Strand kézilabda

10.a. A játékvezetői labda

10:1 Mindkét félidő és az „aranygólért” folytatott játék játékvezetői labdával kezdődik (2:2).

10:2 A játékvezetői labdát a mezőny közepén az egyik játékvezető hajtja végre a labda függőleges feldobásával, miután a másik játékvezető megadta erre a sípjelet.

10:3 A másik játékvezető az időmérői asztallal szemben az oldalvonalon kívül helyezkedik el.

10:4 Mindkét csapatból egy-egy játékost kivéve, a többi játékos szabadon helyezkedhet el a játékvezetői labda végrehajtása alatt a játéktéren úgy, hogy legalább 3 méterre legyenek a játékvezetőtől. A két labdáért ugró játékosnak a saját kapujuk felöl, a játékvezető mellett kell állniuk.

10:5 A labda akkor játszható meg, miután az elérte a legmagasabb pontot.

11.a. A bedobás

11:1 Bedobással kell játékba hozni a labdát, ha az teljes egészében áthaladt az oldalvonalon, vagy utoljára a védekező csapat játékosát érintve, a saját alapvonalon túlra jutott.

11:2 A bedobást sípjel nélkül (lásd azonban 15:3 b) az a csapat hajtja végre, amelynek játékosai nem érintették utoljára a labdát, mielőtt az túljutott az oldalvonalon vagy az alapvonalon (a kaput kivéve).

11:3 A bedobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda elhagyta az oldalvonalat. Amennyiben a labda a kapuelőtéren keresztül hagyta el a játékteret (a kaput kivéve), akkor a bedobást a kapu előtérvonaltól legalább 1 méterre, a mezőny irányába kell végrehajtani.

11:4 A bedobást végző játékosnak egyik lábával az oldalvonalon kell állni, amíg kezét a labda nem hagyta el. A labdát ugyanannak a játékosnak nem szabad letenni és ismét felvenni vagy vezetni és ismét elfogni (13:1 a).

11:5 Bedobásnál az ellenfél játékosai nem léphetnek 1 méternél közelebb a dobó játékoshoz.

12.a. A kidobás

12:1 Kidobással kell játékba hozni a labdát,

·        ha az ellenfél gólt ért el,

·        ha az a kapuelőtérbe jut - a kapus birtokolja vagy a talajon marad (6:6),

·        ha az alapvonalon túlra kerül, amennyiben utoljára a kapust vagy az ellenfél egyik játékosát érintette.

Ez azt jelenti, hogy az adott helyzetben a labda játékon kívül van.

Amennyiben a kapus csapatának bármely tagja a kidobás elvégzése előtt szabálytalanságot követ el, a játék a kidobás szabályszerű elvégzésével folytatódik (lásd 13:3).

12:2 A kidobást sípjel nélkül a kapuelőtérből a kapu előtérvonalon keresztül kell végrehajtani (kivéve 15:3 b).

A kidobást akkor kell végrehajtottnak tekinteni, ha a kapus által eldobott labda áthaladt a kapu előtérvonalon.

A másik csapat játékosai jóllehet a kapuelőtér-vonalnál tartózkodhatnak, a labdát csak akkor érinthetik, ha az áthaladt a kapu előtérvonalon (15:7; 3. bekezdés).

12:3 A kapus a kidobás végrehajtása után a labdát csak akkor érintheti ismét, miután az egy másik játékost érintett (5:7 13:1 a).

13.a. A szabaddobás megítélése

13:1 A játékvezetők alapvetően a következő esetekben szakítják meg a játékot és ítélnek szabaddobást a vétlen csapat javára:

·        a labdát birtokló - lényegében a támadócsapat - szabálytalanságot követ el, s emiatt nem tarthatja meg a labdát (4:4, 4:6, 4:13, 4:14, 5:6-11, 6:2 a - b, 6:4, 6:8b, 7:2-4, 7:7-8, 7:10, 8:8, 11:4, 12:3, 13:9, 14:5-7 és 15:2-5),

·        a védekező csapat szabálytalansága miatt a támadócsapat elveszíti a labdát (4:4, 4:6, 4:13, 4:14, 6:2 b, 6:4, 6:8 b, 7:8, 8:8, 13:7).

13:2 A játékvezetőknek biztosítaniuk kell a játék folyamatosságát azzal, hogy elhamarkodott szabaddobás ítélettel nem szakítják meg a játékot.

Ez azt jelenti, hogy a játékvezetők a 13:1 a pontban felsoroltak esetén nem ítélnek szabaddobást, ha a védekező csapat közvetlenül a támadócsapat által elkövetett szabálytalanság után labdához jut.

Hasonlóképpen a 13:1 b pont szabálytalanságai esetén csak akkor avatkoznak a játékba, ha a támadócsapat az ellenfél szabálytalansága miatt elveszíti a labdát vagy nincs olyan helyzetben, hogy a támadást folytassa.

Ha szabálytalanság miatt személyes büntetést kell alkalmazni, a játékvezetők azonnal megszakíthatják a játékot, ha az a vétlen csapat számára - amelyik nem követte el a szabálytalanságot -, nem jelent hátrányt. Egyébként a büntetés az akció befejezéséig elhalasztható.

A 13:2 nem érvényes a 4:3, 4:4, 4:5, 4:6, 4:13, 4:14 szabályok elleni vétségek esetében, amelyeknél az időmérő jelzésével a játékot azonnal meg kell szakítani.

13:3 Ha a 13:1 pontban felsorolt szabálytalanságok egyikét - amelyért egyébként szabaddobást kell ítélni - akkor követik el, amikor a labda nincs játékban, a mérkőzést a játékmegszakítás okának megfelelő dobással kell folytatni.

13:4 Kiegészítve a 13:1 a - b pontokat, bizonyos esetekben, amikor a játék szabálytalanság nélkül szakad meg (a labda játékban volt), a mérkőzést szabaddobással kell folytatni:

- ha a megszakításkor a labdát az egyik csapat birtokolta és a labdát a továbbiakban is megtartja,

- ha a labdát az egyik csapat sem birtokolta, az a csapat tartja meg a labdát, amelyiknél a megszakítást megelőzően volt,

- ha a játék azért szakad meg, mert a labda a játéktér feletti tárgyat érintett, akkor a játékot az a csapat folytatja, amelyik nem érintette utoljára a labdát.

13:5 A labdát birtokló csapat elleni szabaddobás ítéletnél, ha a labda még ennek a csapatnak az egyik játékosánál van, azt azon a helyen, ahol éppen van, azonnal el kell engedni, vagy a talajra tenni (16:2 e).

13.b. A szabaddobás megítélése

13:6 A szabaddobás végrehajtásakor a támadó csapat játékosainak 1 méternél távolabb kell tartózkodniuk az ellenfél kapuelőtér-vonalától.

13:7 A szabaddobás végrehajtásakor az ellenfél játékosainak 1 méternél távolabb kell tartózkodniuk a dobó játékostól.

13:8 A szabaddobást a játékvezető sípjele nélkül elvileg azon a helyen kell végrehajtani, ahol a szabálytalanságot elkövették.

Kivételt az alábbiak képeznek:

A 13:4 a - b pontokban leírt helyzetekben a szabaddobást ott kell végrehajtani, ahol a labda a megszakítás időpontjában volt. A 13:4 c pontban megfogalmazott esetben a szabaddobást - szintén a játékvezető sípjele után - a játéktérnek azon a részén kell végrehajtani, amely megfelel a labda és a mennyezet (egyéb tárgy) találkozási helyének.

Ha a játékvezető vagy a szövetségi képviselő a védekező csapat játékosának vagy hivatalos személyének szabálysértése miatt megszakítja a játékot és szóbeli figyelmeztetés vagy személyes büntetés következik, a szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a megszakításkor volt, amennyiben ez a hely a vétlen csapat javára kedvezőbb, mint a vétség helye.

Ez a kivétel azonos azzal a helyzettel, amikor az időmérő szabálytalan csere vagy járulékos belépés miatt (4:3, 4:4, 4:6, 4:13, 4:14) megszakítja a játékot.

Ugyancsak a korábban már tisztázottak szerint passzív játék esetén (7:10) a szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a játékmegszakításkor volt.

A szabaddobást - bármely eddig felsorolt esetben - sohasem szabad a dobásra jogosult csapat kapuelőterében végrehajtani. Amennyiben a végrehajtási pozíció az előbb említett behatárolt területre esne, a dobást azon kívül a legközelebbi helyen kell végrehajtani

Ha a szabálytalanság a védekező csapat kapuelőtér-vonalához képest közelebb mint 1 méteren belül történt, a szabaddobást a kapuelőtér-vonaltól legalább 1 méter távolságban kell végrehajtani.

13:9 Amennyiben a szabaddobásra jogosult csapat játékosa labdával a kézben, a dobás végrehajtására megfelelő helyen tartózkodik, a labdát nem szabad letennie és ismét felvennie, vagy vezetnie (13:1 a).

14.a A büntetődobás megítélése

14:1 Büntetődobást kell ítélni:

- az egész játéktéren a tiszta gólhelyzet megakadályozásáért az ellenfél játékosa vagy hivatalos személye által,

- a tiszta gólhelyzetben elhangzott jogosulatlan sípjel esetén,

- a tiszta gólhelyzet megakadályozásáért a játékban nem illetékes személy beavatkozása által (kivéve: 9:1 megjegyzése).

14:2 Ha a támadócsapat játékosa a szabálytalanság ellenére (14:1 a) uralja a labda és a test feletti helyzetet, nem szabad büntetődobást ítélni akkor sem, ha a játékos utána elvéti a gólhelyzetet.

A játékvezetők csak akkor ítéljék meg a büntetődobást, ha világosan megállapítható, hogy az ítélet tényszerűen jogos és szükséges. Ha a támadójátékos az ellenfél indokolatlan beavatkozása ellenére kapura lövést kezdeményez, nincs ok a büntetődobásra. Amennyiben világosan felismerhető, hogy a játékos a szabálytalanság miatt valóságosan elveszítette a labda és a teste feletti ellenőrzést, s ezáltal a tiszta gólhelyzet már nem áll fenn, büntetődobást kell ítélni

14:3 A büntetődobás megítélésekor a játékvezetőnek játékidő megszakítást kell elrendelni (2:8).

14:4 A büntetődobásból elért gól két pontot ér (9:3).

14.b. A büntetődobás végrehajtása

14:5 A büntetődobást a mezőny játékvezető sípjele után 3 másodpercen belül, mint kapura lövést kell végrehajtani (13:1 a).

14:6 A büntetődobás végrehajtásakor a dobójátékos a kapuelőtér-vonalat nem érintheti és nem lépheti át, amíg a labda a kezét nem hagyta el (13:1 a).

14:7 A büntetődobás végrehajtása után a dobójátékosnak vagy játékostársának csak akkor szabad a labdát újra érintenie, miután az ellenfél játékosát, a kapufákat vagy a keresztgerendát érintette (13:1 a).

14:8 A büntetődobás végrehajtásakor az ellenfél mezőnyjátékosainak és kapusának legalább 1 m-re kell tartózkodniuk a dobó játékostól, amíg a labda a dobó kezét nem hagyta el. Egyébként a büntetődobást meg kell ismételni, ha a labda nem jutott gólba.

14:9 Amennyiben a támadójátékos labdával a kézben korrekt dobóhelyzetet foglalt el és kész a büntetődobás végrehajtására, a kapuscsere már nem engedélyezhető. Ha a kapuscserét mégis megkísérlik, sportszerűtlen magatartásként kell büntetni (8:4,16:1d, 16:2c).

15.a A dobások végrehajtása

15:1 A dobás végrehajtása előtt a labdának a dobójátékos kezében kell lenni.

Minden játékosnak az illető dobásnak megfelelő helyzetet kell elfoglalni. Valamennyi játékosnak az előzőleg elfoglalt pozícióban kell maradni mindaddig, amíg a labda a dobójátékos kezét nem hagyta el.

A hibás felállást helyesbíteni kell (ld. azonban 15:7).

15:2 A kidobás kivételével a dobások végrehajtásakor a dobójátékos egyik lába valamely részének megszakítás nélkül a talajon kell maradni (13:1 a). A másik lábat szabad a talajról felemelni és ismét letenni.

15:3 A játékvezetőnek sípolni kell

- minden büntetődobásnál;

- a bedobás, a kidobás, és a szabaddobás alábbi eseteiben:

            - time-out után a játék folytatásakor,

            - a játék folytatásakor szabaddobás esetén a 13:4 szerint,

            - a dobások végrehajtásának késleltetésekor,

            - a játékosok elhelyezkedésének helyesbítése után,

             - a szóbeli figyelmeztetés után

A sípjelet követően a dobójátékosnak a labdát 3 másodpercen belül játékba kell hozni (13:1 a).

15:4 A dobást akkor kell végrehajtottnak tekinteni, amikor a labda a játékos kezét elhagyta (kivéve 12:2).

A dobás végrehajtásánál a dobójátékos nem adhatja át a labdát játékostársának, illetve az nem érintheti a kezében lévő labdát (13:1 a).

15:5 A dobójátékos csak akkor érintheti ismét a labdát, miután az egy másik játékost, a kapufákat vagy a keresztgerendát érintette (13:1 a).

15:6 Valamennyi dobásból közvetlen gól érhető el, kivéve a kidobást, amelyiknél öngól nem lehetséges (12:2), és a játékvezetői labdát (mert azt a játékvezető hajtja végre).

15:7 A kezdődobás, a bedobás vagy szabaddobás végrehajtásakor az ellenfél szabálytalan felállását a játékvezetőnek nem kell helyesbíteni akkor, ha az azonnali végrehajtás a dobó csapatnak nem jelent hátrányt. A szabálytalan elhelyezkedést helyesbíteni kell, ha az a dobó csapat számára hátrányos helyzetet teremt (15:3 b).

Ha a játékvezető az ellenfél hibás felállása ellenére sípol, úgy a hibás felállásban lévő játékosok teljesen akcióképesek.

Ha az ellenfél túl közel állással vagy egyéb szabálytalansággal késlelteti vagy befolyásolja a dobás végrehajtását, először szóban figyelmeztetni kell, ismétlődés esetén időlegesen ki kell állítani.

16.a. Időleges kiállítás

16:1 Időleges kiállítás adható:

- Az ellenféllel szembeni magatartásban elkövetett szabálytalanságokért (5:5, 8:2), amelyek nem tartoznak a 8:3 szerinti progresszív büntetés kategóriájába.

- A progresszív büntetéssel járó szabálytalanságokért (8:3).

- A formális dobások végrehajtásakor az elleniét által elkövetett szabálytalanságokért (15:7).

- A játékos vagy hivatalos személy sportszerűtlen magatartásáért (8:4).

16:2 Időleges kiállítást kell alkalmazni:

- Hibás cseréért vagy járulékos belépésért (4:13, 4:14).

- Az ellenféllel szembeni magatartásban ismételten elkövetett, progresszivitással büntetendő szabálytalanságokért (8:3).

- A játéktéren lévő - vagy azon kívül tartózkodó - játékos ismételten elkövetett sportszerűtlen magatartásáért (8:4).

- A hivatalos személy ismételten elkövetett sportszerűtlen magatartásáért.

- Ha a labdát birtokló csapat elleni szabaddobás ítéletkor nem bocsátják szabadon vagy nem teszik le a labdát (13:5).

- A formális dobások végrehajtásakor a másik csapat által ismételten elkövetett szabálytalanság esetén (15:7).

- Játékos vagy hivatalos személy játékidő alatti kizárásáért (16:8 második bekezdés).

- Ha az időlegesen kiállított játékos, még a játék folytatása előtt sportszerűtlen magatartást tanúsít (16:6 h).

16:3 A játékvezetőnek világosan kell jelezni az időleges kiállítást a vétkes játékos és az időmérő számára (14. kézjelzés).

16:4 Az időlegesen kiállított játékos a kiállítási idő alatt nem vehet részt a játékban és csapata a játéktéren nem egészülhet ki.

A kiállítási idő a játék folytatására adott sípjelzéskor kezdődik.

A kiállított játékos akkor léphet ismét a játéktérre vagy akkor helyettesíthető másik játékossal, amikor a támadás-védekezés pozícióváltás megtörtént (lásd még a 16. szabály 2. megjegyzését)

16:5 Ugyanazon játékos második kiállítása kizárást eredményez.

A második időleges kiállítást követő kizárás is mindig a játékidő hátralevő részére szól (16. szabály 3. megjegyzés), az ilyen kizárásról nem kell jelentést készíteni.

16.b. Kizárás

16:6 Kizárást kell alkalmazni:

- Részvételi jogosultsággal nem rendelkező játékos belépéséért (4:4).

- A hivatalos személy második sportszerűtlen magatartásáért, miután a csapat valamelyik hivatalos személye a 16:2 d pont alapján már kapott időleges kiállítást (8:4).

- Azokért a szabálytalanságokért, amelyek veszélyeztetik az ellenfél játékosának testi épségét (8:5).

- Azokért a kapus által elkövetett szabálytalanságokért, amelyek a „szétlövés” alatt a kapuelőteret elhagyva, az ellenfél egészségét veszélyeztetve követ el a kapus (8:5: nem a labdára irányuló, egyértelműen az ellenfél testét célzó akciók).

- Játékos vagy hivatalos személy játéktéren vagy azon kívül elkövetett durva, sportszerűtlen magatartásáért (8:6).

- Játékos játékidőn kívül (a mérkőzés megkezdése előtt vagy a félidei szünetben) elkövetett tettlegességéért (8:7, 16:16 b - d).

- Hivatalos személy tettlegességéért (8:7).

- Ugyanannak a játékosnak második időleges kiállításáért (16:5).

- Játékos vagy hivatalos személy által a félidei szünetben ismételten elkövetett sportszerűtlen magatartásáért (16:16 d).

16:7 A játékvezetőnek time-out után a „piros lap" magasba tartásával világosan kell jelezni a kizárást a vétkes játékos, illetve a hivatalos személy (időmérő, titkár) számára (13. kézjelzés, a „piros lap" nagysága 12x9 cm nagyságú „kártya").

16:8 A játékos vagy a hivatalos személy kizárása mindig a játékidő hátralevő részére szól és azonnal el kell hagyniuk mind a játékteret, mind a cserehelyet. Távozásuk után a csapattal semmilyen formában nem tarthatnak kapcsolatot.

A játékos vagy a hivatalos személy játékidő alatti - a játéktéren vagy azon kívül - kizárását, a csapat számára mindig időleges kiállítással kell egybekötni. Ez azt jelenti, hogy a csapat játékosainak számát a játéktéren egy fővel csökkenteni kell (kivéve 16:6 b). A kizárt játékos akkor helyettesíthető másik játékossal, mihelyt támadás-védekezés pozícióváltás megtörtént (ld. még a 16. szabály 2. megjegyzését).

16:9 A kizárást (kivéve a második időleges kiállításért adottat - 16:6 h.) fel kell tüntetni a versenyjegyzőkönyvben (jelentést kell készíteni róla az MKSZ Strandkézilabda Bizottsága számára).

16:10 Ha a kapus vagy a mezőnyjátékos a „szétlövés” alatt sportszerűtlen vagy durva sportszerűtlen szabálytalanságot követ el, kizárást kell alkalmazni.

16:11 A "Szétlövésnél" ha a védő kapus elállja a támadó játékos útját, fizikai kapcsolatba kerül vele, akkor büntetődobást és kizárást kell ítélni. A védő kapus viseli minden esetben az ilyen jellegű akciók felelősségét.

16.c. Végleges kiállítás

16:12 Végleges kiállítást kell alkalmazni:

a játékidő alatt - a játéktéren kívül is - elkövetett tettlegességért (a 8:7 definíciója szerint).

16:13 A végleges kiállítást játékidő megszakítás után a vétkes játékossal, az időmérővel és a titkárral a 15. kézjelzéssel - a karok keresztezése a fej fölött - világosan közölni kell.

16:14 A végleges kiállítás mindig a játékidő hátralevő részéig szól és a csapat a továbbiakban a játéktéren eggyel kevesebb játékossal játszhat.

A véglegesen kiállított játékos nem pótolható és azonnal el kell hagynia a játékteret, valamint a cserehelyet, s a továbbiakban a csapattal semmilyen formában nem tarthat kapcsolatot.

16:15 A végleges kiállítás tényét a játékvezetőknek a versenyjegyzőkönyvben az MKSZ Strandkézilabda Bizottságának jelenteni kell.

16.d. Több vétség ugyanabban a helyzetben

16:16 Amennyiben a játékos vagy a hivatalos személy egyidejűleg vagy közvetlen folyamatban, mielőtt a játékvezető a mérkőzés folytatására sípjelzést adott volna több szabálytalanságot követ el, amelyek különböző büntetést igényelnek, alapvetően csak a legsúlyosabb büntetést kell kiróni. Ez különösen akkor érvényes, ha a vétség tettlegesség volt.

16.e. Szabálytalanságok a játékidőn kívül

A verseny színhelyén, a játékidőn kívül a játékos vagy a hivatalos személy által elkövetett sportszerűtlen magatartást, durva sportszerűtlen magatartást, vagy tettlegességet, a következők szerint kell büntetni:

A mérkőzés előtt:

- sportszerűtlen magatartásért szóbeli figyelmeztetés (16:1 d),

- durva sportszerűtlen magatartásért vagy tettlegességért kizárás (16:6 e-g), amely után a csapat azonban 8 játékossal és 4 hivatalos személlyel kezdheti a mérkőzést.

A mérkőzés szünetében:

- sportszerűtlen magatartásért szóbeli figyelmeztetés (16:1 d),

- ismételt vagy durva sportszerűtlen magatartásért, valamint tettlegességért kizárás (16:6 b, e-g-i). További sportszerűtlen magatartás esetén a 16:2 c-d szabályt is alkalmazni kell, ami egyébként a játékidő alatt érvényes.

- A félidei szünetben alkalmazott kizárás után a csapat ugyanazzal a létszámmal folytathatja a játékot, mint a szünet előtt.

A mérkőzés után:

írásos jelentés

A 16:1,16:2,16:6 és a 16:11 szabálypontok általánosan összefoglalják a játékidő alatt előforduló szabálytalanságokat.

E tekintetben a játékidőhöz tartoznak a játékidő megszakítások, az ún. „aranygól” és a „szétlövés”, de a félidei szünet nem.

Labdabirtoklás váltás vagy támadásváltás akkor történik, ha a labda az egyik csapattól a másikhoz kerül.

Kivételek és magyarázatok:

A második félidő kezdetekor, az „aranygól” és a „szétlövés” esetén a kiállított játékos visszatérhet vagy helyettesíthető más játékossal.

Kiállított védőjátékos és büntetődobás kombinációja:

- Ha a támadó csapat gólt ér el, a kiállított játékos visszatérhet vagy helyettesíthető más játékossal a kapus kidobás után.

- Ha a támadó nem ér el gólt, a kiállított játékos vagy az o cseréje a következő támadásváltásig várnia kell a játéktérre való belépéssel.

- Ha késleltetett kiállítás alkalmaznak a játékvezetők előnyszabály alkalmazásakor.

A kiállítás akkor kezdődik, amikor azt kiadták, azaz az előnyszabályos akció, illetve az intézkedés (büntetés) megtörtént.

3. Megjegyzés:

A játékidő hátralévő része (16:5) magában foglalja az „aranygólt” és a „szétlövést” is.

17.a. A játékvezetők

17:1 A mérkőzést két egyenjogú játékvezető vezeti. Működésüket egy időmérő és egy titkár segíti.

17:2 A játékvezetők felügyelete a játékosok magatartása felett a sportlétesítményben való megjelenéskor kezdődik és annak elhagyásáig tart.

17:3 A játékvezetők felelősek a játéktér, a kapuk és a labdák állapotának mérkőzés előtti megvizsgálásáért. Ok állapítják meg, hogy melyik labdával játszanak (1. szabály és 3:1).

Ezen kívül a játékvezetők ellenőrzik, hogy mindkét csapat az előírás szerinti sportöltözékben jelen van-e, felülvizsgálják a versenyjegyzőkönyvet, a játékosok felszerelését.

Ok gondoskodnak arról, hogy a cserehely határain belül a játékosok és a hivatalos személyek száma megfelelő legyen. Megállapítják mindkét csapatfelelős jelenlétét és azonosságát. Minden pontatlanságot meg kell szüntetni (4:2-3 és 4:8-10).

17:4 A sorsolást a mérkőzés megkezdése előtt az egyik játékvezető a másik játékvezető és a két csapatkapitány jelenlétében végzi el (2:1).

17:5 Az egyik játékvezető a mérkőzés megkezdésekor az időmérői asztallal szemben az oldalvonalon kívül helyezkedik el. Az o kezdődobáshoz adott sípjelével indul a játékidő (2:5).

A másik játékvezető a játéktér közepén helyezkedik el és a sípjel után o indítja el a játékot a játékvezetői labdával.

A mérkőzés alatt a játékvezetők időnként térfelet cserélnek.

17:6 A játékvezetőknek úgy kell elhelyezkedniük, hogy mindkét cserehelyre rálátásuk legyen. (17:11, 18:1).

17:7 A mérkőzést elvileg ugyanannak a két játékvezetőnek kell végigvezetni.

A játékvezetők felelősek a mérkőzés játékszabályok szerinti folyamatáért, ezért minden szabálytalanságot büntetni kell (kivéve 13:2 és 14:2).

Ha a mérkőzés alatt az egyik játékvezető kiválik, a mérkőzést a másik játékvezető egyedül vezeti. (A világ és kontinens rendezvényeken a mindenkori szabályzat, illetve versenykiírás mérvadó.)

17:8 Ha szabálytalanságnál mindkét játékvezető ugyanazon csapat ellen sípol, de eltérően ítélkeznek, mindig a súlyosabb ítélet marad életben.

17:9 Ha a két játékvezető eltérően ítéli meg egy gól után, hogy az hány pontot ér, rövid egyeztetést követően a közösen kialakított döntés marad érvényben (ld. Megjegyzés).

Ha egy szabálytalanságnál mindkét játékvezető sípol, vagy a labda elhagyta a játékteret, de a játékvezetők ellentétesen jelzik a játék folytatásának irányát, rövid megbeszélés - egyeztetés - után a közösen kialakított döntés érvényes (ld. Megjegyzés).

Ekkor kötelező a time-out. A megbeszélés befejezése után a játékot egyértelmű kézjelzés után, sípjellel kell folytatni (2:8 f, 15:3 b).

A játékvezetők rövid egyeztetést követően hozzák meg a döntést. Amennyiben nem sikerül közös álláspontot létrehozni a mezőny-játékvezető véleménye a mérvadó.

17:10 Mindkét játékvezető felelős a gólok számolásáért, a játékidő megtartásáért és a végeredményért. Ha az időmérés helyességét illetően kétségek adódnak, a játékvezetők egyeztetett döntése érvényes (lásd a 17:9 megjegyzését is).

17:11 Mindkét játékvezetőnek az időmérő/titkár segítségével ellenőriznie kell a cserejátékosok ki- és belépést (17:6, 18:1).

17:12 A játékvezetők felelősek a versenyjegyzőkönyv szabályszerű kitöltéséért.

A kizárásokat - ha azokat a 16:8 leírt vétségért alkalmazták -, és a végleges kiállításokat (16:14) a jelentésben meg kell indokolni.

17:13 A játékvezetők megfigyelései alapján hozott ítéletek és ténydöntések megtámadhatatlanok.

Csak a szabályokkal ellentétes döntéseikkel szemben emelhető kifogás.

A mérkőzés alatt a csak a mindenkori csapatfelelősök jogosultak a játékvezetőhöz szólni.

17:14 Mindkét játékvezető jogosult a játékot megszakítani vagy félbeszakítani.

A félbeszakítás előtt azonban a játék folytatása érdekében mindent meg kell kísérelni.

18.a. Az időmérő és a titkár

18:1 Alapvetően az időmérő felelős a játékidő és a játékidő megszakítás hitelességéért. Szükség esetén kizárólag az időmérő jogosult a játékot megszakítani.

Hasonlóképpen a titkár felelős a játékos listáért, a versenyjegyzőkönyvért, a mérkőzés eredményének követéséért, a később érkező játékosok belépéséért és a részvételre nem jogosult játékosok játéktérre – nem - lépéséért.

A további feladatokért, így a cserehelyen tartózkodó játékosok és hivatalos személyek létszámáért közösen felelősek.

Mindkettőjüknek segíteni kell a játékvezetőket a játékos csere ellenőrzésében.

Megjegyzés:

I.H.F rendezvényeken és a nemzeti bajnokságokban a fenti feladatok másképp is szervezhetők.

18:2 Amennyiben nem áll rendelkezésre nyilvános időmérő berendezés, az időmérő mindkét csapatfelelőst tájékoztatja a lejátszott vagy a még hátralévő játékidőről, különösen játékidő megszakítás után.

Ha a nyilvános időmérő berendezés nem rendelkezik automatikus záró-jelzéssel, az időmérő felelős a félidő vagy a mérkőzés végén a záró jelzés megadásáért (lásd 2:9 megjegyzését).

Játékos kiállításánál a titkár egy lap felmutatásával erősíti meg a játékos és a játékvezetők felé a kiállítást, amelyen „1” vagy „2” jelenti azt, hogy az adott játékosnak ez az első vagy a második kiállítása.

Vissza

Vissza a főoldalra