Taekwon-do

 

 

 

Taekwon-do eskü

 

1.  A Taekwon-do tanításainak mindenkor eleget teszek 
2.  Tiszteletet adok mesteremnek és valamennyi társamnak 
3.  Soha nem élek vissza Taekwon-do tudásommal 
4.  Ha kell, segítek a bajbajutottakon 
5.  Minden erőmmel a békét építem 
  

 

Bevezetés

A Taekwon-do meghatározása

A "Taekwon-do" kifejezés koreai eredetű, s a három szó összevonásából kialakított név jelentése a következő:

TAE: lábtechnika, vagy rúgás;

KWON: kéztechnika, vagy ütés;

DO:  művészet, út, módszer.

 

Szó szerinti fordításban tehát a TAEKWON-DO annyit tesz, mint a „Láb és kéztechnikai küzdés művészete".
A Taekwon-do a japán karatétól -elsősorban-, annál jóval fejlettebb, sokrétűbb és látványosabb lábtechnikájával tér el. (viszont ez nem megy a kéztechnikák rovására)
 
 
A Taekwon-do története
 
A VII. század közepén a koreai félsziget három részre: Silla, Koguryo és Baek-Je királyságokra oszlott. Silla volt a legkisebb és ezért a másik két királyság felöl sorozatos hódító jellegű támadások érték. Silla 24. Királya, Chin Heung, hogy ezt megszüntesse létre hozott egy katonai elit alakulatot, mely a „Hwarang-do" nevet kapta. Ennek a fantasztikus képességekkel rendelkező hadseregnek (mely abban az időben messze a legképzettebb hadsereg volt) köszönhetően Sillának 668-ban sikerült elfoglalniuk Koguryo és Baek-Je királyságait és kicsikarniuk a békét. A Hwarang-do által használt küzdelmi technikák alapvetően a „Taek Kyon" (elsősorban a lábtechnikákat részesítette előnyben) és a „Soo Bak Gi" (főleg a kéztechnikák dominálnak) stílusra épültek.
 
A koreai harcművészetekre fájdalmas csapást mért az 1909-1945-ig tartó japán elnyomás. Ezalatt a 36 év alatt a megszállók mindennemű küzdősport gyakorlását betiltották.
1945-ben felszabadult Korea. Egy rendkívül tehetséges és energikus fiatal tiszt ekkor néhány katonáját elkezdte tanítani az önvédelmi és küzdősportok új, általa alkotott művészetére. A tiszt neve: Choi Hong Hi volt.
 
Choi Hong Hi alapító nagymester, 1918-ban született a mai Észak-Korea területén. Kicsi korában jó néhány gyermekbetegségen esett át, családja igen sokat aggódott egészségi állapota miatt. Ennek ellensúlyozására kezdett rendszeresen foglalkozni talajtornával és akrobatikával. Az általános iskola első osztályába járt még, amikor apja elvitte őt régi jó barátjához, Han Il Dong-hoz. Han a koreai szépírás (kalligráfia) tudományát oktatta, de egyben nagy hírű mestere volt az ősi harcművészetnek: a Tae Kyon-nak is. Az mindenre fogékony kisfiút a szépírásleckék után Han bevezette a sportág rejtelmeibe.


Choi Hong Hi alapító nagymester, 1918-ban született a mai Észak-Korea területén. Kicsi korában jó néhány gyermekbetegségen esett át, családja igen sokat aggódott egészségi állapota miatt. Ennek ellensúlyozására kezdett rendszeresen foglalkozni talajtornával és akrobatikával. Az általános iskola első osztályába járt még, amikor apja elvitte őt régi jó barátjához, Han Il Dong-hoz. Han a koreai szépírás (kalligráfia) tudományát oktatta, de egyben nagy hírű mestere volt az ősi harcművészetnek: a Tae Kyon-nak is. Az mindenre fogékony kisfiút a szépírásleckék után Han bevezette a sportág rejtelmeibe.

  
Choi rendkívüli fanatizmussal és  szorgalommal kezdte meg a mindennapos edzéseket, s az előírt adagok többszörösét végezte nap mint nap. Ennek következtében szervezete megerősödött, a betegségek végleg megszűntek. 12 évesen megkapta a fekete öv 1. Dan fokozatát! 1946-ra Choi elkészült nagy művével, és kezdett végleg kikristályosodni a modern Taekwon-do új, átfogó rendszere.


1955-ben Choi Hong Hi elnökletével megalakult a koreai Taekwon-do Szövetség.
1966.03.22.-én megalakult az „International Taekwon-do Federation" (ITF), vagyis a Nemzetközi Taekwon-do Szövetség. Az ITF központja ekkor még Szöulban volt, elnökké a 9 Danos Choi Hong Hi nagymestert választották.
1972-ben a Nemzetközi Taekwon-do Szövetség a székhelyét Kanadába, Toronto városába helyezték át.

Az ITF 1979-ben létrehozta az Európai Szövetséget, az AETF-et. Ennek elnöke a 8. Danos Rhee Ki Ha lett.
 

 

A Magyar Taekwon-do története

Az első hivatalos Taekwon-do edzés Magyarországon 1977.09.07-én volt, 70 fő részvételével.
1978-ban az Oklahoma Cityben megrendezett II. Taekwon-do Világbajnokságon Harmat László töréstechnikában aranyérmet szerzett, küzdelemben és formagyakorlatban az ötödik helyre került.
 
 

A Taekwon-do Tanai

 

1.  UDVARIASSÁG 
2.  BECSÜLETESSÉG 
3.  ÁLLHATATOSSÁG 
4.  ÖNURALOM 
5.  RETTENTHETETLEN KÜZDŐSZELLEM 
 

 

 
Fontos tudnivalók
 

Övfokozatok:   

 Fehér öv: 10. Gup  
 Fehér öv, sárga csík: 9. Gup  
 Sárga öv: 8. Gup  
 Sárga öv, zöld csík: 7. Gup  
 Zöld öv: 6. Gup  
 Zöld öv, kék csík: 5. Gup  
 Kék öv: 4. Gup  
 Kék öv, piros csík: 3. Gup  
 Piros öv: 2. Gup  
 Piros öv, fekete csík: 1. Gup  
 Fekete öv: 1-9. Dan  
   

Versenyeken általában előforduló versenyszámok   

- Küzdelem;  
- Formagyakorlat;  
- Erőtörés;  
- Speciáltörés  

A Taekwon-do-ban összesen 24 féle formagyakorlat van (+2 előkészítő formagyakorlat fehér övre).  
   

Számolás:   

 Hana 1  
 Dool (Dul) 2  
 Set (Szet) 3  
 Net 4  
 Tasut (Taszut) 5  
 Yausut (Jauszut) 6  
 Ilgop 7  
 Yaudul 8  
 Ahop 9  
 Yaul 10  
   

Fontosabb küzdőstílusok:   

 Taekwon-do Choi Hong Hi  
 Shotokan (Karate) Gichin Funakoshi  
 Kyokushinkai Masutatsu Oyama  
 Kung-Fu  
 Kobu-do  
 Kendo  
 Iai-do  
 Sumo  
 Jujutsu  
 Ninjutsu  
 Aikido  Morihei Uyeshiba  
 Goju-ryu Gogen Yamaguchi  
 Shito-ryu Kenna Mabuni  
 Kempo  
 Hapkido  
 Thay boksz  
 Kick boksz  
   

Az ököl részei:   

Ap joomuk Dung joomuk Yop joomuk  
Ghin joomuk Songkal Songkal dung  
Han songarak Doo songarak Sonkut  
  

A láb részei:   

Baldung Apkumchi Yop bal badak  
Balkal Dwitkumchi  
   

Állások:   

Moa sogi Chariot sogi Narani chumbi sogi  
Annun sogi Gunnun sogi Niunja sogi  

 

 

Bázisgyakorlatok

A bázistechnikák alkotják a Taekwon-do mozgásrendszerének alapját. A haladásban kivitelezett ütések, rúgások és hárítások kombinációja hosszas gyakorlás után koordinált, összerendezett mozgást eredményez. Ezek a technikák idővel letisztulnak, csiszoltabbak lesznek, és miután a tanulóból mester lesz, egy-egy technikát száz százalékos hatékonysággal, felesleges erőfeszítések nélkül tud majd kivitelezni.

 

Formagyakorlat

A formagyakorlatok szerves részét képezik a küzdelemre való felkészülésnek. A Taekwon-doban 24 formagyakorlat van, melyek a nap 24 óráját és ezen keresztül az életet szimbolizálják. A formagyakorlaton belül végrehajtott mozgássorozatok egy, vagy akár több ember ellen végrehajtott különböző technikákat (ütések, rúgások, hárítások) foglalnak magukba. A formagyakorlatok gyakorlása fejleszti a technikák pontosságát, összehangoltságát, a térérzéket, a kombinációs készséget és a koncentrációt.

 

Formai küzdelem

Amikor a tanuló a folyamatos gyakorlás után eljut arra a szintre, hogy a bázis- és a formagyakorlatok rendszeres gyakorlása után a technikákat kielégítő módon hajtja végre, akkor ideje elkezdeni a partnerrel történő gyakorlást is. A formai küzdelemre úgy tekinthetünk, mint párosan végrehajtott bázisgyakorlatokra, ahol a támadó és védekező technikák még nem szabadon választottak, hanem a tanuló tudásához mérten előre meghatározottak. E szerint különböztetünk meg 3, 2, illetve 1 lépésű formai küzdelmet, amelyek egyre közelebb viszik a tanulót a kötetlen, szabad küzdelem elsajátításához.

 

Szabad küzdelem

A szabad küzdelem a harcművészetek és így a Taekwon-do végső célját jelenti. Ebben mutatkozik meg a tanuló korábbi (bázis, formagyakorlat, formai küzdelem) erőfeszítéseinek és szorgalmának gyümölcse. A szabad küzdelemre való felkészülés komplex, mondhatni végtelen gyakorlásból áll. Magában foglalja a fizikai gyakorlatok (zsákolás, futás, felületedzés, stb.), és a szellemi felkészülés (meditáció, koncentráció, helyzetfelismerés, stb.) folyamatos fejlesztését.

A Taekwon-do versenyeken csak az öv fölött kivitelezett technikák jelentenek érvényes találatot, melyeket a versenykiírástól függően gyenge (touch), félerős (hard) vagy teljes erővel (full) lehet kivitelezni. Combrúgás és lábsöprés nem engedélyezett. Kéz- és lábvédő, valamint férfiaknál szuszpenzor használata kötelező. A magas (gyakran forgó vagy ugró forgó) rúgások, illetve a magas szintű Taekwon-do tudáshoz nélkülözhetetlen robbanékonyság miatt, a Taekwon-dos küzdelmek a tradícionális harcművészetek között a leglátványosabbaknak számítanak.

 

Önvédelem

A Taekwon-do önvédelmi technikák elsajátításához már komoly tudásanyag megszerzése szükséges, hiszen ezek végrehajtásához a bázis, küzdelmi, sőt töréstechnikai ismeretek is nélkülözhetetlenek. Ezért az önvédelmi technikák oktatását a mester akkor kezdi el, amikor a tanuló már haladó szintre jutott. A technikák részét képezik a szabadulások különböző fogásokból, a több támadó elleni védekezés, a fegyverek (kés, bot, esetleg lőfegyver) elleni védekező- illetve támadó technikák, melyek harcképtelenné teszik a támadót.

A jogos önvédelem szintjét mindig az adott helyzet alakítja ki. A Taekwon-doban kialakult szellemiség és gondolkodásmód szerint a harcos tartsa be a fokozatosságot:
- inkább térjen ki, mintsem elfogadja az értelmetlen provokálást
- inkább tartsa vissza, mintsem megsebesítse ellenfelét
- inkább sebesítse meg, mint megnyomorítsa
- inkább tegye nyomorékká, mint hogy megölje
- inkább ölje meg, minthogy őt öljék meg

 

Töréstechnika

A töréstechnika szerves részét képezi a Taekwon-donak. A kívülálló számára gyakran a "csoda" erejével hat, amit az állhatatosság, a kitartó felületedzés, és a koncentráció együttes hatása eredményez. A töréstechnika mindazonáltal nem öncélú, hanem a Taekwon-dos tudását hivatott lemérni. A Taekwon-doban kétféle töréstechnikát különböztetünk meg:
- erőtörés, ahol a cél minél több fa vagy cserép (tégla stb.) kézzel vagy lábbal történő eltörése...
- speciáltörés, ahol a cél a minél magasabban (lábbal általában 270 cm), a minél messzebbre lévő vagy a minél több célpontra irányuló egy felugrásból történő töréstechnika sikeres végrehajtása.

 

 

Vissza a főoldalra