Könnyűbúvársport
A könnyűbúvár versenyszámokat
víz feletti és víz alatti megosztásban a következő fő csoportokba
sorolhatjuk: - mélymerülés - halfogás - búvárúszás - gyorsúszás - tájékozódási merülés Mélymerülés
Szabadtüdős és légzőkészülékes
merülést különböztetünk meg. A versenyzők célja minél mélyebbre merülni.
Nálunk a Hévízi-tó hínártere alkalmas ilyen célra, mert mélysége 40 méter
körüli. Ennél a versenyszámnál nagyon lényeges az úgynevezett "zsilipelési"
szabály megtartása, vagyis merülés közben - le- és fölfelé is - a
nyomáskülönbség kiegyenlítése a szervezetben, nyeléssel és a befogott orr
fúvásával. Halfogás
Hazánkban nem rendeznek ilyet,
külföldön viszont még világbajnokságot is. A feladat: meghatározott idő
alatt, korlátozott felszereléssel a legtöbb hal kifogása. Búvárúszás
Légzőkészülék nélkül, 20-50
méter közötti távot kell minél rövidebb idő alatt leúszni úgy, hogy a
sportoló teste a víz felszíne fölé nem emelkedhet. Gyorsúszás
Légzőkészülékkel vagy anélkül,
a legkülönbözőbb távokon rendezik. Tájékozódási merülés
A búvár légzőkészülékkel, víz
alatti tájoló (iránytű) segítségével igyekszik megtalálni a víz alatt
elhelyezett kapukat, vagy egyéb tájékozódási pontokat. Ez lehet egy vagy több
irányú. A versenyző a víz színe fölé nem emelkedhet. Úszási irányát a bírók a
sportolóra erősített és általa a víz színén vontatott léggömb útjából látják.
Az értékelésnél az idő b a megtalált iránypontokért kapott pontszám számít.
Egyéni és csapat versenyeket is rendeznek ebben a számban. A könnyűbúvárnak megfelelő
műszaki felszerelésre van szüksége. Ilyenek: uszony, légzőpipa, búvármaszk,
neoprén ruha, búvártőr, vízhatlan lámpa, összerakható ólomöv, vízhatlan
karóra, mélységmérő, sűrített levegős vagy oxigénes légzőkészülék. A
felszerelést mindig a kitűzött feladatnak megfelelően választják meg. |