapvonalon túlra jut - a kapun kívül (11:1);

d) a játék tovább folytatódik, ha a labda keresztül halad a kapuelőtéren és a mezőnybe jut anélkül, hogy a kapus megérintette volna.

6:8

A kapuelőtérből a mezőnybe visszakerülő labda játékban marad.

7. Játék a labdával, passzív játék

Játék a labdával

Engedélyezett :

7:1

A labdát szabad kézzel, karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel el­fogni, megállítani, dobni, lökni vagy ütni.

7:2

A labdát legfeljebb 3 mp-ig szabad érinteni, akkor is, ha az a talajon van (13:1 a).

7:3

Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad mozogni (13:1 a). Egy lépésnek tekintjük:

a) ha mindkét lábával a talajon álló játékos az egyik lábát felemeli és ismét visszahelyezi, vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másik­ba mozgatja;

b) ha a játékos a talajt egyik lábával érinti és a labdát elfogja, s ezután a másik lábával megérinti a talajt;

c) ha a játékos egy ugrás után egyik lábával érinti a talajt és utána ugyanazzal a lábával ugrik, vagy a talajt a másik lábával megérinti;

d) ha a játékos egy ugrás után mindkét lábával egyidejűleg érinti a ta­lajt és utána az egyik lábát felemeli és ismét visszahelyezi, vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja.

Magyarázat:

Ha a láb az egyik helyzetből egy másikba mozog, szabad a másik lábat utánahúzni, ami összesen csak egy lépés.

7:4

Szabad a labdát mind helyben, mind futás közben:

a) egyszer a talajra dobni és egy vagy két kézzel ismét elfogni;

b) ismételten egy kézzel a talajra ütni (egykezes labdavezetés) vagy a labdát egy kézzel a talajon ismételten gurítani és azután egy vagy két kézzel ismét elfogni, illetve felvenni.

Mihelyt azonban a labdát egy vagy két kézzel ismét elfogják, legfeljebb 3 lépés, illetve 3 mp után tovább kell játszani (13:1 a).

A labda vezetése (talajra dobása vagy ütögetése) csak akkor kezdődik, ha a játékos valamely testrészével megérinti a labdát és azt a talajra irányítja.

Ha a labda egy másik játékost, a kapufákat vagy a keresztgerendát érintette, szabad újból vezetni és ismét elfogni.

7:5

Szabad a labdát az egyik kézből a másikba átvezetni.

7:6

Szabad a labdát térdelve, ülve vagy fekve továbbjátszani.

Nem engedélyezett:

7:7

Nem szabad a labdát egynél többször megérinteni anélkül, hogy az közben a talajt, egy másik játékost, a kapufákat vagy a keresztgerendát érintette volna (13:1 a).

A fogáshibák büntetlenül maradnak.

Magyarázat:

Fogáshiba: ha a labda elfogásának vagy megállításának kísérleténél nem sikerül megszerezni (elfogni, birtokba venni) a labdát.

A már megszerzett labdát csak egy labdavezetési folyamat után sza­bad ismételten megérinteni (tehát, ha a labda a talajt érintette).

7:8      

Nem szabad a labdát lábbal vagy lábszárral érinteni kivéve, ha azt az ellenfél dobta a játékosra (13:1 a-b).

7:9

Ha a labda a játéktéren levő játékvezetőt érinti, a játék folytatódik.

Passzív játék

7:10

Nem szabad a labdát a saját csapat birtokában tartani a támadási ak­ciók felismerhetősége nélkül, illetve a kapura lövési kísérletek elmulasz­tásával. Ez passzív játék, amiért a játékvezetőnek a labdát birtokló csa­pat ellen szabaddobást kell ítélni (13:1 a).

A szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a játék­megszakításkor volt.

7:11

Ha a passzív játékra utaló tendencia felismerhető, a játékvezetőnek figyelmeztető jelzést (18. kézjelzés) kell alkalmazni. Ez a labdát birtokló csapatnak alkalmat ad arra, hogy támadásvezetését átállítsa és így a lab­da elvételét elkerülje. Amennyiben a figyelmeztető jelzés után sem válto­zik a támadási modor, vagy nem lőnek kapura, a labdát birtokló csapat ellen meg kell ítélni a szabaddobást.

Rendkívüli helyzetekben (pl. a tiszta gólhelyzet szándékos kihagyása) a játékvezető előzetes figyelmeztető jelzés nélkül is ítélhet szabaddobást a labdát birtokló csapat ellen.

8. Az ellenféllel szembeni magatartás normatívái, szabálytalanságok és vétségek

8:1

Megengedett

a) a karokat és a kezeket a labda sáncolásához vagy birtoklásához használni,

b) a labdát az ellenféltől nyitott kézzel minden irányból kijátszani,

c) a labda nélküli vagy a labdát birtokló ellenfelet testtel elzárni,

d) elölről, hajlított karokkal az ellenféllel testi kapcsolatot felvenni, őt ellenőrizni és kísérni.

8:2

Nem megengedett

a) az ellenfél birtokában levő labdát kiszakítani vagy kiütni,

b) az ellenfelet karral, kézzel vagy lábbal elzárni vagy eltaszítani,

c) az ellenfelet átkarolni, megfogni, lökni, az ellenfélnek rohanni vagy nekiugrani,

d) az ellenfelet más módon (labdával vagy anélkül) szabálytalanul za­varni, akadályozni vagy veszélyeztetni.

8:3

Azokért a 8:2-ben felsorolt szabálytalanságokért, amelyek túlnyomórészt vagy kizárólag az ellenféllel szemben és nem a labdáért irányulnak, progresszív büntetést kell alkalmazni.

A progresszív büntetés azt jelenti, hogy azokat az ellenféllel szembeni vétségeket, amelyek a labdáért való küzdelemben előforduló szokásos és elfogadható szabálytalanság ismérveit túlhaladják, nem elég csak szabaddobással vagy 7-m-es dobással büntetni.

Mindazokat a szabálytalanságokat, amelyek a progresszív büntetés feltételeit kimerítik, a figyelmeztetéssel kezdve, lépcsőzetesen, mindig erősödő tendenciájú fokozatú személyes büntetéssel kell megtorolni (16:1 b, 3 b és 6 g).

A más vétségekkel összefüggő figyelmeztetéseket és időleges kiállításokat ugyancsak figyelembe kell venni a progresszív büntetésnél

8:4

Azok a testi és szóbeli kifejezésmódok, amelyek nem egyeztethetők össze a sportszerűség szellemével, sportszerűtlen magatartásnak minősülnek. Ez érvényes a játékosokra és a hivatalos személyekre a játéktéren és azon kívül is. Sportszerűtlen magatartás esetén progresszív büntetést kell alkalmazni (16:1 d, 3 c-d és 6 b, g, h).

8:5

Azt a játékost, aki az ellenfelet az egészségre veszélyesen megtámadja, kizárással kell büntetni (16:6 c), különösen akkor, ha

a) a dobóhelyzetben levő játékos dobókarját oldalról vagy hátulról megüti vagy visszahúzza;

b) cselekményével az ellenfél fejét vagy nyakát találja el;

c) lábbal, térddel vagy más módon szándékosan az ellenfél testét támadja meg, beleértve a buktatást;

d) futásban vagy ugrásban levő ellenfelet lök vagy úgy támad meg, hogy azáltal elveszíti a teste feletti ellenőrzést;

e) közvetlen szabaddobáskor a kapura dobott labda eltalálja a védőjátékos fejét, illetve büntetődobáskor a kapus fejét azzal a feltétellel, hogy a védőjátékos, illetve a kapus nem végzett helyváltoztatást vagy szélességben nem mozdult el.

8:6

Játékos vagy hivatalos személy játéktéren vagy azon kívül elkövetett durva sportszerűtlen magatartását kizárással kell büntetni (16:6 d).

8:7

A játékidő alatt elkövetett tettlegességért a vétkes játékost véglegesen ki kell állítani (16:9-11). A játékidőn kívüli tettlegesség esetén kizárást kell alkalmazni (16: e, 13 b és d). Azt a hivatalos személyt, aki tettlegességet követ el, ki kell zárni (16:6 f).

Magyarázat:

A tettlegesség a hatályos szabály értelmében különösen erős és szándékos támadás más személy ellen (játékos, játékvezető, időmérő-titkár, hivatalos személy, szövetségi képviselő, néző stb.). Másként fogalmazva: több mint egyszerű reflexcselekvés és több mint felelőtlen vagy túlzott módszer a védekezési kísérletkor. A köpés tettlegességnek számít.

8:8

A 8:2-7-ben felsorakoztatott vétségek esetén büntetődobást kell ítélni (14:1), ha az közvetlenül vagy közvetve a tiszta gólhelyzet megakadályozását okozza.

Egyébként a szabálytalanságért szabaddobást kell ítélni (13:1 a-b és 2-3).

9. A gól

9:1

Gólt érnek el, ha a labda teljes terjedelmében túljutott a gólvonalon (52. ábra), amennyiben a dobás előtt vagy alatt sem a dobó, sem játékostársai nem követtek el szabálytalanságot.

A kapu játékvezető két rövid sípjellel és a 12. kézjelzéssel megerősíti a gól érvényességét.

Ha a labda a kapuba jut, jóllehet a védekező csapat játékosa szabálytalanságot követett el, gólt kell ítélni.

Ha a játékvezető vagy az időmérő a játékot megszakította, mielőtt a labda túljutott a gólvonalon, nem szabad gólt ítélni.

Ha a játékos a labdát a saját kapujába játssza, az ellenfél javára kell gólt ítélni (öngól), kivéve, amikor a kapus kidobást hajt végre (12:2 második bekezdés).

Magyarázat:

Ha a labda kapuba jutását a mérkőzésen nem illetékes tárgy vagy személy megakadályozza, gólt kell ítélni, ha a játékvezető meggyőződik arról, hogy a labda a beavatkozás nélkül gólba jutott volna. (Ebben az esetben természetesen érvénytelen az a feltétel, „ha a labda teljes terjedelmével túljutott a gólvonalon".)

9:2

Ha a játékvezető gólt ítélt és a kezdődobáshoz sípjelet adott, a gólt már nem szabad visszavonni.

Ha a gól és a kezdődobás között elhangzik a zárójelzés (a félidő és a mérkőzés végén), akkor ezt a gólt a játékvezetőknek kezdődobás nélkül világosan el kell ismerni.

Magyarázat:

A játékvezetők által elismert gólt, azonnal fel kell írni az eredményjelző táblára.

9:3

Az a csapat győz, amelyik több gólt ér el.

Ha mindkét csapat azonos számú gólt ér el, vagy nem dobtak gólt, a játék döntetlen (2:2). (3 ábra)

10. A kezdődobás

10:1

A mérkőzés kezdetekor az a csapat végzi el a kezdődobást, amelyik a sorsoláskor a labdát választotta, a másik csapat jogosult térfelet választani. Amennyiben a sorsolásnál térfelet választottak, a másik csapat végzi el a kezdődobást.

A második félidő megkezdése előtt a csapatok térfelet cserélnek és a kezdődobást az a csapat hajtja végre, amelyik a mérkőzés kezdetekor nem a kezdődobást választotta.

Meghosszabbításoknál a kezdődobásért, illetve a térfélért ismét sorsolni kell. - az előbbiek szerint.

10:2

Minden gól után az a csapat végez kezdődobást, amelyik a gólt kapta (lásd azonban 9:2 második bekezdését).

10:3

A kezdődobást a sípjel után 3 mp-en belül (13:1 a), a mezőny közepén - 1.5 m-es oldalirányú tűrés megengedett - kell végrehajtani, tetszés szerinti irányban.

A dobójátékosnak egyik lábával érintenie kell a középvonalat, mindaddig, amíg a kezét a labda nem hagyta el (13:1 a).

A dobójátékos társai sípjel előtt nem léphetik át a középvonalat (15:1 második és harmadik bekezdés).

10:4

Minden félidő elején (és az esetleges meghosszabbításoknál) a kezdődobásnál valamennyi játékosnak a saját térfelén kell tartózkodni.

A gól utáni kezdődobásnál az ellenfél játékosai azonban mindkét térfélen elhelyezkedhetnek.

Mindkét esetben az ellenfél játékosai 3 m-nél közelebb nem léphetnek a kezdődobást végző játékoshoz (15:7).

11. A bedobás

11:1

Bedobással kell játékba hozni a labdát, ha az teljes egészében áthaladt az oldalvonalon, vagy utoljára a védekező csapat játékosát érintve, a saját alapvonalon túlra jutott.

11:2

A bedobást sípjel nélkül (lásd azonban 15:3 b) az a csapat hajtja végre, amelynek játékosai nem érintették utoljára a labdát, mielőtt az túljutott az oldalvonalon vagy az alapvonalon (a kaput kivéve).

11:3    

A bedobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda elhagyta az oldalvonalat, vagy az oldalvonal végétől a kapunak azon az oldalán, amelyiknél a labda az alapvonalon (a kaput kivéve) túljutott.

11:4

A bedobást végző játékosnak egyik lábával az oldalvonalon kell állni, amíg kezét a labda nem hagyta el. A labdát ugyanannak a játékosnak nem szabad letenni és ismét felvenni vagy vezetni és ismét elfogni (13:1 a).

11:5    

Bedobásnál az ellenfél játékosai nem léphetnek 3 méternél közelebb a dobó játékoshoz.

A kapuelőtérvonalnál azonban minden esetben elhelyezkedhetnek, akkor is, ha a távolság 3 méternél kevesebb.

12. A kidobás

12:1

Kidobással kell játékba hozni a labdát, ha az a kapuelőtérbe jut - a kapus birtokolja vagy a talajon marad (6:5) -, illetve ha az alapvonalon (a kaput kivéve) túlra kerül, amennyiben utoljára a kapust vagy az ellenfél egyik játékosát érintette.

Ez azt jelenti, hogy az adott helyzetben a labda játékon kívül van. Amennyiben kapus csapatának bármely tagja a kidobás elvégzése előtt szabálytalanságot követ el, a játék a kidobás szabályszerű elvégzésével folytatódik (megfelel a 13:3)

12:2

A kidobást sípjel nélkül a kapuelőtérből a kapuelőtérvonalon keresztül kell végrehajtani (kivéve 15:3 b).

A kidobást akkor kell végrehajtottnak tekinteni, ha a kapus által eldobott labda áthaladt a kapuelőtérvonalon.

A másik csapat játékosai jóllehet a kapuelőtérvonalnál tartózkodhatnak, a labdát csak akkor érinthetik, ha az áthaladt a kapuelőtérvonalon.(15:7, 3 bekezdés.)

12:3

A kapus a kidobás végrehajtása után a labdát csak akkor érintheti ismét, miután az egy másik játékost érintett (5:7 13:1 a).

13. A szabaddobás

A szabaddobás megítélése

13:1

A játékvezetők alapvetően a következő esetekben szakítják meg a játékot és ítélnek szabaddobást a vétlen csapat javára:

a) a labdát birtokló - lényegében a támadócsapat - szabálytalanságot követ el, s emiatt nem tarthatja meg a labdát (4:2-3, 4:5-6, 5:6-11, 6:2 a-b, 6:4, 6:7 b, 7:2-4, 7:7-8, 7:10, 8:8, 10:3, 11:4, 12:3, 13:7-8, 14:4-7 és 15:2-5),

b) a védekező csapat szabálytalansága miatt a támadócsapat elveszíti a labdát (4:2-3, 4:5-6, 5:5, 6:2 b, 6:4, 6:7 b, 7:8, és 8:8).

13:2

A játékvezetőknek biztosítaniuk kell a játék kontinuitását azzal, hogy elhamarkodott szabaddobás ítélettel nem szakítják meg a játékot.

Ez azt jelenti, hogy a játékvezetők a 13:1 a pontban felsoroltak esetén nem ítélnek szabaddobást, ha a védekező csapat közvetlenül a támadócsapat által elkövetett szabálytalanság után labdához jut.

Hasonlóképpen a 13:1 b pont szabálytalanságai esetén csak akkor avatkoznak a játékba, ha a támadócsapat az ellenfél szabálytalansága miatt elveszíti a labdát vagy nincs olyan helyzetben, hogy a támadást folytassa.

Ha szabálytalanság miatt személyes büntetést kell alkalmazni, a játékvezetők azonnal megszakíthatják a játékot, ha az a vétlen csapat számára - amelyik nem követte el a szabálytalanságot -, nem jelent hátrányt. Egyébként a büntetés az akció befejezéséig elhalasztható.

A 13:2 nem érvényes a 4.2-3 vagy a 4:5-6 szabályok elleni vétségek esetében, amelyeknél az időmérő jelzésével a játékot azonnal meg kell szakítani

13:3

Ha a 13:1 a-b pontokban felsorolt szabálytalanságok egyikét - amelyért egyébként szabaddobást kell ítélni - akkor követik el, amikor a labda nincs játékban, a mérkőzést a játékmegszakítás okának megfelelő dobással kell folytatni.

13:4

Kiegészítve a 13:1 a-b pontokat, bizonyos esetekben, amikor a játék szabálytalanság nélkül szakad meg (a labda játékban volt), a mérkőzést szabaddobással kell folytatni:

a) ha a megszakításkor a labdát az egyik csapat birtokolta és a labdát a továbbiakban is megtartja,

b) ha a labdát az egyik csapat sem birtokolta, az a csapat tartja meg a labdát, amelyiknél a megszakítást megelőzően volt,

c) ha a játék azért szakad meg, mert a labda a mennyezetet vagy a játéktér feletti tárgyat érintett, akkor a játékot az a csapat folytatja, amelyik nem érintette utoljára a labdát.

   Az előbbiekben felsorolt esetekben a 13:2 pontban megfogalmazott előnyszabály nem érvényesíthető.

13:5    

A labdát birtokló csapat elleni szabaddobás ítéletnél, ha a labda még ennek a csapatnak az egyik játékosánál van, azt azon a helyen, ahol éppen van, azonnal el kell engedni, vagy a talajra tenni (16:3 e).

A szabaddobás végrehajtása

13:6

A szabaddobást a játékvezető sípjele nélkül elvileg azon a helyen kell végrehajtani, ahol a szabálytalanságot elkövették.

Kivételt az alábbiak képeznek.

A 13:4 a-b pontokban leírt helyzetekben a szabaddobást ott kell végrehajtani, ahol a labda a megszakítás időpontjában volt. A 13:4 c pontban megfogalmazott esetben a szabaddobást - szintén a játékvezető sípjele után - a játéktérnek azon a részén kell végrehajtani, amely megfelel a labda és a mennyezet (egyéb tárgy) találkozási helyének.

Ha a játékvezető vagy a szövetségi képviselő a védekező csapat játékosának vagy hivatalos személyének szabálysértése miatt megszakítja a játékot és intés vagy személyes büntetés következik, a szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a megszakításkor volt, amennyiben ez a hely a vétlen csapat javára kedvezőbb mint a vétség helye.

Ez a kivétel azonos azzal a helyzettel, amikor az időmérő szabálytalan csere vagy járulékos belépés miatt (4:2-3, 4:5-6) megszakítja a játékot.

Ugyancsak a korábban már tisztázottak szerint passzív játék esetén (7:10) a szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a játékmegszakításkor volt.

A szabaddobást - bármely eddig felsorolt esetben - sohasem szabad a dobásra jogosult csapat kapuelőterében vagy az ellenfél szabaddobási vonalán belül végrehajtani. Amennyiben a helyes végrehajtási pozíció az előbb említett behatárolt területekre esik, a dobást azokon kívül a legközelebbi helyen kell végrehajtani

Magyarázat:

Ha a szabaddobás korrekt pozíciója a védekező csapat szabaddobási vonalánál van, akkor a szabaddobást elvileg pontosan ott kell végrehajtani. Minél távolabb van a szabaddobás pozíciója a védekező csapat szabaddobási vonalától, annál nagyobb lehet az eltérés a szabálytalanság helyétől. Ez az eltérés fokozatosan nőhet 3 méterig, amely a dobást végző csapat kapuelőterének közelébe eshet.

Ez a megengedett eltérés nem érvényes a 13:5 és az ezzel kapcsolatos 16:3 e szabálypontok megsértésekor. Ezekben az esetekben a dobást pontosan a megfelelő helyen kell végrehajtani (lásd azonban a 13:5 értelmezését, amely legalább is részben feloldja az elméleti kötöttséget és „játékbarát" megoldást ajánl).

13:7

Amennyiben a szabaddobásra jogosult csapat játékosa labdával a kézben, a dobás végrehajtására megfelelő helyen tartózkodik, a labdát nem szabad letenni és ismét felvenni, vagy vezetni (13:1 a).

13:8

A szabaddobás végrehajtásakor a támadócsapat játékosai a szabaddobási vonalat nem érinthetik és nem léphetik át (16:1).

Amennyiben a szabaddobás végrehajtása közben a dobó játékos társai a kapuelőtérvonal és a szabaddobási vonal között tartózkodnak, a szabálytalan felállást - ha az a játékot befolyásolja - a játékvezetőnek helyesbítenie kell (15:1). Ezután sípjelre folytatódik a játék (15:3 b).

Ha a sípjelre végrehajtott szabaddobásnál a támadócsapat játékosai megérintik vagy átlépik a szabaddobási vonalat, mielőtt a labda a dobójátékos kezét elhagyta, szabaddobást kell ítélni a védekező csapat javára (13:1 a).

13:9

A szabaddobás végrehajtásakor az ellenfél játékosainak 3 méternél távolabb kell tartózkodniuk a dobó játékostól. A szabaddobási vonaltól végrehajtott szabaddobásnál a védekező csapat játékosai a kapuelőtérvonalnál helyezkednek el.

14. A büntetődobás (7 m-es dobás)

A büntetődobás megítélése

14:1

Büntetődobást (7 m-es dobást) kell ítélni:

a) az egész játéktéren a tiszta gólhelyzet megakadályozásáért az ellenfél játékosa vagy hivatalos személye által,

b) a tiszta gólhelyzetben elhangzott jogosulatlan sípjel esetén,

c) a tiszta gólhelyzet megakadályozásáért a játékban nem illetékes személy beavatkozása által (kivéve: 9:1 magyarázata).

14:2

Ha a támadócsapat játékosa a szabálytalanság ellenére (14:1 a) uralja a labda és a test feletti helyzetet, nem szabad büntetődobást ítélni akkor sem, ha a játékos utána elvéti a gólhelyzetet. Mindig, amikor alkalmasint büntetődobás ítélhető, a játékvezető csak akkor avatkozzon közbe, ha világosan megállapítja, hogy az ítélet tényszerűen jogos és szükséges. Ha a támadójátékos az ellenfél indokolatlan beavatkozása ellenére kapuralövést kezdeményez, nincs ok a büntetődobásra. Amennyiben világosan felismerhető, hogy a játékos a szabálytalanság miatt valóságosan elveszítette a labda és a teste feletti ellenőrzést, s ezáltal a tiszta gólhelyzet már nem áll fenn, büntetődobást kell ítélni

14:3

A büntetődobás megítélésekor a játékvezetőnek játékidő megszakítást kell elrendelni (2:8).

A büntetődobás végrehajtása

14:4

A büntetődobást a mezőnyjátékvezető sípjele után 3 mp-en belül, mint kapuralövést kell végrehajtani (13:1 a).

14:5    

A büntetődobás végrehajtásakor a dobójátékos a büntetődobás vonalát nem érintheti és nem lépheti át, amíg a labda a kezét nem hagyta el (13:1 a).

14:6

A büntetődobás végrehajtása után a dobójátékosnak vagy játékostársának csak akkor szabad a labdát újra érintenie, miután az ellenfél játékosát, a kapufákat vagy a keresztgerendát érintette (13:1 a).

14:7

A büntetődobás végrehajtásakor a dobójátékos társainak a szabaddobási vonalon kívül kell tartózkodniuk, amíg a labda a dobó kezét nem hagyta el. Egyébként szabaddobást kell ítélni a büntetődobást végrehajtó csapat ellen (13:1 a).

14:8

A büntetődobás végrehajtásakor az ellenfél csapata játékosainak a szabaddobási vonalon kívül és legalább 3 m-re kell tartózkodniuk a büntetődobás vonalától, amíg a labda a dobó kezét nem hagyta el. Egyébként a büntetődobást meg kell ismételni, ha a labda nem jutott gólba.

14:9

Ha a kapus átlépi a kapus-határvonalat (4 m-es vonal), (1:7, 5:12), mielőtt a labda a dobójátékos kezét elhagyta, a büntetődobást meg kell ismételni, amennyiben nem esett gól.

14:10

Amennyiben a támadójátékos labdával a kézben korrekt dobóhelyzetet foglalt el és kész a büntetődobás végrehajtására, a kapuscsere már nem engedélyezhető. Ha a kapuscserét mégis megkísérlik, sportszerűtlen magatartásként kell büntetni (8:4,16:1 d, 16:3 c).

15. Általános rendelkezések a dobások végrehajtásához (kezdődobás, bedobás, kidobás, szabaddobás, büntetődobás)

15:1

A dobás végrehajtása előtt a labdának a dobójátékos kezében kell lenni.

Minden játékosnak az illető dobásnak megfelelő helyzetet kell elfoglalni. A 10:3 szabálypont második bekezdésének rendelkezése kivételével valamennyi játékosnak a korrekt pozícióban kell maradni mindaddig, amíg a labda a dobójátékos kezét nem hagyta el.

A hibás felállást helyesbíteni kell (kivéve 13:8 második bekezdése és 15:7).

15:2

A kidobás kivételével a dobások végrehajtásakor a dobójátékos egyik lába valamely részének  megszakítás nélkül a talajon kell maradni (13:1 a). A másik lábat szabad a talajról felemelni és ismét letenni.

15:3

A játékvezetőnek sípolni kell

a) mindig kezdődobásnál (10:3) vagy büntetődobásnál (14:4);

b) a bedobás, a kidobás, és a szabaddobás eseteiben:

- a time out utáni játékfolytatáskor,

- játékfolytatáskor szabaddobás esetén a 13:4 szerint,

- a dobások végrehajtásának késleltetésekor,

- a játékosok elhelyezkedésének helyesbítése után,

- intés vagy figyelmeztetés után.

A sípjelet követően a dobójátékosnak a labdát 3 mp-en belül játékba kell hozni (13:1 a).

15:4

A dobást akkor kell végrehajtottnak tekinteni, amikor a labda a játékos kezét elhagyta (kivéve 12:2).

A dobás végrehajtásánál a dobójátékos nem adhatja át a labdát játékostársának, illetve az nem érintheti a kezében levő labdát (13:1 a).

15:5

A dobójátékos csak akkor érintheti ismét a labdát, miután az egy másik játékost, a kapufákat vagy a keresztgerendát érintette (13:1 a).

15:6

Valamennyi dobásból közvetlen gól érhető el (kivéve a kidobást, amelyiknél öngól nem lehetséges, 12:2).

15:7

A kezdődobás, a bedobás vagy szabaddobás végrehajtásakor az ellenfél szabálytalan felállását a játékvezetőnek nem kell helyesbíteni akkor, ha az azonnali végrehajtás a dobó csapatnak nem jelent hátrányt. A szabálytalan elhelyezkedést helyesbíteni kell, ha az a dobó csapat számára hátrányos helyzetet teremt (15:3 b)

Ha a játékvezető az elleniéi hibás felállása ellenére sípol, úgy a hibás felállásban levő játékosok teljesen akcióképesek.

Ha az ellenfél túl közel állással vagy egyéb szabálytalansággal késlelteti vagy befolyásolja a dobás végrehajtásai, figyelmeztetni kell, ismétlődés esetén időlegesen ki kell állítani (16:1 c, 16:3 f).

16. A büntetések

Figyelmeztetés

16:1

Figyelmeztetés alkalmazható:

a) Az ellenféllel szembeni magatartásban elkövetett szabálytalanságokért (5:5, 8:2), amelyek nem tartoznak a 8:3 szerinti progresszív büntetés kategóriájába.

Figyelmeztetést kell alkalmazni:

b) A progresszív büntetéssel járó szabálytalanságokért (8:3).

c) A formális dobások végrehajtásakor az elleniét által elkövetett szabálytalanságokért (15:7).

d) A játékos vagy hivatalos személy sportszerűtlen magatartásáért (8:4).

Magyarázat:

A játékvezetők egy játékost csak egyszer figyelmeztethetnek és a csapat ellen összesen csak három figyelmeztetést alkalmazhatnak.

Az időlegesen kiállított játékos a továbbiakban már nem figyelmeztethető.

A csapat hivatalos személyei ellen csak egy figyelmeztetés mondható ki.

16:2

A figyelmeztetést a vétkes játékosnak és az időmérőnek, a titkárnak a „sárga lap" magasba tartásával kell tudomására hozni (13. kézjelzés).

A „sárga lap" egy kb. 12x9 cm nagyságú „kártya".

Időleges kiállítás

16:3

Időleges kiállítást kell alkalmazni:

a) Hibás cseréért vagy járulékos belépésért (4:5-6).

b) Az ellenféllel szembeni magatartásban ismételten elkövetett, progresszivitással büntetendő szabálytalanságokért (8:3).

c) A játéktéren levő - vagy azon kívül tartózkodó - játékos ismételten elkövetett sportszerűtlen magatartásáért (8:4).

d) A hivatalos személy másodszori sportszerűtlen magatartásáért, miután a csapat valamelyik hivatalos személye a 16:1 d alapján már kapott figyelmeztetést (8:4).

e) Ha a labdát birtokló csapat elleni szabaddobás ítéletkor nem bocsátják szabadon vagy nem teszik le a labdát (13:5).

f) A formális dobások végrehajtásakor a másik csapat által ismételten elkövetett szabálytalanság esetén (15:7).

g) Játékos vagy hivatalos személy játékidő alatti kizárásáért (16:8 második bekezdés).

h) Ha az időlegesen kiállított játékos, még a játék folytatása előtt sportszerűtlen magatartást tanúsít (16:12).

Magyarázat:

Függetlenül a b), a c) és a d) bekezdések előírásaitól, azaz attól, hogy az időleges kiállítást ismételten elkövetett szabálytalanságért kell alkalmazni, a játékvezető jogosult rendkívüli szabálytalanság esetén azonnal időlegesen kiállítani akkor is, ha a játékos előzőleg nem kapott figyelmeztetést és a csapata sem kapta meg a három figyelmeztetést.

Hivatalos személy is kaphat közvetlen időleges kiállítást, még ha csapatának hivatalos személyei előzőleg nem részesültek figyelmeztetésben.

Ha egy a csapathoz tartozó hivatalos személyt a 16:3d értelmében időleges kiállítással büntettek, a hivatalos személynek engedélyezett továbbra is a cserehelyen tartózkodni és feladatát elvégezni, de ezalatt a csapatának létszáma játéktéren egy játékossal csökken.

16:4    

A játékvezetőnek time out után világosan kell jelezni az időleges kiállítást a vétkes játékos, illetve a hivatalos személy és az időmérő, a titkár számára az egyik magasba nyújtott karja két ujjának felmutatásával (14. kézjelzés).

16:5

Az időleges kiállítás mindig 2 perc. Ugyanakkor a játékosnak a harmadik időleges kiállítását kizárással kell egybekötni (16:6 g).

Az időlegesen kiállított játékos a kiállítási idő alatt nem vehet részt a játékban és csapata a játéktéren nem egészülhet ki.

A kiállítási idő a játék folytatására adott sípjelzéskor kezdődik.

Ha a játékos kiállítási ideje az első félidő végéig nem telik le, azt a második félidő kezdetétől pótolni kell. Ugyanez érvényes a rendes játékidő és a meghosszabbítások között, illetve a meghosszabbítások alatt.

Kizárás

16:6

Kizárást kell alkalmazni:

a) Részvételi jogosultsággal nem rendelkező játékos belépésért (4:3).

b) A hivatalos személy harmadik (vagy az azt követő) sportszerűtlen magatartásáért, miután a csapat valamelyik hivatalos személye a 16:3 d pont alapján már kapott időleges kiállítást (8:4).

c) Azokért a szabálytalanságokért, amelyek veszélyeztetik az ellenfél játékosának egészségét (8:5).

d) Játékos vagy hivatalos személy játéktéren vagy azon kívül elkövetett durva, sportszerűtlen magatartásáért (8:6).

e) Játékos játékidőn kívül (a mérkőzés megkezdése előtt vagy a félidei szünetben) elkövetett tettlegességéért (8:7, 16:13 b), d).

f) Hivatalos személy tettlegességéért (8:7).

g) Ugyanannak a játékosnak harmadik időleges kiállításáért (16:5).

h) Játékos vagy hivatalos személy által a félidei szünetben ismételten elkövetett sportszerűtlen magatartásáért (16:13 d).

16:7

A játékvezetőnek time out után a „piros lap" magasba tartásával világosan kell jelezni a kizárást a vétkes játékos, illetve a hivatalos személy és az időmérő, a titkár számára (13. kézjelzés, a „piros lap" nagysága 12x9 cm nagyságú „kártya").

16:8

A játékos vagy a hivatalos személy kizárása mindig a játékidő hátralevő részére szól és azonnal el kell hagyniuk mind a játékteret, mind a cserehelyet. Távozásuk után a csapattal semmilyen formában nem tarthatnak kapcsolatot.

A játékos vagy a hivatalos személy játékidő alatti - a játéktéren vagy azon kívül - kizárását, a csapat számára mindig időleges kiállítással kell egybekötni. Ez azt jelenti, hogy a csapat játékosainak számát a játéktéren egy fővel csökkenteni kell (16:3 g). A játéktéren való létszámcsökkentés azonban 4 percig tart abban az esetben, ha a játékost a 16:12 szerinti körülmények miatt zárták ki.

A kizárás csökkenti a csapat rendelkezésére álló játékosok vagy hivatalos személyek összlétszámát (kivéve 16:13 b). A kiállítási idő letelte után azonban a csapat játéktéren levő játékosainak száma kiegészíthető.

A kizárás elvileg csak az adott mérkőzés végéig érvényes, mint a játékvezető ténymegállapítására épülő döntés. A kizárásnak a mérkőzést túlhaladóan nincs további következménye, kivéve, ha annak előzménye tettlegesség (16:6 e-f), illetőleg egy játékos vagy hivatalos személy által elkövetett durva sportszerűtlen magatartás (16:6 d) volt. Az utóbbiakért alkalmazott kizárást a versenyjegyzőkönyvben fel kell tüntetni (17:11).

Végleges kiállítás

16:9

Végleges kiállítást kell alkalmazni:

a játékidő alatt (2:6 és 16:13 első bekezdése) - a játéktéren kívül is - elkövetett tettlegességért (a 8:7 definíciója szerint).

16:10

A végleges kiállítást játékidő megszakítás után a vétkes játékossal, az időmérővel és a titkárral a 15. kézjelzéssel - a karok keresztezése a fej fölött - világosan közölni kell.

16:11

A végleges kiállítás mindig a játékidő hátralevő részéig szól és a csapat a továbbiakban a játéktéren eggyel kevesebb játékossal játszhat.

A véglegesen kiállított játékos nem pótolható és azonnal el kell hagynia a játékteret, valamint a cserehelyet, s a továbbiakban a csapattal semmilyen formában nem tarthat kapcsolatot.

A végleges kiállítás tényét a játékvezetőknek a versenyjegyzőkönyvben az illetékes sportszerv részére jelenteni kell

Több vétség ugyanabban a helyzetben

16:12

Amennyiben a játékos vagy a hivatalos személy egyidejűleg vagy közvetlen folyamatban, mielőtt a játékvezető a mérkőzés folytatására sípjelzést adott volna több szabálytalanságot követ el, amelyek különböző büntetést igényelnek, alapvetően csak a legsúlyosabb büntetést kell kiróni. Ez különösen akkor érvényes, ha a vétség tettlegesség volt.

Érvényesíteni kell azonban a következő különleges kivételeket, amelyeknél valamennyi esetben a csapat játékosainak létszámát a játéktéren 4 percre csökkenteni kell:

a) Azt a játékost, aki időleges kiállítást kapott és a mérkőzés folytatása előtt sportszerűtlen magatartást tanúsít, újabb időleges kiállítással kell büntetni (16:3 h). Ha ez a kiegészítő időleges kiállítás a játékos számára a harmadik, akkor ki kell zárni. Mindkét esetben a csapat a játéktéren 4 perc időtartamra eggyel kevesebb játékossal játszhat.

b) Ha a játékos, akit a játékvezetők kizártak (közvetlenül vagy a harmadik időleges kiállítás miatt) és a mérkőzés folytatása előtt sportszerűtlen magatartást tanúsít, a csapat kiegészítő büntetést kap, ami azt jelenti, hogy a játéktéren 4 perc időtartamra eggyel csökkentenie kell játékosainak számát.

c) Azt a játékost, aki időleges kiállítást kapott és a mérkőzés folytatása előtt durva sportszerűtlen magatartást tanúsít, járulékosan kizárással kell büntetni (16:6 d). A két büntetés a csapat számára azt jelenti, hogy a játéktéren 4 perc időtartamra eggyel csökkenteni kell játékosainak számát (16:8 második bekezdés).

d) Ha a játékos, akit a játékvezetők kizártak (közvetlenül vagy a harmadik időleges kiállítás miatt) és a mérkőzés folytatása előtt durva sportszerűtlen magatartást tanúsít, a csapat kiegészítő büntetést kap, ami azt jelenti, hogy a játéktéren 4 perc időtartamra eggyel csökkenteni kell játékosainak számát.

Szabálytalanságok a játékidőn kívül

16:13

A 16:1,16:3,16:6 és a 16:9 szabálypontok általánosan összefoglalják a játékidő alatt előforduló szabálytalanságokat. (2:8)

E tekintetben a játékidőhöz tartoznak a meghosszabbítások és a játékidő megszakítások (a holtidő is), de a félidei szünet nem.

A verseny színhelyén, a játékidőn kívül a játékos vagy a hivatalos személy által elkövetett sportszerűtlen magatartást, durva sportszerűtlen magatartást, vagy tettlegességet, a következők szerint kell büntetni:

A mérkőzés előtt:

a) sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetés (16:1 d),

b) durva sportszerűtlen magatartásért vagy tettlegességért kizárás (16:6 d-f), amely után a csapat azonban 12 játékossal és 4 hivatalos személlyel kezdheti a mérkőzést.

A mérkőzés szünetében:

c) sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetés (16:1 d),

d) ismételt vagy durva sportszerűtlen magatartásért, valamint tettlegességért kizárás (16:6 b, d-f, h). További sportszerűtlen magatartás esetén a 16:3 c-d szabályt is alkalmazni kell, ami egyébként a játékidő alatt érvényes.

A félidei szünetben alkalmazott kizárás után a csapat ugyanazzal a létszámmal folytathatja mérkőzését a játéktéren, mint a szünet előtt.

A mérkőzés után:

e) írásos jelentés

17. A játékvezetők

17:1

A mérkőzést két egyenjogú játékvezető vezeti. Működésüket egy időmérő és egy titkár segíti.

17:2

A játékvezetők felügyelete a játékosok magatartása felett a sportlétesítményben való megjelenéskor kezdődik és annak elhagyásáig tart.

17:3

A játékvezetők felelősek a játéktér, a kapuk és a labdák állapotának mérkőzés előtti megvizsgálásáért. Ők állapítják meg, hogy melyik labdával játszanak (1. szabály és 3:1).

Ezenkívül a játékvezetők ellenőrzik, hogy mindkét csapat az előírás szerinti sportöltözékben jelen van-e, felülvizsgálják a versenyjegyzőkönyvet, a játékosok felszerelését.

Ők gondoskodnak arról, hogy a cserehely határain belül a játékosok és a hivatalos személyek száma megfelelő legyen. Megállapítják mindkét csapatfelelős jelenlétét és azonosságát. Minden pontatlanságot meg kell szüntetni (4:1-2 és 4:7-9).

17:4

A sorsolást a mérkőzés megkezdése előtt az egyik játékvezető a másik játékvezető és a két csapatkapitány jelenlétében végzi el (10:1).

17:5

Az egyik játékvezető a mérkőzés megkezdésekor, mint mezőny-játékvezető, a középvonalnál a kezdő csapat térfelén helyezkedik el.

Ő indítja el a mérkőzést a kezdődobáshoz adott sípjellel (10:3).

Ha a mérkőzés megkezdése után a kezdődobást végző csapat ellenfele megszerzi a labdát, mint kapu játékvezető saját térfelének alapvonalánál helyezkedik el.

A másik játékvezető kapujátékvezetőként kezd a másik alapvonalnál, és mezőnyjátékvezetővé válik, ha a saját térfelén lévő csapat támadást indít.

A mérkőzés alatt a játékvezetők időnként térfelet cserélnek.

17:6

A mérkőzést elvileg ugyanannak a két játékvezetőnek kell végigvezetni.

A játékvezetők felelősek a mérkőzés játékszabályok szerinti folyamatáért, ezért minden szabálytalanságot büntetni kell (kivéve 13:2 és 14:2).

Ha a mérkőzés alatt az egyik játékvezető kiválik, a mérkőzést a másik játékvezető egyedül vezeti.

(A világ és kontinens rendezvényeken a mindenkori szabályzat, illetve versenykiírás mérvadó.)

17:7

Ha szabálytalanságnál mindkét játékvezető ugyanazon csapat ellen sípol, de eltérően ítélkeznek, mindig a súlyosabb ítélet marad életben.

17:8

Ha egy szabálytalanságnál mindkét játékvezető sípol, vagy a labda elhagyta a játékteret, de a játékvezetők ellentétesen jelzik a játék folytatásának irányát, rövid megbeszélés - egyeztetés - után a közösen kialakított döntés érvényes. Amennyiben nem sikerül közös álláspontot létrehozni a mezőnyjátékvezető véleménye a mérvadó.

A time out kötelező. A megbeszélést követően a játékot egyértelmű kézjelzés után és sípjellel kell folytatni (2:8 f, 15:3 b).

17:9

Mindkét játékvezető felelős a gólok számolásáért (jegyzéséért).

Ezenkívül feljegyzik a figyelmeztetéseket, az időleges és a végleges kiállításokat, valamint a kizárásokat.

17:10

Mindkét játékvezető felelős a játékidő megtartásáért. Ha az időmérés helyességét illetően kétségek adódnak, a játékvezetők egyeztetett döntése érvényes (lásd a 2:3-at is).

17:11

A játékvezetők felelősek a versenyjegyzőkönyv szabályszerű kitöltéséért.

A kizárásokat - ha azokat a 16:8 4. bekezdésében leírt vétségért alkalmazták -, és a végleges kiállításokat (16:11) a versenyjegyzőkönyvben meg kell indokolni.

17:12

A játékvezetők megfigyelései alapján hozott ítéletek és ténydöntések megtámadhatatlanok.

Csak a szabályokkal ellentétes döntéseikkel szemben emelhető kifogás.

A mérkőzés alatt a csak a mindenkori csapatfelelősök jogosultak a játékvezetőhöz szólni.

17:13

Mindkét játékvezető jogosult a játékot megszakítani vagy félbeszakítani.

A félbeszakítás előtt azonban a játék folytatása érdekében mindent meg kell kísérelni.

17:14

A fekete sportöltözéket a játékvezetők számára kell tervezni.

18. Az időmérő és a titkár

18:1

Alapvetően az időmérő felelős a játékidő, a játékidő megszakítás és az időlegesen kiállított játékosok kiállítási idejének hitelességéért.

Hasonlóképpen a titkár felelős a játékoslistáért, a versenyjegyzőkönyvért, a később érkező játékosok belépéséért és a részvételre nem jogosult játékosok játéktérre -nem- lépéséért.

A további feladatokért, így a cserehelyen tartózkodó játékosok és hivatalos személyek létszámáért, valamint a szabályos játékoscseréért közösen felelősek.

A szükséges játékidő megszakításokat általában az időmérőnek kell teljesíteni.

18:2

Amennyiben nem áll rendelkezésre nyilvános időmérő berendezés, az időmérő mindkét csapatfelelőst tájékoztatja a lejátszott vagy a még hátralévő játékidőről, különösen játékidő megszakítás után.

Ha a nyilvános időmérő berendezés nem rendelkezik automatikus zárójelzéssel, az időmérő felelős a félidő vagy a mérkőzés végén a zárójelzés megadásáért (lásd 2:3).

Amennyiben a nyilvános időmérő berendezés nem alkalmas arra, hogy az időleges kiállítások idejét is jelezze (IHF mérkőzéseken csapatonként legalább 3), az időmérő a kiállított játékos mezszámát és visszatérésének idejét felírja egy kartonlapra, amelyet az időmérő-titkári asztalon felállít.

JÁTÉKVEZETŐI JELZÉSEK

Szabaddobáskor és bedobáskor a játékvezetőknek azonnal a dobás irányát kell jelezni (7. és 9. kézjelzés).

Ezt követi - a játékhelyzet kényszerítése esetén - a vétség szerint kötelező személyes büntetés jelzése (13-15. kézjelzés).

Ha hasznosnak tűnik a szabaddobás és a büntetődobás ítéletek a megfelelő jelzéssel indokolhatók-tájékoztató jelleggel (1-6. és 11. kézjelzés). A 11. kézjelzést azonban csak akkor szükséges felmutatni, ha a passzív játék miatt megítélt szabaddobást megelőzően nem alkalmazták a 18. kézjelzést.

A 12., 16. és a 17. kézjelzések alkalmazása kötelező.

A 8,10 és 18 jelzéseket csak akkor kell alkalmazni, ha a játékvezetők azt szükségesnek tartják.

A  sorozatábrán (a 25-26-27. oldalakon) láthatók a játékvezetők számára előírt egységes jelzések.

CSEREHELY SZABÁLYZAT

A következőkben a Nemzetközi Kézilabda Szövetség által 2001-ben kiadott szabályzatot közöljük - csekély kiegészítéssel. A szabályzat - ugyanúgy, mint valamennyi játékszabály - érvényes minden hazai kézilabda mérkőzésen.

1. A cserehelyek a középvonal meghosszabbításától balra és jobbra, az oldalvonalon kívül, a mindenkori cserepad végéig terjednek és ha a helyi körülmények lehetővé teszik, a cserepadok mögötti rész is igénybe vehető erre a célra (lásd a 3. ábrát a 16. oldalon). A cserepadok külső végéig (legalább 8-8 m-re a középvonaltól) semmiféle tárgy nem lehet az oldalvonal közelében.

2. A cserehelyeken csak a csapat játékosai és a hivatalos személyek tartózkodhatnak, akiket a versenyjegyzőkönyvbe beírtak (Játékszabályok 4:3). Amennyiben tolmácsra van szükség, akkor az a cserepad mögött foglalhat helyet.

3. A csapat hivatalos személyeinek a cserehelyen teljes sport- vagy civil ruházatot kell viselniük.

4. Az időmérő és a titkár segíti a játékvezetőket a cserehelyek szabályszerű elfoglalásának ellenőrzésében a mérkőzés előtt és alatt. Amennyiben a mérkőzés előtt a cserehellyel kapcsolatos játékszabály előírások nem érvényesülnek, a mérkőzést nem szabad megkezdeni, amíg a mulasztás fennáll. Ha a mérkőzés alatt fordul elő mulasztás, a következő játékmegszakításnál meg kell szakítani a játékidőt mindaddig, amíg a szabálytalanság fennáll.

5. A hivatalos személyek joga és kötelessége a mérkőzés alatt is sportszerű szellemben a játékszabályok tiszteletben tartásával irányítani és gondozni csapatukat. Alapvetően helyet kell foglalniuk a cserepadon. A hivatalos személyeknek azonban megengedett a cserehelyen mozogni azért, hogy

- segítsék a játékoscserét,

- taktikai eligazítást adjanak a játéktéren és a cserepadon tartózkodó játékosoknak,

- egészségügyi gondozást adjanak,

- holtidőt kérjenek,

- a csapatfelelős rendkívüli esetekben (4:2) az időmérővel vagy a titkárral tárgyaljon - érdeklődés a játékidő felől, egy játékosnak a cserehelyről való ideiglenes távozásának bejelentése stb. Csapatonként egy hivatalos személy mozoghat a cserehelyen, pontosan annak határain belül járkálhat, állhat, térdelhet stb. A hivatalos személyek tevékenységük során nem zavarhatják az időmérő és a titkár látókörét. A cserehelyen tartózkodó játékosoknak is alapvetően a cserepadon kell tartózkodniuk, azonban labda nélkül a cserepad mögött bemelegíthetnek, ha azt a helyi körülmények megengedik és nem zavaró hatású.

A hivatalos személyeknek vagy a játékosoknak nem szabad

- provokáló, tiltakozó, vagy bármilyen sportszerűtlen módon (beszéd, mimika, gesztikulálás) a játékvezetőket, szövetségi képviselőket, az időmérőt, a titkárt, a játékosokat, a hivatalos személyeket, illetve a nézőket akadályozni, vagy sértegetni (különösen a hangoskodással vagy a színészi mozdulatokkal való hangulatkeltést, figyelem elterelő „hadmozdulatokat", feltűnő szitkozódást, a játéklabdával való manipulációkat nem szabad eltűrni),

- a cserehelyet játékbefolyásolás céljából elhagyni,

- bemelegítés céljából az oldalvonal mellett állni vagy futni,

- a játékosokat a hatályos szabályokkal ellentétes cselekvésre bíztatni (lökd fel, üsd meg, buktasd el stb.).

6. A cserehely szabályzat előírásainak figyelmen kívül hagyásakor a játékvezetők kötelesek a Játékszabályok 16:1 d, 16:3 c-d vagy 16:6 b, d és g pontja szerint intézkedni (figyelmeztetés, időleges kiállítás, illetve kizárás).

7. Ha a játékvezetők a cserehely szabályzat előírásainak figyelmen kívül hagyását nem észlelik, az időmérőnek, illetve a titkárnak kell arra a figyelmüket a következő játékmegszakításnál felhívni. Amennyiben a mérkőzésre az IHF, az EHF vagy az MKSz szövetségi képviselőket jelölt ki, jogukban áll - a játékvezetők ténydöntésein kívül -a következő játékmegszakításkor a játékvezetők figyelmét felhívni a fennálló szabályvétségre, vagy e szabályzat megsértésére. A játékot ebben az esetben a játékhelyzetnek megfelelő dobással kell folytatni.

Ha a szövetségi képviselő által egy vétség miatt szükséges az azonnali játékmegszakítás, a mérkőzést az ellenfél folytatja - szabaddobással vagy tiszta gólhelyzet esetén büntetődobással (lásd még Játékszabályok 13:6).

A vétséget elkövető játékost vagy hivatalos személyt a játékvezetőnek a küldöttel való egyeztetés után büntetni kell, s a tényállást a versenyjegyzőkönyvben rögzíteni.

8. Ha a játékvezetők a szabályzatok előírásainak figyelmen kívül hagyására nem reagáltak annak ellenére, hogy arra a figyelmüket felhívták, a szövetségi képviselőnek a megfelelő szervhez (fegyelmi bizottság stb.) jelentést kell benyújtani. Ez a szerv dönt a cserehelyen történtek, illetve a játékvezetők magatartása ügyében.

Megjegyzés: ebben a szabályzatban található néhány olyan pont, amely más helyen - bővebb magyarázattal ellátva - szintén szerepel. Oka az, hogy ez a szabályzat tételesen követi a nemzetközi megfelelőjét, nem lett volna helyes bármelyik pont elhagyásával megbontani.

A szabályzat a cserehely megfelelő légkörét hivatott biztosítani. A mérkőzések kulturáltsága, a fegyelem és a rend érdekében nem szabad elnézni a cserehelyen elkövetett mulasztásokat, sportszerűtlenségeket.

Néhány további gondolat, ajánlás.

Megértőnek kell lenni a cserehelyen tartózkodók emocionális megnyilvánulásaira: nem kifogásolható pl. az, ha a cserejátékosok biztatják társaikat, szurkolnak, tapsolnak stb.

Az 5. ponthoz: a cserehelyen való tartózkodást, illetve a csapat szakmai menedzselését úgy kell helyesen értelmezni és megvalósítani, hogy egy hivatalos személy folyamatosan állva vagy mozogva is végezheti feladatát, vezényelheti csapatát. Ez az „egy" személy bárki lehet és természetesen váltogatható.

Helytelen és a szabályostól eltérő gyakorlat az, ha intés vagy figyelmeztetés után a játékvezető „leülteti" a hivatalos személyt. Az elmarasztalás oka nyilván nem a cserehelyen egyébként megengedett mozgás volt, hanem valamilyen nemkívánatos magatartás.

Mint a játékosoknál, a hivatalos személyek esetében is meg kell tartani az elmarasztaló pedagógiai fokozatokat. Ezért intést, figyelmeztetést stb. csak egyszer szabad alkalmazni, utána további büntetés következik.

Figyelni kell a kisegítő felszerelések (törlőrongy, frissítő flakonok, vaxos doboz, egészségügyi táska stb.) elhelyezésére, amelyek nem csak zavarhatják a cserehely munkáját és rendjét, hanem balesetet is okozhatnak.

Az esetleges hibás játékvezetői ítéletek sem jogosítják fel a cserehelyen tartózkodókat a fegyelemsértésre. Jellemző hiba: a gyengén működő játékvezető nem érez „igazságalapot" a reklamálások leállítására.

Pedagógiai csekélységnek tűnnek, mégis érdemes megszívlelni:

- nem szabad mindent meghallani, illetve meglátni,

- nem kell feltétlenül indítékot keresni a beavatkozáshoz,

- kerülni kell a konfliktusokat,

- nem szabad provokálni a cserehelyen tartózkodókat,

- a nyilvánvaló rendbontásra, a személyiséget sértő megnyilvánulásokra határozottan kell re agálni.

Vissza a főoldalra