|
Koronglövés VI. Fejezet 3. 18 Futócéllövő lőterekre vonatkozó előírások
3. 18. 1 A lőteret úgy kell megépíteni, hogy a céltábla
vízszintesen jobbra és balra egyenletes sebességgel haladjon megjelenési
szakaszán. Azt a szakaszt, ahol a céltáblára érvényes lövést lehet leadni
nyiladéknak nevezik. A céltáblának a nyiladékban való haladását futamnak
nevezik. 3. 18. 2 A nyiladék két oldalán lévő védőfalnak
(palánknak) olyan magasnak és szélesnek kell lennie, hogy a céltábla a
megjelenéséig ne legyen látható. A palánk szélét a céltáblától elütő színűre
kell festeni. 3. 18. 3 A céltáblát 50 m-en kocsira, vagy más
szállítóeszközre kell szerelni, mely lehetővé teszi a bal és jobb futam
céltáblájának váltakozó oldalon való megjelenését. A kocsi sínen, vagy
hasonló szerkezeten fut és olyan húzószerkezettel (motorral) kell mozgatni,
amelyet a futamidőkre pontosan be lehet állítani. A 10 m-es céltáblákat a
bal, illetve a jobb futam között nem szabad cserélni. 3. 18. 4 A lőteret úgy kell megépíteni, hogy a verseny
ideje alatt senki se kerüljön veszélyes helyzetbe. 3. 18. 5 A lőállást úgy kell kialakítani, hogy a lövőt a
nézőközönség lássa. A lőállást védeni kell az esőtől. A lövőt a naptól,
széltől és biztosítani kell a megfelelő kilátást a lövő részére. 3. 18. 5. 1 A lőállást legalább egy méter szélesre a
középvonalhoz kell igazítani a 3. 11. 3. szabálypont szerint. A szárazlövés
(kísérés) helyét a lőállás bal oldalán kell kijelölni. A lőállást
biztonságosan mindkét oldalról el kell választani, hogy a lövőt a
szárazlövést leadó, vagy más külső hatás ne zavarja. 3. 18. 6 A versenyző előtt egy 80 cm - 100 cm magas
állványt, vagy asztalt kell elhelyezni. 3. 18. 7 A versenyző mögött kell helyet biztosítani a
versenybíró és legalább egy zsűritag részére. A lövésjegyzőket a lőállás
mögött vagy oldalt kell elhelyezni. 3. 18. 8 A céltáblák futamideje: 3. 18. 9 A futam az az idő, amikor a céltábla látható a
nyiladékban. A futam időmérése akkor kezdődik, amikor a céltábla elülső széle
(orra) megjelenik és akkor fejeződik be, amikor a céltábla elülső széle
(orra) eléri az ellenkező falat (palánkot). Az időmérés lehetőleg elektromos
időmérővel történjen, amit a sínre szerelt kapcsolókkal indítanak és
állítanak meg. Ha nincs elektromos időmérő, akkor azt három stopperórával
három különböző személynek kell végeznie, ez esetben a három mért idő átlaga
számít. Amennyiben a futamidő hosszabb vagy rövidebb, mint a versenyszámra
előírt idő, a lőtéri személyzetnek, vagy a zsűrinek be kell szabályozni a
gépet a futamidőre az engedélyezett tűréshatáron belül (lásd 3. 18. 8.
szabálypont). Ha beépített időmérőt használnak, akkor a verseny kezdete előtt
a zsűri megvizsgálja és hitelesíti (lepecsételi) az időmérő szerkezetet. 3. 18. 10 Az UIT által felügyelt bajnokságokon az
időmérést elektronikus módszerrel ellenőrzik és folyamatosan kiírják, hogy a
versenyzők és a tisztségviselők ellenőrizhessék. A 3. 18. 8. szabályponttól
való bárminemű eltérést azonnal helyesbíteni kell. 3. 18. 11 Az 50 m-es futócél lőterek
sajátos előírásai 3. 18. 11. 1 A nyiladék mindkét oldalán függőleges
védőfalnak kell lennie, hogy a nyiladék mindkét oldalán lévő kezelő és
értékelő személyzetet védje. 3. 18. 11. 2 A nyiladék mögött golyófogót kell elhelyezni. A
nyiladék előtt egy olyan falat kell elhelyezni, ami eltakarja és védi a
céltábla továbbító berendezést. 3. 18. 11. 3 A nyiladék szélessége: A céltáblát a lőállásból 10 m szélességben kell
látni. Ezt figyelembe kell venni a nyiladék méreténél, mivel a palánk és a
céltábla közötti távolság megnöveli a látószöget, amelyben a céltábla látható
(lásd 12. sz. ábrát). Ezért a nyiladék tényleges szélessége csak 10 m-nél
kevesebb lehet az alábbi képlet meghatározása szerint. 3. 18. 12 A 10 m-es futócél lőterek
sajátos előírásai 3. 18. 12. 1 Amennyiben a céltáblacserét és értékelést a
céltáblamozgató berendezés mögött végzik, akkor védelmet kell biztosítani a
kezelőszemélyzetnek és az értékelőknek. A lőlapcserélést és értékelést a
zsűri egy tagjának ellenőrizni kell. 3. 18. 12. 2 A nyiladék mögött golyófogót kell elhelyezni a
lövedékek és gurulatok kivédésére. A céltáblamozgató berendezést mellső
védőlemezzel kell ellátni. 3. 18. 12. 3 A nyiladék szélessége: AL= A -(D.1 x 0.1 x 2) képletet kell használni
a 10 m-es nyiladék meghatározásához is. 3. 18. 12. 4 Védőfalat kell elhelyezni a lőállás jobb és bal
oldalán kettő méterre előre, hogy a versenyzőt védje a vizuális zavarástól. 3. 18. 12. 5 Két lőállás helyezhető el és váltakozva használható
időkímélés céljából. Azonban ez esetben is a két lőállás pontosan meg kell
feleljen a 3. 11. 3. szabálypontban rögzített szabályoknak. 3. 19 Trap lőterek előírásai 3. 19. 1. 1 Dobóárok: A dobóárkot úgy kell megépíteni, hogy a tető
felső felülete egy szintben legyen a lőállás szintjével. Belső méretei:
Hossza kb. 20 m, szélessége 2 m, magassága a padlótól a hátsó mennyezetig 2
m, a kidobónyilásnál 2.1 m. Ezek a méretek lehetővé teszik a kezelőszemélyzet
szabad mozgását és elegendő helyet biztosítanak a korongok tárolására. 3. 19. 1. 2 Távolság a dobóárkok között: A távolság az ’A’ pályán lévő 15 számú gép és a
’B’ pályán lévő 1. számú gép középpontja között nem lehet kevesebb, mint 35
méter. A már meglévő pályákon, amennyiben ez a távolság kevesebb, mint 35
méter, akkor a zsűri kisebbre veheti a gépek kivetési szögét az ’A’ pálya 13.
számú gépénél és a ’B’ pálya 3. számú gépénél, amennyiben ezt szükségesnek
látja, hogy a korongok röppályáját ne zavarják (ne keresztezzék egymást) és
ez ne zavarja a szomszédos lövőket. 3. 19. 2 A dobógép: Minden dobóárokba 15 dobógépet kell beszerelni,
úgy, hogy azokat a padlóhoz, vagy az árok elülső falához kell erősíteni. A
gépeket ötször (5x) hármas (3) csoportokban kell elhelyezni. Minden
gépcsoport középpontját a dobóállás tetejére festett vonallal jelezni kell.
Az egyes csoportokon belül a gépek közötti távolságnak egyenlőnek kell lenni
1 m - 1.1 m. Az egyes csoportok közötti távolság a középső gépektől mérve 3 m
- 6 m lehet, de a legideálisabb méret 3 m - 3.3 m-es távolság. Ha olyan
dobógépeket használnak, amelyek az óramutató járásával megegyező irányba
dobja ki a korongot, a baloldal (hátulról nézve) és valamennyi gépcsoport
középső gépe közötti távolság az előírt 1 m - 1.1 m-nél kevesebbre csökkenthető
(lásd még 3. 20. 1. szabálypont). 3. 19. 3 A dobógépeket úgy kell elhelyezni az árokban,
hogy a dobókar tengelye 0.5 m-re (+/-0.1 m) legyen a dobóárok tetejének
legmagasabb pontja alatt, ha a dobógép 2 m-es magasságra van állítva és 0.5
m-re (0.1 m) a tető elülső szélétől hátrafelé. A dobógépek lehetnek automaták
(öntöltő és önkidobó), félautomaták vagy kézi működtetésűek (kézi töltő -
kézi kidobó). Minden dobógépre fel kell szerelni egy olyan berendezést, amely
rögzíti és hitelesíti a magasságot, a dobás szögét, a főrugó feszítettségét,
miután a verseny zsűrije megtekintette, jóváhagyta és hitelesítette a
beállítást. Minden dobógépet fel kell szerelni olyan
berendezéssel, amely pontosan beszabályozza a korong dobását. Kézi töltésű
dobógépekre két határolót kell szerelni. A határolókra azért van szükség,
hogy megakadályozzák a korongok véletlen, vagy szándékos elmozdítását előre,
vagy hátra a dobókaron, miáltal megváltozna a korong előre beállított
repülési iránya. Minden dobógépen be kell jelölni 10°-os beosztásokkal a
magassági és oldalszög szektorokat. 3. 19. 4 A dobógépeket elektromos kézi, vagy elektromos
mikrofonos rendszerrel lehet kioldani. Az elektromos mikrofonos rendszernek
0.1 - 0.2 mp késleltetéssel kell működnie. A dobógépet úgy kell elhelyezni,
hogy a kezelő jól lássa a versenyzőt és hallja a korong hívását. A
dobószerkezetnek biztosítania kell minden versenyző számára 25 korongból álló
szabályos sorozat folyamatos végrehajtását. Az elosztás: 10 korong jobbra, 10 korong balra
és 5 korong középre. E szerint a szabályos elosztással minden egyes
gépcsoportnak a következő elosztás szerint kell dobni a korongokat: 2
korongot a bal oldali, 2 korongot a jobb oldali és 1 korongot a középső
dobógépből, ahogy a lövők az 1-es lőállástól az 5-ös lőállás felé haladnak.
Minden 5 korong után a szektorkapcsolót egy osztással előre kell állítani. 3. 19. 5 Az öt lőállást a dobóárok homlok falának hátsó
oldalától 15 méterre kell kialakítani. Minden lőállást feltűnően meg kell
jelölni egy 1000 x 1000 mm-es négyszöggel, melynek közepén átmenő
tengelyvonal derékszögű a lőállással és merőleges a hármas gépcsoport középső
gépére. Egy hatodik lőállást kell kialakítani az első lőállástól hátrafelé és
kissé balra, mintegy kettő (2) méterre, ahol a hatodik lövő helyezkedik el. Minden lőállást fel kell szerelni egy
asztallal, vagy paddal, amin elhelyezhetik a versenyzők felszerelésüket és
tartalék lőszerüket. A lőállásoknak minden irányban vízszintesnek és
szilárdnak kell lennie. Minden lőállásban kell legyen egy 150 x 150 mm
négyszögletes, vagy kerek fatömb, vászon, vagy gumidarab, melyre a versenyző
leállíthatja fegyverét. A lőállások vonalától hátrafelé 3 - 4 méterre
egy utat kell kialakítani, amelyen a versenyzők közlekedni kötelesek, mikor
az ötös lőállásról átmennek a hatos lőállásba. A versenyzők csak ezen az úton
közlekedhetnek. A bírói állásokat és a kezelőállásokat megfelelően védeni
kell az eső és a nap ellen. 3. 19. 6 A korongok dobási távolsága, oldal és
emelkedési szögek: A dobógépeket a verseny megkezdése előtt be
kell állítani. A gépbeállítást a verseny zsűrije megvizsgálja, jóváhagyás
után hitelesíti. Új gépbeállítást szükség szerint naponta, a Koronglövő
Versenyek Technikai Szabályzata T. 6. 2. 8. pontja alapján és a szabályzat I
- IX. táblázatai szerint kell alkalmazni. 3. 19. 6. 1 A korongok emelkedése a dobóárok tetejének
elülső peremétől 10 méterre mérve a tetőszinthez viszonyítva 1.5 - 3.5 m.
Megengedett tűrés +/-0.5 m (minimálisan 1 m, maximálisan 4 m). 3. 19. 6. 2 Miután a gépek beállítását a zsűri megvizsgálta és jóváhagyta, mindegyik gépből sorrendben egy próbakorongot kell kidobni. A próbakorongokat a versenyzők is figyelhetik. A versenyzőknek, edzőknek, csapatvezetőknek, stb. tilos a dobóárokba belépni, miután a zsűri hitelesítette a gépek beállítását. |