Motorkerékpársport

 

 

 

A motorkerékpársportban terepmegbízhatósági, gyorsasági, motocross, salak versenyágban rendeznek versenyeket.

 

A versenyeket a Magyar Motorsport Szövetség versenyszabályai szerint rendezik meg. Ezek a szabályok megegyeznek a FIM (Fédération Internationale Motocycliste), Nemzetközi Motorsport Szövetség szabályaival.

 

Fontos versenyszabályok, amelyek minden versenyágra egyformán érvényesek: versenyeken csak versenyzői (hazai vagy nemzetközi) igazolvánnyal rendelkező személyek állhatnak rajthoz. Minden versenyző a nevezési íven aláírásával igazolja, hogy tisztában van a versenyszabályokkal és azokat magára nézve kötelezően elismeri. Esetleges sérüléséért a rendező szervvel szemben semmilyen anyagi követelést nem támaszt. A versenyzők kötelesek baleset- és szavatossági biztosítást kötni.

 

A versenyz6k öltözéke: bukósisak, kesztyű, szemüveg, valamint bőrruha és csizma, vagy hosszúszárú, fűzős cipő viselése kötelező. Versenyen csak az a versenyző indulhat, aki az edzésen az előírt kötelező körszámot teljesítette. Tilos a versenyz6nek: verseny közben hátratekinteni, elengedett kormánnyal vezetni, motorja javításához (kivétel az erre kijelölt hely - külső depó), vagy gépe indításához idegen segítséget igénybe venni, verseny közben motort cserélni, vasszeges csizmát viselni (a kihulló szeg balesetet okozhat!), a mögötte haladó versenyzőt előzésében akadályozni, a versenypályán menetiránnyal szemben motorozni.

 

A versenymotorokat 3 db rajtszámtáblával kell ellátni (kivételt képeznek a salakmotorok). Erre azért van szükség, hogy a versenybírák az előttük haladó versenyzők rajtszámát rögzíthessék. A kuplungkiemelő és fékkarvégeket védőgombbal kell ellátni. (Balesetkor ne roncsoljanak.) Zászlók és zászlójelzések: nemzetiszínű vagy egyesületi zászló: rajtjel. Piros zászló: kötelező megállás minden versenyző részére. Csak abban az esetben alkalmazzák, ha valami nem várt esemény következtében a futamot be kell fejezni, pl. tömegbukás, vihar, rossz látási viszonyok stb. Sárga zászló: vigyázat, veszély! Akkor alkalmazzák, ha egy vagy több versenyző bukott, és az arra haladót óvatosságra kell inteni. Fekete zászló azonnal állj annak a versenyzőnek, akinek a rajtszámát fekete táblán bemutatták (valamilyen műszaki hiba, vagy szabálytalan versenyzés miatt). Kockás zászló: a verseny befejezése (leintés).

 

Az első befutó után minden versenyzőt leintenek. Helyezésüket a teljesített körök és a befutási sorrend alapján állapítják meg. A versenyszabályok megtartását az egész verseny tartama alatt versenybírák ellenőrzik. A verseny vezetőbírója felel a verseny sportszerű és szabályos lebonyolításáért, valamint a beosztott versenybírák munkájáért.

 

 

Terepmegbízhatósági versenyek

 

A sportág legnehezebb és legsokoldalúbb versenye. A versenyzőknek és gépeiknek igen hosszú távon és 6-8 órán át kell bizonyítani állóképességüket. A versenyek kötött átlagú versenyek. Kötött átlagon azt értjük, hogy egyes géposztályok versenyzőinek az előírt távolságokat megadott átlagˇ sebesség tartásával kell teljesíteni. Az előbb beérkezést ugyanúgy büntetik, mint a késést: percenként egy-egy útvonal-hibaponttal. Győz, akinek a legkevesebb hibapontja van. 0 vagy egyenlő számú hibapont esetén a holtˇ versenyeket a mért szakaszon megszerzett jó pontok száma dönti el.

 

A versenyeket 200-400 km-es távon rendezik meg. (Lehet kisebb távú körök többszöri megtétele is.) A verseny útvonala erdei ösvényeken, szakadékokkal, vízmosásokkal tarkított útvonalon vezet. A verseny távját szakaszokra bontják, ezeket a szakaszokat kell a versenyzőknek, géposztályonként más-más átlagsebesség tartásával teljesíteni. A szakaszok elején és végén időellenőrző állomások vannak. Az időellenőrző állomások bírái az állomáson áthaladó versenyzők idejét a rajtnál kapott menetlevélben rögzítik. (Menetlevél elvesztéséért útvonal-hibapont jár.) A versenyzőket percenként indítják. (Sok induló esetén több versenyzőt indítanak egyszerre.)

 

A versenyzők álló motorral indulnak, és 1 percen belül kötelesek a rajttól számított20 métert motorikus erővel megtenni. A versenyzők a verseny folyamán csak a kijelölt útvonalon haladhatnak. Ha az útvonalról bármilyen okból letérnének, a versenyt ott folytathatják csak, ahol az útvonalról letért Ennek ellenőrzésére áthaladást ellenőrző állomásokat helyeznek el a pálya különböző szakaszain. A pálya nehéz terepszakaszán jelölik ki a holtversenyeket eldöntő gyorsasági vagy gyorsulási szakaszt. A géposztály legjobb idejét elért versenyző teljesítményéért bizonyos számú jó pontot kap, és az idejéhez viszonyítva csökkenő számú jó pontot kapnak - idejük arányában - a mögötte végző versenyzők. (A mért szakaszok számát és a megszerezhető jó pontokat versenykiírás határozza meg.) A verseny folyamán két időellenőrző állomás között 30, a verseny egész távján összesen 60 percet késhetnek a versenyzők. Ennél több késés a versenyből való kiesést jelenti. Továbbá kiesnek azok a versenyzők is, akik idő- vagy áthaladás ellenőrző állomást kihagytak.

 

Hazánkban ezt a versenyágat egyelőre szüneteltetik az igen nagy rendezési költségek miatt, bár Európában igen népszerű. Kétnapos versenysorozatok formájában Európa-bajnokságot is rendeznek.

 

E versenyág legnagyobb versenye, amelyet a motorsport olimpiájának is neveznek és 1913 óta rendezik meg folyamatosan a .Nemzetközi 6 napos verseny. A versenyzőknek 6 nap alatt 1700 km-t kell teljesíteniük. Minden nap külön verseny, más-más útvonalon, de csak azokat a versenyzőket lehet értékelni, akik mind a 6 nap versenyét befejezték. A versenyen 50-1300 kcm-ig terjedő hengerűrtartalmú motorok indulhatnak. A versenyt egyéni és csapatverseny formájában rendezik meg. Egyéni díjazások: aranyérmet csak az a versenyző kaphat, aki 0 hibaponttal végez, és a megszerezhető jó pontok 70%-át elérte. Ezüstérmet kap az, akinek 1-25 hibapontja van, és a megszerezhető jó pontok 50%-át elérte. Bronzérmet kap minden olyan versenyző, aki befejezte a versenyt és egy vagy több pontja van. Csapatban két fő díj van. Az International Trophy-ra minden ország egy 6 tagú csapatot nevezhet, melynek minden tagja a nevező ország állampolgára. Motorjaik három géposztályba tartoznak és a nevező ország gyártmányai. A Silver-Vase - erre már két 4 tagú csapatot lehet nevezni. Mindkét kupa vándordíj, amelyet a győztes csapat egy évi időtartamra véd. A csapatverseny értékelése úgy történik, hogy a csapattagok verseny folyamán szerzett hibapontjait összeadják. (A versenyt feladni kényszerült versenyzőkért a csapatot versenyzőnként és naponként 100-100 hibaponttal büntetik.) Győztes az a csapat, amelynek a legkevesebb hibapontja van. Sok esetben előfordult már, hogy az elsőséget a csapatok között csak a jó pontok száma döntötte el. A 6 napos versenyeken elért győzelmek és jó helyezések a győztes országok motorkerékpár-iparának is igen jó propagandát fejtenek ki; nem véletlen az elmúlt években az MZ és Jawa motorok elterjedése és népszerűsége hazánkban is.

 

 

Gyorsasági versenyek

 

A versenyág majdnem egyidős a motorsporttal; hazánkban is ezt az ágát űzik legrégebben. Népszerűsége az elmúlt években nagymértékben csökkent, mert a versenygépek növekvő sebessége miatt versenyeket csak ilyen célra épített pályákon lehet megnyugtatóan rendezni. Ennek következménye, hogy csökken a versenyek száma, így az érdeklődés is a gyakrabban rendezett versenyágak erőpróbái felé irányul.

 

A gyorsasági versenyeket körpályán rendezik, amelynek minimális hossza 3 km, szélessége 6 m. Az ideális pálya hossza 4-ö km, fordulókban emelt kanyarokkal. Ilyen feltételeket csak az úgynevezett épített pályákon tudnak biztosítani. A pálya felszíne csak szilárd építésű, modern útburkolat lehet. Versenyt csak lezárt körpályán lehet rendezni. Közönséget a pálya mentén csak úgy szabad elhelyezni, hogy testi épségüket a versenyzők ne veszélyez- tessék. A versenyzők biztonsága érdekében a kanyarok és a veszélyes helyek előtt megfelelő távolságban jelzéseket kell elhelyezni. Ezek a jelzések egyben támpontot is jelentenek a versenyzőknek a helyes féktávolság megválasztásához. Ezeket a jelzéseket már az edzés megkezdése előtt el kell helyezni, és csak a verseny befejeztével szabad eltávolítani.

 

 

Versenygépek, géposztályok

 

A gyorsasági versenyeken a versenyzők úgynevezett "special" versenygépekkel indulnak. Ezek végsebessége 24~0-280 `km. A nagy sebességek veszélyt jelentenek, ezért a FIM korlátozta a gépek hengereinek és sebességváltó fokozatainak számát. Sajnos nem a 350 és 500 kcm-es géposztályokban, ahol a legnagyobb a sebesség, hanem az alacsonyabb géposztályokban. (50 kcm egy henger, 125, 250 kcm 2 henger, 6 sebesség.) Hazai bajnokságot 125, 250, 350 és 500 kcm-es "special' szóló géposztályok részére rendeznek. Az utánpótlás részére 125 és 250 kcm-es közúti géposztály versenyén biztosítanak lehetőséget a versenyzésre. (Ezeken a géposztályokban nem indulhatnak "special , de még "sport     elnevezésű motorok sem.) Világbajnokságot 50, I25, 250, 350, 500 kcm-es szóló és 500 kcm-es oldalkocsis géposztályok részére rendeznek.

 

 

A versenyek lefolyása

 

A versenyzők géposztályonként álló motorral, betolással indulnak, és meghatározott számú kört teljesítenek. Győztes, aki az előirt körszámot elsőként teljesítette, a további helyezéseket a megtett körök száma és a befutási sorrend határozza meg. Értékelni - helyezni - csak azokat a versenyzőket lehet, akik a versenyt befejezték (leintették).

 

 

Pontozás

 

A hazai bajnoki és világbajnoki versenyeken helyezésükért a következő pontokat kapják a versenyzők: 15-12-10-9-8-7-6-5-4-3-2-1. Bajnok, aki az év folyamán a legtöbb pontot szerezte. Világbajnokságon géposztályonként 12 vagy 11 fordulót rendeznek és csak a 7 vagy a 6 (a fordulók számától függően) legjobb eredményt veszik alapul a pontozásnál. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert technikai sport lévén, gyakoriak a géphibák és így a versenyzőknek módjuk van javítani eredményeiken.

 

 

Motocross-versenyek

 

A motorsport legfiatalabb ága. Népszerűsége rövid idő alatt a gyorsasági és a többi versenyágénál is nagyobb lett. Ez megnyilvánul a rendezett versenyek számában is (Franciaországban 1970-ben 120 versenyt rendeztek), és nem ritka a versenyeken az 50-70 ezer néző sem.

 

Ennek oka: a versenyek igen látványosak és izgalmasak, sok a csaknem b egyforma képességű versenyző, jobbak a pályalehetőségek, könnyebb a versenymotorok beszerzése és végül a nézők szempontjából sem mindegy, hogy csak elsuhanó motorosokat látnak rövid ideig, vagy - egy jól megválasztott A pályán - az egész versenyt a rajttól a célig szemmel tudják követni.

 

Ez a versenyág az 1950-es években kezdett elterjedni. Először úgynevezett terepversenyeket rendeztek, majd ennek módosított változata a jelenlegi. A motocross. A versenyzők először utcai motorokkal versenyeztek, később a gyárak felismerték a lehetőségeket a versenyágban és kialakították a jelenlegi típusú cross versenygépeket.

 

A versenyeket nem épített, hanem a terep adta lehetőségek kihasználásával kialakított versenypályákon rendezik meg. A pályák hossza 1500- m 2400 m-es körpálya. Szélessége 2 m-nél keskenyebb nem lehet. A versenypályákat úgy kell kialakítani, hogy azon a versenyzők 50 km-nél gyorsabb átlagsebességet ne tudjanak elérni. Ezért, és hogy a terep adta lehetőségeket minél jobban kihasználják, a pályákat úgy jelölik ki, hogy sok kanyart, meredek emelkedőt és akadályt kelljen a versenyzőknek leküzdeni. A pályát megszámozott kapukkal jelölik. Ezek között a kapuk között kell a versenyzőknek áthaladniuk. (Kapukerülés vagy kihagyás a futamból való kizárást jelenti.) A pályát a versenyzők könnyebb tájékozódása érdekében kordonnal veszik körül. (Kordonon belül nézők nem tartózkodhatnak.)

 

A versenyzők álló helyzetből, járó motorral rajtolnak. A versenyeket két- A futamos rendszerben bonyolítják le. Ez azt jelenti, hogy a versenyzők egy versenyen géposztályonként két futamban állnak rajthoz és versenyeznek egymással a győzelemért, a helyezésekért.

 

Futamonként a győztesek és helyezettek a következő pontokat kapják: az első helyezett 1, a második helyezett 2, a harmadik helyezett 3 pontot kel és így tovább. A két futam összesített pontszáma alapján győztes az a versenyző, aki mindkét futamát befejezte és legkevesebb pontja van. A további helyezéseket a pontok növekvő száma adja meg. (Természetesen itt is azt sorolják előbbre, aki mindkét futamát befejezte.) Holtverseny esetén - azonos pontszám - a több teljesített kör, ha ez megegyezik, a jobb összidőeredmény dönt. (Hazai versenyeken a második futamban elért jobb helyezés.) A futamok ideje 30-45 perc +2 kör. A +2 kört a letelt futamidő után az élen haladó versenyzőtől számítják. A körszámról az előírt időre +2 körre való áttérést az tette szükségessé, hogy az időjárási viszonyok - eső, hó - a pálya talaját nagyon megváltoztatják és ez a versenyzőket és gépeiket megoldhatatlan feladatok elé állítaná. (Pl. száraz időben a versenyző 1 kört km 2 perc alatt, ugyanaz a versenyző ugyanazon a pályán esős időben egy kört 5 perc alatt teljesít. 15 körös futamnál 30 perc helyett 75 percet kellene motorozni.) Világbajnokságot a 250 és 500 kcm-es géposztályokban rendeznek. Külföldön a fenti géposztályokon kívül 50, 125, 350, 750 kcm-es szóló és oldalkocsis géposztályok részére is rendeznek versenyeket.

 

Hazai bajnokságot 250 és 500 kcm-es géposztályok részére, az utánpótlás részére mindkét géposztályban junior bajnokságot rendeznek. A pontozás a hazai bajnoki és világbajnoki versenyeken ugyanaz, mint a gyorsasági versenyágban.

 

 

 
Salakversenyek

 

Kedvelt ága a motorsportnak. Angliában, a Oroszországban, Lengyelországban, Csehszlovákiában még esti, villanyfényes versenyeket is rendeznek. De igen népszerű a salakverseny még Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Németországban is.

 

A versenyeket 285-400 m hosszú körpályán rendezik. A pálya szélessége az egyenesekben 9, a kanyarokban minimum 12, maximum 16 m lehet. A versenyeket általában 20 futamos rendszerben bonyolítják le (16 induló, 2 tartalék), de van más rendszer is. Minden versenyző 5 futamban áll rajthoz. Így mindenki mindenkivel versenyez. A futamok 4 körösek, 4 indulóval. A pontozás futamonként: 3, 2, 1, 0. Győztes, aki a futamok során a legtöbb 'pontot szerezte.

 

A salakmotorok sokban különböznek a többi versenyág motorjaitól. Hajtó- anyaguk nem benzin, hanem metilalkohol, ez lehetővé teszi a magas sűrítési arányt, amelyre igen nagy szükség van a verseny folyamán, mert a versenymotoron sebességváltó nincs és így a motor gyorsulását csak a gázadagolás növelésével tudják szabályozni. Üzemanyagtartályuk kicsi, mert a négy kör alatt a motor fogyasztási igénye csekély. Nincs fék a motorokon, mert ez balesetet okozhat. A motoron csak egy lábtartó van, amelyre a versenyző támaszkodik. Másik lábát vaspapucsba burkolja és a kanyarokban erre támaszkodik.

 

Hazai bajnokságot felnőtt és junior versenyzők részére rendeznek 500 kcm-es géposztályban. A bajnokság 5 fordulós. A pontozás fordulónként: 8, 6, 4, 3, 2, 1.

 

Világbajnokságot egyéni, csapat- és páros verseny formájában rendeznek. A világbajnokság felépítése: selejtezők, zónaközi döntők, elődöntők, döntő. (Mindig az első 8 versenyző jut tovább. A döntőnek 16 indulója van; a döntő helyét a nemzetközi salakbizottság a befutott igénylések alapján évenként kijelöli.)

 

A salakversenyek téli változata a jégmotorozás. Szabályai, kisebb eltérésekkel, megegyeznek a salakversenyek szabályaival. A pálya mérete ugyanaz, csak talajban tér el: salak helyett jég. A gumikat ennek megfelelően kúp alakú tüskékkel látják el. A kerekek köré védőkosarat szerelnek (bukás esetén a sérülési veszélyt csökkenti).

 

 

Egyéb versenyek

 

Csillagtúrák: azonos időpontban különböző helyekről rajtolnak a versenyzők, akiknek megadott időpontban kell célba érkezniük. Győztes a legtöbb km-t teljesítő versenyző.

Km lancé versenyek: 1 km-es mért szakaszon, abszolút gyorsasági rekord- kísérletek.

Körpályán km- vagy időtartam-rekordok elérése.

Időtartam-versenyek: 6, 12, 24 órás versenyek két vezetővel (a vezetők a versenyen bizonyos időközönként váltják egymást).

Trial versenyek: félig terep, félig ügyességi verseny. A versenyzőknek kijelölt terep-szakaszokat kell lábletevés, megállás nélkül teljesíteniük.

 

A motorversenyekhez - a megfelelő pályákon kívül - különösebb létesítmények nem szükségesek. Mégis, a motocross versenyágat kivéve, elég rosszul állunk pályákkal. Igazi gyorsasági versenypályánk nincs : csak a Népligetben van egy motorversenyekre úgy-ahogy alkalmas versenypályánk. (Erről a pályáról már az első versenyen kiderült, hogy komoly I nemzetközi versenyek rendezésére alkalmatlan.) Vidéken Pécsett, Kaposváron és Sopronban van versenypályánk, amelyeken különböző okokból évek óta nem rendeznek versenyt.

 

Salakpályák, mivel Budapesten csak egy versenyszakosztály (OGSC) van, nagyobb vidéki városainkban vannak. Miskolcon évek óta világbajnoki selejtező rendezésére alkalmas pályánk van, Debrecenben a korszerű követelményeknek megfelelő versenypálya építése befejeződött.

 

Motocross versenypályákkal állunk a legjobban, mert a versenyek lebonyolítására alkalmas terep Budapesten és vidéken egyaránt található. Budapesten a farkashegyi pálya Európa legszebb fekvésű pályája, amely világbajnoki versenyek megrendezésére is alkalmas. Vidéken Esztergomban, Ajkán, Sopronban, Kaposvárott, Pécsett, Székesfehérvárott vannak igen jó, alkalmas pályák.

 

A motorversenyzéshez - a még meglehetősen széles körben tapasztalható hiedelemmel ellentétben - nemcsak műszaki tudás, ügyesség, jó motor és bátorság szükséges, hanem - megfelelő fizikai erőnlét is. A nagy sebességgel száguldó gép biztos kézben tartása igen jelentős erőkifejtést kíván, amelynek csak alaposan felkészült versenyzők tudnak maradéktalanul eleget tenni. Ez a megállapítás a terepmegbízhatósági és motocross versenyeken még fokozottabban fennáll, bár itt a sebesség nem olyan nagy, mint a gyorsasági versenyeknél. Versenyzőink ezeknek a követelményeknek úgy igyekeznek eleget tenni, hogy kiegészítő sportágak segítségével növelik állóképességüket, fejlesztik reflexeiket. Ezenkívül a versenyzőkre a sportszerű életmód betartása fokozottabban fennáll, mint a többi sportágak versenyzőinél, mert itt a pillanatnyi kihagyás nemcsak egy verseny elvesztését jelentheti, hanem emberek életét is veszélyeztetheti. Még a kifogástalan erő- és idegállapotban. levő versenyzőkkel is előfordulhat, hogy a versenyen valamilyen motorhiba vagy egyéb ok folytán buknak.

 

Fenti megállapítások nemcsak a motorversenyzőkre, hanem általában a motorkerékpárok vezetőire is - ha nem is olyan nagy mértékben vonatkoznak.

           

 

Vissza a főoldalra