Teke
verseny és
játékszabályok II. A VERSENYEK RÉSZTVEVŐI 4.§. A versenyzők száma a) Az ország területén
rendezett felnőtt és ifjúsági (női és férfi) csapatbajnoki mérkőzések
különböző létszámú - 6, 4, 2 fős - csapatokkal rendezhetők; a csapatok
létszámát a mindenkori versenykiírásban kell meghatározni. b) A nemzetek közötti
válogatott versenyeken (világ- és Európa-bajnokságokon) az előírt
csapatlétszám a Nemzetközi Teke Szövetség szabályai szerint 6 fő (+2
tartalék), illetve serdülőknél 4 fő (+1 tartalék). c) Ha csapatversenyen
valamelyik egyesület nem teljes létszámmal jelenik meg, a mérkőzést a csonka
csapattal kell lebonyolítani. (Ilyen esetben a mérkőzést nem lehet
elhalasztani). d) Ha valamelyik egyesület
szakosztálya csapatversenyeken ismételten csonka csapattal áll ki, a
versenybíróság megfelelő büntetést szabhat ki (büntetőpont levonás, többszöri
ismétlődés esetén a versenyből való kizárás stb.). 5.§. Korcsoportok A versenyzők korcsoportokba osztása
alapvető fontosságú. A korcsoportok szerint szervezett versenyzés a sportolók
egészségének védelméért és az eredmények gyorsabb fejlődése érdekében
történik: A korcsoportok meghatározása a
Nemzetközi Tekézők Szövetségének előírása szerint: - 10-14 éves korig SERDÜLÓ
"B" leányok, fiúk - 15-18 éves korig SERDÜLŐ
"A" leányok, fiúk - 19-23 éves korig IFJÚSÁGI
leányok, fiúk - 23-49 éves korig FELNÖTT nők,
férfiak - 50-59 éves korig SENIOR
"A" nők, férfiak - 60 évesek és idősebbek SENIOR
"B" nők, férfiak - A korhatár szempontjából a
sportév számít. A sportév az év július 1-ével kezdődik, és a következő év
június 30-ig tart. SERDÜLÖ "A" csoportba
tartozók 16 éves kortól, az IFJÚSÁGI csoportba tartozók, valamint a SENIOR
korcsoportokba tartozók részt vehetnek a FELNŐTT korcsoport versenyein. A 16
év alatti SERDÜLŐKNEK ehhez külön engedély szükséges, amelyet az erre
vonatkozó kérés vizsgálata alapján a Rendező szerv, MATESZ rendezvény
esetében a SPORTIGAZGATÓ adhat. SERDÜLÖ "B" korcsoportba tartozók
akkor vehetnek részt a SERDÜLŐ "A" korcsoport versenyein, ha erre
kérésük vizsgálata alapján a Rendező szervtől, MATESZ rendezvény esetében a
SPORTIGAZGATÓTÓL külön engedélyt kaptak. 6.§. A versenyzők jogai és kőtelességei a) Egyéni versenyeknél a
versenyzők versenyzésük időpontja előtt fél órával kötelesek megjelenni. Az a versenyző, aki egyéni vagy
csapatversenyen a versenybíró felszólítására nem jelentkezik, elveszíti
versenyzési jogát. Az egyesületek törekedjenek
arra, hogy versenyzőik a mérkőzés előtt fél órával együtt jelenjenek meg a
mérkőzés színhelyén, és a verseny befejezéséig, illetve az eredmény
kihirdetéséig, valamint az ünnepélyes üdvözlésig együtt maradjanak. b) A versenyzőknek a verseny
színhelyén, a mérkőzés befejezéséig joguk van használni a kijelölt
öltözőhelyiséget, ahova rajtuk, edzőjükön, a csapatvezetőn és a versenyzők
mellé beosztott bírón kívül senki sem mehet be. A versenyzőknek joguk van a
verseny egész időtartama alatt a versenypálya nézőterén tartózkodni. A
nézőkre vonatkozó szabályok és előírások reájuk is vonatkoznak. c) A versenyzők
sportigazolványait a versenybírónak kell átadni, aki azokat a verseny
befejeztével az illetékes egyesületi vezetőnek visszaszolgáltatja. d) Verseny közben a
versenyzőknek joguk van csapatuk vezetője vagy edzője útján kéréssel vagy
felvilágosításért a versenybíróhoz fordulni. e) Abban az esetben, ha a
csapat vezetője, vagy edzője játékosként szerepel a csapatban, akkor a
mérkőzés előtt a versenybíróval közölni kell annak a személynek a nevét, aki
játéka ideje alatt vezetőként, illetve edzőként helyettesítheti. f) A verseny ünnepélyes
megnyitására, valamint az ünnepélyes eredményhirdetésre a versenyzők
együttesen vonulnak fel. 7.§. A vezető a) A versenyen részt vevő csapatok
egyesületei minden esetben kötelesek csapatvezetőt kijelölni. b) A vezető kötelessége az
utazással, szállással és az ellátással kapcsolatos ügyeket intézni. c) A vezető a csapat hivatalos
képviselője, aki összekötő a versenyzők és a versenybíró, továbbá az ellenfél
között. Biztosítja, hogy a versenyzők kellő időben jelenjenek meg a pályán és
felelős a versenyzők sportszerű, fegyelmezett magatartásáért is. d) A vezető intéz minden olyan
ügyet, amely a verseny tartalma alatt csapatára vonatkozik, a verseny
beosztásával, a rendezés módjával, a verseny kezdésével, illetve
befejezésével, esetleg a díjkiosztással függ össze. e) A vezetőnek erkölcsi
kötelessége, hogy a verseny lebonyolításának sikerét minden eszközzel
támogassa. Felkérhető a verseny lebonyolításában való közreműködésre,
felkérés nélkül azonban nem avatkozhat bele sem a versenybíróság, sem pedig a
rendezőség intézkedéseibe. f) Az ünnepélyes felvonuláson a
vezető halad a csapat élén. A verseny tartama alatt a nézőtéren tartózkodhat,
ahol a nézőkre vonatkozó szabályok és előírások reá is vonatkoznak. 8.§. A versenybíróság a) Az egyes szövetségek által
rendezett bajnoki versenyek versenybíróságát a versenybíróság elnöke, a
helyettes elnök és a versenytitkár alkotja. b) A versenybíróságban csak
olyan személyek működhetnek, akik érvényes versenybírói vizsgával
rendelkeznek, ezt igazolni tudják és megfelelő osztályú minősítésük van. c) A Versenybíróságot a
versenyt, mérkőzés sorozatot kiíró, illtetve rendező szerv nevezi ki. (pl. a
Budapest tekebajnokság Versenybíróságát - elnök, helyettes; titkár - a
Budapesti Tekézők Szövetsége, az országos versenyek lebonyolítására a
Versenybíróságot, a Magyar Tekézők Szövetsége nevezi ki.) d) A Versenybíróság elnöksége a
bajnokság, illetve versenysorozat felelős irányítója, kiíró, illetve rendező
szerve közvetlenül az illetékes szövetség, illetve egyesület vezetőségének
tartozik beszámolni. 9.§. A versenybíróság elnöke a) A versenybíróság elnöke a
verseny vagy bajnokság felelős vezetője és irányítója. Irányítja az
ellenőrzést és abban személyesen is részt vesz. b) A versenybíróság elnöke
vezeti a versenybíróság értekezleteit. 10.§. A versenybíróság helyettes elnöke A versenybíróság elnöke megosztja
a munkát a versenybíróság helyettes elnökével, aki a reá bízott területen
gyakorolja jogait. A versenybíróság elnökét
távollétében helyettesíti. Az ellenőrzésben személyesen vesz részt. 11.§. A versenytitkár A versenytitkár végzi a
versenybíróság munkájával kapcsolatos adminisztratív teendőket. Ellátja
ezenkívül mindazokat a feladatokat, amelyekkel az elnök megbízza. 12.§. A versenybíró Versenybíróként működhet a
sportág versenyein az, aki sikeres vizsga letételével bizonyítottan elsajátította
a teke sport szabályait, működése során azokat maga is betartja, és másokkal
is betartatja. Nem küldhető ki a versenybíró
saját egyesületének versenyére, továbbá annak a sportegyesületnek a
versenyére sem, amelynek tagja, edzője vagy egyéb felelős vezetője volt, és a
kilépéstől vagy a szerződés megszűnésétől számítva egy év még nem telt el. A versenybíró a vonatkozó
versenykiírás mellékleteként kiadott díjtáblázat alapján költségtérítést kap,
melynek alapja az előkészületi idő és a mérkőzés időtartama. A mérkőzés
időtartama a verseny hivatalos kezdete előtt fél órával kezdődik, és a
versenyjegyzőkönyv aláírásának időpontjával végződik. A verseny időtartama
két részre tagozódik, egyrészt a 3 órányi alapidőre, másrészt a 3 órán túli
időszakra. A 3 órás időtartam túllépésétől egész órát kell felszámítani. Ha a
versenybíró az előírt fél óránál később érkezik meg a verseny helyszínére,
akkor a költségtérítési időtartam az érkezés időpontjától számít. A versenybíró minősítése a) A versenybírók tanfolyami végzettségük,
gyakorlati idejük és felkészültségük alapján a következőképpen minősíthetők: III. osztályú versenybíró, II. osztályú versenybíró, I. osztályú versenybíró, országos versenybíró, nemzetközi versenybíró. b) A versenybíró csak a minősítésének
megfelelő osztályú versenyeket vezetheti. (Kivételt lásd a c) pontban). Az
országos minősítésű versenybírók vezetik a legfontosabb bajnoki és egyéb
versenyeket, a válogatott (nemzetek közötti), valamint a nemzetközi
klubtalálkozókat. Egyben az ő feladatuk a versenybírók oktatása is a kezdő és
továbbképző tanfolyamokon. c) Minősítésüknél magasabb
osztályú versenyeket a versenybírók csak szükség esetén vezethetnek: ha az
illetékes szövetség versenybíró-bizottsága más személyt kiküldeni nem tud, vagy
ha az illető versenybírót arra érdemesnek tartja eredményes munkája alapján,
és jutalmazásképpen bízza meg magasabb szintű verseny vezetésével. A
versenybíró minősítésénél a következő követelményeket kell szem előtt
tartani: 1. III. osztályú versenybírói
minősítést azok kaphatnak, akik a kezdő versenybírói vizsgát közepes
eredménnyel letették. 2. II. osztályú versenybírói
minősítést az illetékes megyei, városi, budapesti versenybírói bizottságok
adhatnak egy éves eredményes munka vagy a versenybírói vizsga jó eredménye
alapján. 3. I. osztályú versenybírói
minősítést a - területi illetékes szövetség javaslatára - minimum egy éves
eredményes munka vagy kiemelkedő - jeles - versenybírói vizsgaeredmény
alapján az országos versenybíró-bizottság adhat. 4. Országos versenybírói
minősítést azok a versenybírók kaphatnak, akik országos vagy I. osztályú
versenyeken mint versenybírók 7 éven keresztül a szükséges versenyek
levezetésében részt vettek és a versenybírói tanfolyam vezetéséhez szükséges
oktatói ismeretekkel rendelkeznek. 5. A versenybírói tanfolyam
elvégzése nélkül vizsgázó versenybírók - vizsgájuk sikerétől függően - III.,
II., vagy I. osztályú minősítést kaphatnak. III. és II. osztályú
versenybírói minősítést az illetékes megyei, városi, budapesti versenybírói
bizottságok adhatnak, I. osztályú versenybírói minősítést pedig az országos
versenybíró-bizottság. Az országos versenybírói
minősítést az illetékes szövetség versenybíró-bizottságának, valamint az
országos versenybíró-bizottságnak a javaslatára a Magyar Tekézők Szövetsége
Elnöksége adja. Az országos minősítésű
versenybírók közül a Magyar Tekézők Szövetsége Elnöksége jelöli ki a
nemzetközi versenybírókat. A III., II., I. és országos
minősítésű versenybíró köteles részt venni a működés területén illetékes
szövetség versenybíró-bizottsága által rendezett továbbképző versenybírói
tanfolyamon. A tanfolyamon való részvétel igazolása előfeltétele a
versenybírói igazolványok érvényesítésének. Minden versenybíró kőtelezően
tagja a Magyar Tekézők Szövetségének (közvetlenül, vagy a megyei, budapesti
tagszövetségeken keresztül, tagdíjat az illetékes szövetségnél, annak
rendelkezései szerint fizet.) A versenybírók évenként
legalább 10 mérkőzést kötelesek vezetni. Az évenkénti 10 mérkőzés levezetése
alól mentesítve vannak a következők: az illetékes szövetségek
versenybíró-bizottságának elnökei, alelnökei, titkárai, továbbá azok. akiknek
alapos indok alapján az illetékes versenybíró-bizottság vezetősége - előzetes
írásbeli kérelmezésre - felmentést ad. Felmentés adható: katonai szolgálati
időre, hosszabban tartó belföldi vagy külföldi kiküldetés idejére, fontos
elfoglaltságot jelentő továbbtanulás. hosszabban tartó betegség miatt stb. A versenybíróképzés A versenybírói képesítést a
versenybíró-bizottság előtt letett sikeres vizsgával lehet megszerezni. A
vizsgára való jelentkezés önkéntes, feltétele a betöltött 18 életév. A
jelentkezőknek a vizsga előtt tanfolyamon vagy konzultáción van lehetőségük
részt venni. A vizsga elméleti és gyakorlati
részből áll. Aki az elméleti vizsgán nem felel meg, az gyakorlati vizsgára
nem bocsátható. A sikertelen vizsgát tett vizsgázó három hónap elteltével
kérheti a vizsgáztatás megismétlését. Ha ekkor sem felel meg a
követelményeknek, akkor csak a következő vizsgáztatás alkalmával vizsgázhat. Aki az elméleti vizsgán
megfelelt, ezt követően három hónapon belül a gyakorlati vizsgát le kell
tennie. A gyakorlati vizsga három hivatalos verseny önálló levezetéséből áll,
ahová a versenybíró-bizottság vizsgaellenőrt küld ki. Aki a gyakorlati vizsgán nem
felel meg - elméleti vizsgája bármilyen jó eredménnyel zárult -, versenybírói
képesítést nem kaphat. A gyakorlati vizsga indokolt esetben megismételhető. A vizsgáztató bizottságnak
legalább három tagból kell állnia. Ha az elméleti vizsgabizottság elnöke, az
országos versenybíró-bizottság tagja - a meghívás 'elmulasztása miatt - nincs
jelen, a vizsga érvénytelen, azt meg kell ismételni, és arra az országos
versenybíró-bizottság kiküldöttjét feltétlenül meg kell hívni. Az országos
versenybíró-bizottság a képviseletet az illető budapesti, megyei, városi
versenybíró-bizottságra átruházhatja. A versenybírói képesítést
igazoló igazolványokat a tanfolyam összes hallgatójának lehetőleg egyszerre
és ünnepélyesen kell kiosztani. A versenybírói képesítés megszüntetése; a működés felfüggesztése a) A versenybírói képesítés
megszűnhet: fegyelmi úton, lemondás folytán, vagy hivatalból való törléssel,
illetve a 75. életév betöltésével. Ez utóbbit az illetékes
Versenybíró bizottság indokolt esetben meghosszabbíthatja. A versenybírói
képesítés visszavonása lehet meghatározott időre, vagy örökre szóló. b) A versenybíró működésének
felfüggesztése esetén továbbra is megtartja képesítését, de a felfüggesztés
ideje alatt semmiféle versenybírói feladatot nem végezhet. c) Azt a versenybírót, aki a
versenybíró-bizottság által kötelezően előírt évenkénti továbbképző
tanfolyamot nem végzi el, a verseny vezetésétől meghatározott időre el lehet
tiltani. A versenybíró jogai és kőtelességei a) A versenybíró legfőbb
feladata, hogy biztosítsa a verseny szabályszerű lefolyását. b) A versenybíró veszi ár a
versenyzők sportigazolványait, és ebben ellenőrzi: - a versenyző
személyazonosságát - a sportigazolvány
érvényességét (regisztrálás, egyesületi tagság) - a sportorvosi engedély
érvényességét, valamint - a versenyengedélyt, ahol ezt
az előírások megkövetelik. (Szuperliga, NB I. II. III. és ezek tartalék
bajnokságaiban, továbbá minden MATESZ versenyen.) c) A versenybíró hatásköre
kiterjed a versenypálya egész területére, tekintet nélkül arra, hogy a
verseny folyik-e vagy szünetel. Működése fél órával a verseny hivatalos
kezdete előtt, illetve a pályára érkezéskor kezdődik, és a versenyjegyzőkönyv
aláírásáig tart. d) A versenybíró köteles fél
órával a verseny meghirdetett kezdése előtt a pályán megjelenni. Köteles
személyesen felülvizsgálni a pályát, annak tartozékait, valamint a
sporteszközöket. Kizárólag a versenybíró joga
annak elbírálása, hogy a pálya, a sporteszközök versenyre alkalmasak-e, vagy
állapotuk nem megfelelő, szabálytalan. A pályával, a sporteszközökkel
és egyéb, a verseny lebonyolítását nehezítő vagy gátló hiányosságokkal
kapcsolatos kifogás csak a verseny megkezdése előtt, és kizárólag csak a
versenybírónál emelhető. e) A versenybíró ad engedélyt a
verseny megkezdésére. n A versenybíró ügyel a versenyszabályok betartására. g)A rosszullétre panaszkodó
vagy megsérült versenyzőt a versenybíró akkor engedheti tovább versenyezni, ha
az állapota a felfüggesztési idő alatt (max. 10 perc) láthatóan javult és a
verseny folytatását vállalja. h) A verseny ideje alatt a
versenybíró ellenőrzése alá tartozik mindkét csapat vezetője, edzője is. Ha
szabálytalanságot követnek el, jogosult őket meginteni, ismétlődés esetén
figyelmeztetni, vagy ha a szabálytalanságot ennek ellenére sem szüntetik meg,
őket eltávolíttatni. Ilyen esetekben a versenybíró a
legkisebb szabálytalanságot is köteles külön írásban jelenteni. i) A versenybírónak sárga, sárga
és piros, végső esetben piros lap felmutatásával kell megakadályoznia, hogy a
versenyző gurítása végrehajtása előtt szándékosan húzza az időt és ezzel
ellenfelét zavarja (pl. többszöri felesleges törülközés, szerelésigazítás
stb.) j) A versenybíróknak lehetőleg
az előírt öltözéket kell viselniük. Amennyiben erre mód nincs, a versenyt
utcai ruhában is levezethetik, azonban a jelvényt kötelesek viselni. 13.§. A szükség-versenybíró Ha a hivatalosan kiküldött
versenybíró a mérkőzés előtt 10 perccel nem érkezik meg a pályára, a
rendezőségnek (a hazai csapatnak) szükség-versenybíróról kell gondoskodnia. A szükség-versenybírót a két
érdekelt fél közösen kéri fel a verseny levezetésére, együttes megállapodás
alapján. A szükség-versenybírót úgy kell tekinteni, mintha hivatalosan
küldték volna ki, vagyis ugyan azok a jogok illetik meg, mint a hivatalos
versenybírót. Nem lehet szükség-versenybíró
az: 1. akinek nincs versenybírói
képesítése; 2. akit működéstől eltiltottak
vagy felfüggesztettek, mindaddig, amíg eltiltása vagy működésének
felfüggesztése tart; 3. aki nem a verseny teljes
idejére, hanem csak bizonyos meghatározott időre vállalná a verseny
vezetését; 4. aki a mérkőzésen mint
versenyző már részt vett. Szükség-versenybírónak
elsősorban olyan jelenlevő versenybírót kell felkérni, aki egyik érdekelt
csapatnak sem tagja. Ha a hivatalosan kiküldött
versenybíró a verseny megkezdése előtt vagy a verseny tartama alatt rosszul
lesz, a verseny szükség-versenybíró beállításával megkezdhető, továbbá
folytatható, illetve befejezhető. Ilyen esetben a szükség-versenybírónak
külön lapon jelentést kell adni az illetékes sz6vetség
versenybíró-bizottságának. Szükség-versenybíró hiányában a
két csapatintézői a mérkőzést kötelesek levezetni. A mérkőzés első felét az
egyik intéző, a második felét pedig a másik intéző vezeti. Megállapodhatnak
az intézők abban is, hogy csak az egyik csapat intézője vezesse le a
versenyt, de az ellen utólag kifogást emelni, észrevételt tenni nem lehet. Akár szükség-versenybíró, akár
a csapatok intézői vezetik le a versenyt a kiküldött versenybíró hiánya
miatt, ezt a tényt a versenyjegyzőkönyv mellé csatolt külön lapon jelenteni
kell és a szükség-versenybíró, továbbá az intézők aláírásán kívül a két
csapat vezetőjének is alá kell írnia a jegyzőkönyvet. Versenybíró hiányára való
hivatkozással mérkőzést elhalasztani nem lehet. 14.§. Az edző l. Az edző fogja össze a
csapatot a verseny előtt és alatt. Irányítja a verseny előtti bemelegítést, ellátja
szaktanáccsal a versenyzőket. A szabályok keretein belül minden olyan
tevékenységhez joga van, amellyel a versenyzők sikeres szereplését,
eredményességét előmozdítja. 2. Az edző joga és kötelessége
versenyzőit a versenyre elkísérni és a verseny befejeztéig velük együtt
maradni. A verseny idején a számára kijelölt helyen, versenyzői közelében, a
pálya mellett vagy mögött tartózkodhat. Verseny közben versenyzőinek
tanácsokat, utasításokat adhat, de támogatása és intézkedése csak olyan mérvű
és irányú lehet, amellyel a verseny rendjét, az ellenfél versenyzőit, a
versenybíró munkáját, a nézőket nem zavarja. 3. Az edző a versenybíróval
csak akkor tárgyalhat, ha az egyesület az adott versenyen a csapat
vezetésével is megbízza. E tényt a versenybíróval a mérkőzés előtt közölni
kell. 4. Az az edző, akinek a saját
csapata versenyez, nem működhet közre a verseny lebonyolításában. Nem lehet
rendező, versenytitkár stb. 5. A csapat összeállítása
kizárólag az edző hatáskörébe tartozik, köteles azonban figyelembe venni a
szakosztály-vezetőség esetleges szakmai vagy egyéb észrevételeit. Az edző
dönti el a versenyzők pályára lépési sorrendjét, kijelöli a tartalék
versenyzőket. A csapat összeállításáról készített névsort köteles idejében a
szakosztály-vezetőségnek átadni. 6. Az ünnepélyes felvonuláson
az edző a csapatvezető mögött halad. Az edző a verseny alatt sportcipőt
köteles viselni. 7. Ha az edző a verseny alatt
nem tartja be a reá vonatkozó szabályokat, a versenybíró megintheti,
ismétlődő esetben figyelmeztetheti, sőt a pályáról ki is utasíthatja. Az
edzővel kapcsolatos minden intézkedést - a figyelmeztetést is - a versenybíró
köteles a jelentésben feltüntetni. Az edző által elkövetett mindennemű
szabálysértésért az illetékes szövetség fegyelmi eljárást indít. Az edzőkre vonatkozó tudnivalók Az edzői fokozatok:
gyakorlóedző, segédedző, edző, szakedző, mesteredző. - Gyakorlóedző lehet az a
magyar állampolgár, aki a tekesportban meghirdetett gyakorlóedzői tanfolyamot
eredményesen elvégezte. A tanfolyamra való felvétel feltételei az erre
vonatkozó felhívás tartalmazza. A gyakorlóedzői fokozattal
rendelkező személy sportegyesületi szerződést nem köthet, de a sportegyesület
edzője mellett gyakorlati munkát végezhet. (A gyakorlóedzői tanfolyam csak
segédedzői tanfolyam felvételi vizsgájára készít fel.) - Segédedző lehet az a magyar
állampolgár, aki a tekesportban meghirdetett segédedzői tanfolyamot
eredményesen elvégezte. A tanfolyamra való felvétel feltételeit az erre
vonatkozó felhívás tartalmazza. A segédedzői fokozattal
rendelkező személy a sportegyesülettel szerződést köthet a vonatkozó
törvények és rendeletek szerint. - Edző lehet az a magyar
állampolgár, aki a tekesportban meghirdetett edzőtanfolyamot eredményesen
elvégezte. A tanfolyamra való felvétel feltételeit a vonatkozó felhívás
tartalmazza. Az edzői fokozattal rendelkező
személy a sportegyesülettel szerződést köthet a vonatkozó rendeletek és
törvények szerint. -Szakedző lehet az a magyar
állampolgár, aki a tekesportban meghirdetett szakedzői tanfolyamot eredményesen
elvégezte. A tanfolyamra való felvétel feltételeit az erre vonatkozó felhívás
tartalmazza. A szakedzői fokozattal
rendelkező személy a sportegyesülettel szerződést köthet a vonatkozó
törvények és rendeletek szerint. -Mesteredző lehet az a magyar
állampolgár, akinek ezt a legmagasabb edzői fokozatot az OTSH elnöke
kiemelkedő oktató-nevelő tevékenysége alapján adományozza. A mesteredzői
fokozat adományozása kétévenként történik annak a sportszervnek a javaslata
alapján, ahol az edző tevékenykedik. A mesteredzői fokozatra való
felterjesztéshez a Magyar Tekézők Szövetsége Elnökségének javaslata is
szükséges. A mesteredzői fokozattal
rendelkező személy a sportegyesülettel szerződést köthet a vonatkozó
törvények és rendeletek szerint. Az edzők szerződtetésénél
törekedni kell arra, hogy a felsőbb szintű szakosztályokban lehetőleg felsőbb
fokozatú edzők tevékenykedjenek. 15.§. A versenyorvos a) Nemzetközi, nemzetek közötti
és országos egyéni és csapatdöntőkön gondoskodni kell versenyorvosról. A
versenyorvos feladata a versenyzők ellenőrlése egészségügyi szempontból. Ha a
versenyzőnek a verseny előtt panasza van egészségével kapcsolatban, akkor a
versenyorvos a versenyzőt megvizsgálja és eldönti, hogy versenyezhet-e. Az orvos
által eltiltott versenyzőnek versenyzési engedélyt adni nem szabad. A versenyorvos a versenyen
rosszul lett vagy megsérült versenyzőnek elsősegélyt nyújt, súlyosabb sérülés
esetén gondoskodik a versenyző kórházba szállításáról. A versenyorvos a mérkőzés alatt
a pálya területén, vagy gyorsan és könnyen elérhető helyen tartózkodjék. b) Fokozott figyelemmel kell az
egészségügyi ellenőrzést (sportorvosi igazolás ellenőrzése) végezni az olyan
versenyeken, amelyeken az orvos nem lehet jelen. Az egészségügyi ellátás
megszervezéséért a rendezőség felelős. Ilyen esetben kötelező a
pályatulajdonos egyesületnek (a rendező csapat vezetőinek) gondoskodni arról,
hogy a legközelebb elérhető orvos, orvosi rendelőintézet neve, címe,
telefonszáma a pályán, látható helyen fel legyen tüntetve. A versenyorvos - az illetékes
versenybíróság felkérésére köteles a versenyzők doppingvizsgálatát elvégezni
és az eredményről a megbízót írásban értesíteni. 16.§. A rendezőség a) A rendezésért felelős vezető
mindenkor a pályaválasztó csapat vezetője, illetve az egyesületi
szakosztály-vezetőség. b) Az intéző felelős azért,
hogy a versennyel kapcsolatos teendőket idejében elvégezzék, minden szükséges
szert, helyiséget és területet biztosítsanak. Köteles gondoskodni arról, hogy
minden előírásszerű és szabályos legyen. c) A rendezőség köteles
gondoskodni a verseny időtartama alatt a rend fenntartásáról és a szükséges
személyzet biztosításáról. d) A rendezőség vezetője
köteles figyelembe venni a versenybírónak azokat a kívánságait, rendelkezéseit,
amelyek a verseny szabályszerű lebonyolításával kapcsolatosak. 17.§. A nézők a) A nézők kizárólag a részükre
fenntartott helyen tartózkodhatnak. A pálya oldalvonala mentén levő nézőket figyelmeztetni
kell arra, hogy a pályára behajolni veszélyes és tilos, mert egyrészt ezzel
zavarják a versenyzőt, másrészt saját testi épségüket veszélyeztetik. b) A nézőknek a versenyen
fegyelmezetten és sportszerűen kell viselkedniük. Magatartásukban, buzdításukban,
tetszésnyilvánításukban feltétlenül kerülniük kell minden olyan rendzavarást,
amely a sport szellemével össze nem egyeztethető és a versenyzőket vagy a
versenybírót zavarná, illetve befolyásolná (trombitálás, kereplés, lábdobogás
stb., valamint fényképezésnél villanófény használata). c) Azt a nézőt, aki a mérkőzés
rendjét sportszerűtlen magatartással, sértő megjegyzésekkel vagy bármilyen
más módon zavarja, a versenybíró a nézőtérről kiutasíthatja, súlyosabb
rendzavarás esetén pedig az egész nézőteret kiüríttetheti. d) A nézőközönségre is
kötelezőek a versenyszabályok és a pályarendtartás. Erre való tekintettel a
tekepályán a verseny és edzés közben a nézőközönség, a versenyzők, az
egyesületi vezetők (mindenki) számára a legszigorúbban tilos a dohányzás,
valamint minden olyan cselekmény, amely a pályán lévő játékra befolyással
van. A Magyar Tekézők Szövetségének megbízásából
összeállította Kustán Jánosné és Szabó Béla Jóváhagyta a Magyar Tekézők Szövetsége |