Lovaglás
A lovassportnak, nemzetközi
viszonylatban, a következő három ágát űzik: ugratás, háromnapos verseny
(military) és idomítás (díjlovaglás). A lovasmérkőzések negyedik ága, a
távlovaglás, egyelőre lekerült a nemzetközi versenyek műsoráról. Utoljára
1935-ben, Olaszországban rendeztek nemzetközi távlovaglást. Nálunk az utóbbi
időben főleg tenyészkipróbálás céljából került sor ilyen versenyekre 100
km-es távon. Ugratás
Olyan lovasmérkőzés, amelyet
akadálypályám bonyolítanak le. Az ugratásnál a lovas ügyessége és a ló
ugrásra való alkalmassága a döntő. A versenyző bizonyos hibákért, mint pl.
akadály leütése, a ló részéről az engedelmesség megtagadása, a pálya
megtételére kitűzött alapidő túllépése stb., hibapontokat kap. A verseny menete A rajtzászlók között való
átlovaglás pillanatában megindítják az időmérőórát. A pályán összegyűjtött
hibapontokat, vagyis az elkövetett hibákat a jegyzőkönyvben rögzítik. A célzászlók
közti átlovaglás pillanatában leállítják az időmérőórát. Az a lovas a
győztes, aki a pályát a legkevesebb hibaponttal lovagolta végig. Ha többen
végeztek egyenlő számú hibaponttal, akkor a versenykiírásnak megfelelően: - vagy a jobb idő dönti el az
egyenlő hibapontosok között az elsőséget - vagy az egyenlő hibapontosok
között összevetéssel, meghatározott számú akadály újbóli ugratásával kell
eldönteni, hogy ki a győztes. Az ugratóversenyek
értékelésének: másik módja az, amelynél nem hibapontokat, hanem büntető
másodperceket adnak az elkövetett hibákért. Az ilyen verseny menete: a
rajtzászlók közötti átlovaglás pillanatában megindítják az órát. A pályán
elkövetett hibákért a szabálykönyvben levő táblázat alapján megállapított
másodperceket a versenyjegyzőkönyvben feljegyzik. A célzászlók közötti
áthaladás pillanatában megállítják az időmvrőórát. Értékelésnél az indulás és
érkezés közötti tiszta időhöz hozzáadják a büntető másodpercek összegét. Az
eredmény tehát egyenlő a tiszta idő és a büntető másodpercek összegével.
Győztes az a lovas, aki a pályát a legrövidebb összetett idő alatt
teljesítette. Háromnapos versenyek (Military) A háromnapos verseny három
versenyágból áll, amelyet a versenyző három egymást követő napon, ugyanazon a
lovon teljesít, mégpedig: 1. nap: idomítottsági vizsga 2. nap: terepverseny, amely
négy útszakaszból áll: A-útszakasz: utakon és ösvényeken kijelölt pálya,
amelyet ügetésben vagy rövid vágtában kell megtenni; B-útszakasz:
akadályversenypálya (steeple), amelyet vágtában kell végiglovagolni;
C-útszkasz: azonos az A-útszakasszal; D-útszakasz: cross terepen kijelölt
pálya akadályokkal, amelyet vágtában kell végiglovagolni; 3. nap: ugróverseny. A lovasoknak az egyes
versenyágakban szerzett pontjait a helyezési sorrend megállapítása céljából
össze kell adni. Valamelyik versenyágból történő kizárás az egész versenyből
való kizárást vonja maga után. Ha a pontok összeadása után két
vagy több versenyző azonos pontszámot ér el, a terep-akadálypályán elért jobb
idő dönti el a helyezési sorrendet. Újabb pontegyenlőség esetén a gyorsasági
akadályverseny jobb ideje dönt. Idomítómérkőzések
Célja: bizonyságot tenni a ló
helyes lovagoltatásáról, tökéletes engedelmességéről, izmainak és ízületeinek
helyes áttornásztatottságáról, továbbá a lovas lovaglásban elért
gyakorlottságának fokáról, lovának tökéletes ismeretéről, a lóra gyakorolt
befolyásáról, a segítségek helyes alkalmazásáról, a lovas és lova közötti
tökéletes összhangról. A lovasnak az idomítómérkőzésen
egy kötelező feladatot kell a három vagy öttagú bíráló bizottság előtt
lovagolnia. Ennek a feladatnak a részletei, a verseny fokozatától függően,
könnyebb vagy nehezebb követelményűek. A Magyar Lovas Szövetség által
kiadott hivatalos feladatok: ifjúsági, pótló, könnyű, közép A, közép B, közép
C és nehéz osztályú díjlovaglás. A Nemzetközi Lovas Szövetség által kiadott
hivatalos feladatok: a Szent György Díj, az intermediaire nemzetközi
középosztály és a Grand Prix, az idomítás olimpiai nagydíja. A feladatot a lovas egy 20 X 60
m nagyságú négyszögben lovagolja elő. A négyszög meghatározott pontjait
betűkkel jelölik meg. Az előlovagolt feladat egyes részleteit a feladat
szövegében meghatározott betűnél kell kőtelezően végrehajtani. A részfeladatokat a bírák egymástól
függetlenül, 0-tóI 10-ig terjedő pontokkal osztályozzák. A helyezési sorrend
megállapítása úgy történik, hogy az összes bírák által adott pontokat
összegezik. A legmagasabb pontszámot elért lovas lesz a győztes, a következő
legmagasabb pontszámú a második és így tovább. Felszerelések,
létesítmények, pálya, fedett lovarda, akadályok leírása A versenyzők felszerelése Fekete lovaglósapka, nemzetközi
idomítómérkőzéseken cilinder, fekete zakó, fehér lovaglónadrág, fekete
csizma, fehér kesztyű. Nemzetközi ugrómérkőzéseken: fekete zakó helyett
piros. Lófelszerelés Ugrómérkőzéseken csikókantár,
ugrónyereg. Idomítómérkőzéseken nagykantár és idomítónyereg. Pálya Ugrómérkőzéseken rugalmas,
lehetőleg gyepes talajú, körülkerített terület. Nagysága akkora, hogy rajta
600-1000 m hosszúságú ugrópálya (parcours) felépíthető legyen.
Elengedhetetlen követelmény, hogy legyen, rajta vizesárok és esetleg még
egy-két beépített akadály. Közelében melegítőpálya álljon rendelkezésre. Az idomítómérkőzések pályája rugalmas,
lehetőleg gyepes talajú, 20X6 m nagyságú, körülkerített négyszög, ellátva az
előírásos betűjelzésekkel. Mellette melegítőpálya. A háromnapos versenyek ugró- és
idomítóvizsgájának pályája azonos az előbb leírtakkal. Terepverseny megrendezésére
változatos, erdőkkel, rétekkel tarkított, jó talajú terület alkalmas, nem
túlságosan nagy emelkedőkkel. Lehetőleg sok természetes akadály legyen rajta:
patak, szárazárok, vizesárok, tó, ledőlt fatörzsek, kerítések stb. A téli edzésmunkához és téli
mérkőzések megrendezéséhez a mi éghajlati viszonyaink mellett elengedhetetlen
a fedett lovarda. Alapterülete 30 X 70 m, vagy annál nagyobb legyen. Talaja:
szilárd alapon sózott fűrészpor, amely rugalmas és pormentes. Legyen világos,
jó nagy ablakokkal, és az esti munkához rendelkezzék jó világító
berendezéssel. Az akadályok hasonlítsanak a
valóságban előfordulókhoz. Legyenek változatosak, keltsenek szilárd
benyomást, de azért dönthetőek legyenek. Korszerű követelmény, hogy sok
legyen köztük a tömör, masszív akadály, mint pl. kőfalutánzat stb. Magasságuk
és szélességük a versenyek követelményeitől függ. Olimpiai követelményű
nemzetközi versenyek akadályanyaga tegye lehetővé 1,60 m magas, 2,20 m széles
akadályok felépítését és egyes akadályai legyenek 2 m magasságig és azon
felül emelhetők (Puissance). A vizesárok 4 m széles legyen, és ezt elugrató
sövénnyel 5 m-ig lehessen szélesíteni. Sportlótenyésztés
A teljesítmények, a
követelmények az utóbbi évtizedekben, miként minden sportágban, úgy a lovassportban
is szinte hihetetlen módon felfokozódtak. A mai nagy világversenyek 1,60-2 m
körüli akadályait az eddigi híres, acélos, bátor, gyors, de viszonylagos kis
testtömegű magyar lovak közül csak egyes kivételes egyedek képesek
eredményesen leküzdeni. Miként az embersportban a kiváló magasugrók, a
kosárlabdázók általában szálas, magas emberek, ugyanígy a nagy teljesítményre
képes ugrólovak is, ritka kivétellel, nagy testtömegű, a régi magyar
sportlovak átlagos magasságát lényegesen meghaladó nagyságú egyedek. Ezért tűzte ki célul a magyar
lótenyésztés egy nagyobb testtömegű, erőteljesebb típusú sportoló tervszerű
kitenyésztését, a régi magyar lovak kiváló tulajdonságai, az acélosság, a
sebesség, a rugalmasság, a bátorság és nem utolsósorban az intelligencia
megőrzése mellett. Ennek a sportlótípusnak a
kitenyésztése nemcsak lovasaink eredményes versenyeztetése céljából
szükséges, hanem elsőrangú népgazdasági érdek is. A külföld lovassportja
rendkívüli módon kiterebélyesedett, népszerűsödött. Ezért igen nagy a
kereslet a jó teljesítményekre képes sportlovak iránt. Egy korszerű
sportlótípus kitenyésztése tehát sok értékes valutát is biztosíthatna
országunknak. |