Teke

verseny és játékszabályok

IV. A VERSENYEK LEBONYOLÍTÁSA

24.§. Megnyitás

a) Minden nagyobb jelentőségű versenyt ünnepélyesen kell megnyitni. Az ilyen megnyitón a résztvevőknek vezetőjükkel együtt lehetőleg versenyöltözékben vagy formaruhában fel kell vonulniuk. A megnyitó üdvözlő beszédét a rendező szerv képviselője tartja.

b) Az ünnepélyes megnyitó a résztvevők elvonulásával ér véget és kezdetét veszi a verseny.

c) A csapatbajnoksági mérkőzéseket, miután a kezdő versenyzők a pályára felálltak, a versenybíró nyitja meg.

25.§. Pálya biztosítása, felülvizsgálata és használata

a) A sorsolásban elöl álló pályaválasztó csapatok kötelesek gondoskodni arról, hogy a szabályoknak megfelelő pályák és felszerelések rendelkezésre álljanak.

b) A pályaválasztó csapat saját pályáján kívül más pályát is választhat a verseny színhelyéül. Ezt a tényt azonban köteles előzetesen bejelenteni az illetékes versenybíróságnak. A pálya felújítási (tatarozás, automatizálás, műanyaggal való felöntés stb.) munkáinak ideje alatt a kisorolt mérkőzés idegen bérelt pályán lejátszható, illetve a pályaválasztási jog az érintett csapatok megegyezése mellett felcserélhető.

c) Verseny előtt a versenybíró köteles a pályát megvizsgálni.

Meg kell állapítania, hogy a pálya versenyzésre alkalmas állapotban van-e (pályafelület, gurítódeszka, bábuállás, tartalék bábu, tisztaság, világítás, hőmérséklet, öltözési és mosakodási lehetőség, mentőláda).

Automata állító-berendezéssel rendelkező pályán pedig meg kell győződnie a berendezés kifogástalan működéséről (a belépést jelző és gurítást számláló fotocella, az oldalfaltalálat-jelző, a vezérlőasztal, a bábuállító mechanika, a számjelző és számoló mechanizmus, valamint a találatérzékelési időtartam helyes beállítása). Az előírt négy másodperc találatérzékelési időtartamot az egész verseny alatt biztosítania kell.

Ellenőriznie kell, hogy a golyók és bábuk a szabványnak megfelelnek-e. Ha a versenybíró úgy ítéli meg, hogy a golyók nem felelnek meg . a szabvány előírásainak (súly: 2871-2818 gramm, átmérő: 160 mm, amelynél +-0.5 mm-es eltérés még elfogadható), kívánságára a pályatulajdonos vagy bérlő köteles a golyók súlyának és méretének pontos ellenőrzéséhez mérleget és sablont biztosítani. A bábuk állapotát is ellenőrizni kell (esetleg sablonnal), főleg a bábu közepén fekvő golyóbeütődési rész méretét (átmérő: 100 mm, amelynél -2 és +1 mm között eltérés elfogadható) és az acélgolyó rugózását.

A szabványnak nem megfelelő golyó és bábu használatát a versenybíró ne engedélyezze!

A verseny csak akkor bonyolítható le, ha a versenybíró szerint a pálya versenyzésre alkalmas állapotban van, a versenyzés feltételei biztosítottak és pályatestenként legalább olyan két golyó, valamint tíz bábu áll rendelkezésre, amelyet a versenybíró előírásszerűnek tartott.

A pályának és felszerelésének versenyzésre alkalmas állapotáért csapatbajnoki mérkőzés alkalmával a pályaválasztó csapatot büntető szankció terhe mellett felelősség terheli. Ha a mérkőzés a versenybíró felülvizsgálata és döntése következtében nem játszható le, a mérkőzést a pályaválasztó csapat elveszti, a mérkőzés 2 pontját a legkisebb győzelmi aránnyal és az idegenben ütött átlagfával a vétlen vendégcsapat kapja. (Az idegenben ütött átlagfát a Versenybíróság határozza meg az idény végén.)

A vendégcsapat a pályával és felszerelésével kapcsolatban csak a mérkőzés előtt reklamálhat a versenybírónál, akinek személyi felelőssége mellett döntenie kell. Nincs óvás alatti játék, és a lejátszott mérkőzés után óvást a pályával és felszerelésével kapcsolatban benyújtani nem lehet.

d) 200 illetve 160 gurításos verseny csak 4-es illetve 6-os pályán rendezhető.

6-os pályával rendelkező sportegyesületek minden esetben azokon a pályákon kötelesek mérkőzéseiket megrendezni, amelyeken ugyanabban a csapatbajnokságban első hazai mérkőzésüket játszották.

Amelyik sportegyesület 4-es, illetve 6-os pályával rendelkezik vagy ilyet bérel, 100 gurításos csapatversenyét mind a négy, illetve hat pályán köteles megrendezni úgy, hogy 4-es pálya esetében 3-3 versenyző az I-II-es és 3-3 versenyző a III-IV-es pályán, 6-os pálya esetében pedig 2-2 versenyző az I-II-es, 2-2 versenyző a III-IV-es és 2-2 versenyző az V-VI-os pályán szerepeljen.

26.§. Várakozási idő

a) A versenyt (mérkőzést) várakozási idő nélkül, a kürt vagy a hivatalosan lekötött és a szövetségnek is bejelentett időpontban, pontosan kell megkezdeni.

Ez alól kivétel csak vidékről érkező csapat késésénél, illetve a kötelező bevárásánál van. Ebben az esetben ugyanis a mérkőzést a pályaválasztó csapat egyedül nem kezdheti meg és a várakozás jogos, illetve kötelező.

b) Menetrend szerinti közlekedési eszközzel utazó vidéki csapat késésekor a fogadó csapat a közlekedési vállalattól szerezzen be információt a késés időtartamáról.

c) Ha a saját járművel közlekedő vidéki csapat utazását rendkívüli esemény gátolja (műszaki hiba, baleset, rossz időjárás stb.), ami miatt a mérkőzés színhelyére a lekötött időpontra megjelenni nem tud, és a késés valószínűleg egy óránál hosszabb lesz, úgy telefonon vagy táviratilag a fogadó csapatot értesíteni és a késés okát hitelt érdemlően igazolni köteles.

Ha ilyen értesítés nem érkezik, akkor a fogadó csapatnak egy órát kötelezően várakozni kell, de önként tovább is várhatja ellenfelét. Amennyiben a vendégcsapat nem jelent meg, úgy a hazai csapatnak nem kell pályára lépnie, viszont a versenyjegyzőkönyvet ki kell állítani, melyre a mérkőzés elmaradásának tényét rá kell vezetni.

d) Ha a késés olyan nagymérvű, hogy emiatt a mérkőzés aznap már nem rendezhető meg, akkor a mérkőzés elhalasztható. Az elhalasztásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a csapatok vezetői és a versenybíró írnak alá. A jegyzőkönyvben szerepeljen az új időpontra vonatkozó megállapodás is. A jegyzőkönyv az illetékes versenybíróságnak azonnal megküldendő.

e) Az elmaradt, vagy be nem fejezett mérkőzést két héten belül le kell játszani. Ha mérkőzés műszaki hiba miatt szakadt félbe, és aznap nem folytatható, akkor az addig elért eredményeket a versenyjegyzőkönyvön rögzíteni kell és a versenyt azok a versenyzők vagy cseréik folytathatják, akik nem fejezték be, illetve még nem léptek pályára. A folytatásban a mérkőző csapatok színeiben csak olyan játékosok léphetnek pályára, akik a mérkőzés eredeti időpontjában igazoltan tagjai voltak az érintett szakosztályoknak. Amennyiben a csapatok nem játsszák le 2 héten belül az elmaradt mérkőzést, úgy az illetékes Versenybíróság kötelező érvénnyel határozza meg az új időpontot.

Az új mérkőzéssel kapcsolatos költségek az elhalasztást okozó csapatot terhelik.

f) Helyi csapatok mérkőzése - 2-es, 4-es, vagy 6-os pályán - akkor is elkezdendő és lebonyolítandó várakozási idő nélkül, ha valamely csapat létszáma hiányos, vagy az egyik csapat versenyzői távolmaradtak. Ugyanez az eljárás a csonka létszámmal megérkező vidéki csapat esetében is.

Későn jövő versenyzők mindenkor csak a következő versenyző pályára lépésekor, azzal együtt léphetnek pályára, versenyzés közben nem. Helyi mérkőzés lekötött kezdési időpontjára meg nem jelent csapat

versenyzői késés esetén a következők szerint léphetnek pályára, a jelenlevő csapat versenyzői pedig az alábbiak szerint játsszák le a mérkőzést.

Kettes pálya esetében a késett csapat versenyzői csak a második párban kapcsolódhatnak be a mérkőzés lejátszásába. Harmadik párban már nem léphetnek pályára, a jelen levő csapat a harmadik pártól kezdve kettesével állítja a versenyzőit a pályára a mérkőzés egyedüli lejátszására.

Négyes pálya esetében a késett csapat versenyzői a második sorban még pályára léphetnek, de ha akkor sincsenek jelen, a harmadik sorban már nem, tehát ilyen esetben a második sorban már a jelen levő csapat négy versenyzője együtt szerepel.

Hatos pálya esetében a késett csapat versenyzői a második sorban még versenyezhetnek, vagyis pályára léphetnek.

Négyes vagy hatos pályán csonka létszámú kezdés esetén is a következő sorban még bekapcsolódhatnak a mérkőzésbe a késve érkezett versenyzők.

A késő vagy hiányos csapat csak a kiesett versenyzőivel csökkentett létszámban szerepelhet a mérkőzésen.

Ha kettes pályán mérkőzés közben nincs jelen valamelyik csapatnál további versenyző, ezt a létszámát a csapat elveszti, de következő versenyzője még a következő párban pályára léphet. Két párban távolmaradó csapat további versenyzői már nem versenyezhetnek. A jelen levő csapat hátralevő versenyzőit a lehetőségeknek megfelelően párosítani kell.

A késést vagy a meg nem jelenést a versenyjegyzőkönyvben rögzíteni kell.

g) Várakozási idő verseny (mérkőzés) közben egyáltalán nincs. Egyéni versenyen az a versenyző, aki a kitűzött időre nem jelent meg, elveszíti indulási jogát. Ha a mérkőzésen a soron kővetkező versenyző nincs jelen, illetve a versenybíró felszólítására nem jelentkezik, a versenybíró a jelenlevő versenynek előírt igazoltatása után - engedélyt ad a gurítások megkezdésére. A jelenlevő versenyző ebben az esetben az előírt gurításokat egyedül, ellenfél nélkül teljesíti. A később megérkező másik csapatbeli versenyző csak a következő párban léphet pályára.

h) Verseny közben a csereversenyző is beállítható várakozási idő nélkül. Kivétel, ha a cserére sérülés miatt kerül sor, mert ebben az esetben a beállítandó csereversenyző felkészülésére maximum 10 percet biztosítani kell.

27.§. Pályasorsolás, pályára lépés, pályacsere

a) Egyéni és páros, valamint kupaversenyen a versenyzők és a csapatok a sorsolásban, illetve a versenybeosztásban előre kijelölt számú pályákon kezdik a gurítást.

b) Csapatbajnoki mérkőzéseken a két egymás melletti pályán mindig a két csapat egy-egy versenyzője versenyez.

A hazai csapat első versenyzője (versenyzői) a páratlan pályán (pályákon) kezdenek. (200 és 160 gurításos versenyen minden hazai versenyző).

c) A versenyző nevét bármely időpontban, de legkésőbben az illető versenyző pályára lépéséig a versenytáblára fel kell írni. Ha ez nem történt meg, a versenybíró intézkedjen, hogy a név a táblára felkerüljön, mert ennek hiányában a versenyzőnek nem adható engedély a versenyzésre.

d) A sportigazolványt a versenyzés megkezdése előtt kell átadni a versenybírónak, hogy az a szükséges igazoltatást elvégezhesse. Ezt ajánlatos minél előbb megtenni, hogy a versenybíró kifogásolása esetén kellő idő legyen az intézkedésre.

Versenyre csak az a versenyző bocsátható, akinek sportigazolványa minden tekintetben rendben van. Az a versenyző, akinek igazolványa nincs a helyszínen vagy nincs rendben, a versenyen nem vehet részt.

Az igazolványban szerepelnie kell a sportorvosi "versenyezhet" engedélynek is, amely 1 évig érvényes (pl. a január 15-ére keltezett sportorvosi engedély a következő év január 14-én 24.00 óráig érvényes). 18. életévüket be nem töltött versenyző(nő)knél az érvényességi idő fél év.

Tapasztalataink szerint az Országos Sportegészségügyi Intézet rendelkezése ellenére sem egységes a sportigazolványokba a sportorvosi bejegyzés.

Ezért felhívjuk a VERSENYBÍRÓK figyelmét arra, hogy a sportorvosi igazolás akkor érvényes, ha abból a vizsgálat napja, vagy az érvényességi lejárat kelte (vagy mindkettő) egyértelműen meghatározható.

Ha az orvosi bejegyzés csak a vizsgálat napját tartalmazza, akkor az a mérvadó, ha mindkettőt, akkor az érvényesség lejáratának dátumát kell figyelembe venni, vagyis az utolsó bejegyzést.

Versenyre bocsátható az a versenyző is, akinek igazolványáról megállapítható, hogy helytelen adminisztratív ügyintézés miatt hibás (például hiányzik a sportorvosi engedélynél az orvos aláírása vagy a bélyegző stb.). Ezt a tényt a versenyjegyzőkönyvön fel kell tüntetni, és a versenyt követő héten a versenyző szerepeltetésének jogosságáról külön igazolást kell küldeni a versenybíróságnak. Ellenkező esetben a versenybíróság az illető versenyző eredményét törli.

A versenybírónak a sportigazolványban az 1/1986. (II.27.) OTSH. sz., a "sportolók minősítéséről" szóló utasításban előírt minősítési bejegyzést is ellenőriznie kell a pályára lépés előtt, mert ennek hiányában a versenyző nem versenyezhet. A tárgyévre jóváhagyott minősítési osztályt aláírással és bélyegzővel a sportegyesület jegyzi be. Akinek nincs minősítése, annak igazolványába a "minősítést nem szerzett" bejegyzést kell bevezetni a tárgyév megjelölésével.

e) A versenyzők szabályszerű, tiszta, kifogástalan és főleg egységes sportöltözékben versenyezhetnek. Az előírásnak nem megfelelő, piszkos és a jó ízlést sértő felszerelésben megjelenő versenyző a versenyen nem indulhat. A sportöltözék színe bármilyen lehet.

A csapatok további tagjai a kezdő versenyző által viselt mezhez és nadrághoz hasonló felszerelésben lépjenek pályára.

A versenyzők sportöltözékükön a sportegyesületi néven és jelvényen kívül reklámfeliratot is viselhetnek sportegyesületük hozzájárulásával. A csapatok soron következő versenyzői azon a pályán folytatják a versenyt, amelyen azt saját csapatuk előző versenyzője abbahagyta.

g) A gurítások megkezdésére a versenybíró ad engedélyt, ha mindent rendben talált. Engedély nélkül elvégzett gurítás nem értékelhető. h) Mérkőzésenként 2 fő cseréjére van lehetőség 6 fős csapatok esetében. Kisebb létszámú (2 illetve 4 fő) csapatoknál és a páros versenyeken csapatonként vagy páronként csak 1-1 cserélhető. Ha cserére nem sérülés miatt kerül sor, a csereversenyző az igazolása átadása, és a versenybíró engedélyének megadása után azonnal a lecserélt versenyző helyére lép és folytatja a versenyzést.

Sérülés esetén a csereversenyzőnek 10 percen belül kell a versenyzést folytatnia.

A csereversenyző a lecserélt versenyző esetleges versenybírói figyelmeztetését nem veszi át.

A lecserélt versenyző a mérkőzés vagy páros verseny folyamán még egyszer semmilyen címen nem léphet pályára.

A csere tényét a versenyjegyzőkönyvben rögzíteni kell.

i) Különböző osztályú csapatbajnoki mérkőzéseken egy bajnoki fordulóban (egy versenyhéten belül) a versenyzők kétszer nem léphetnek jogosan pályára, kivéve egy versenyzőt.

Az alsóbb osztályú csapatban már szerepeltek közül (tartalék csapatból) egy fő - szükség szerint - még egyszer indítható ugyanazon bajnoki fordulóban, magasabb osztályú csapat mérkőzésén is. Ez fordítva nem engedélyezett, vagyis a magasabb osztályú csapat mérkőzésén már szerepelt játékosok ugyanazon bajnoki fordulóban az alsóbb osztályú csapat későbbi mérkőzésén nem játszhatnak.

Ha ugyanazon szakosztályon belül, a felsőbb osztályban szereplő csapatnak a versenyhéten belül bármely okból nincs mérkőzése (például már előbb befejeződött a bajnoksága) az alsóbb osztályú csapatban (tartalék csapatban) a felsőbb osztályú csapat legutolsó mérkőzésén részt vettek közül legfeljebb csak egy versenyző szerepeltethető jogosan.

Több tartalék csapatot indító szakosztálynál a tartalék csapatban egy héten belül maximum 2 játékos szerepelhet mindkét csapatban 6 fős csapatok esetében. Kisebb létszámú együtteseknél csak 1 fő.

Jogosulatlan szereplés esetén a versenybíróságnak törölnie kell az eredményt, de a két vagy több eredmény közül mindig az alsóbb osztályú, vagyis a tartalék csapatban elértek törlendők.

Ugyanazon a napon bajnoki mérkőzést már játszott versenyző a későbbi időpontban megrendezett mérkőzésen cserejátékosként még egyszer pályára léphet, de csak akkor, ha az előzőekkel nem ütközik a szereplése.

j) A versenyzők gurításuk negyedrészének (felének) teljesítése után kötelesek pályát cserélni. Ha befejezték a versenyt, következő csapattársuk ott folytatja, ahol ők végeztek. Négyes pályákon 200, 160, 120, 100 vegyesgurításos verseny is lebonyolítható.

- 200 vegyesgurításos csapatversenyen 25 teli és 25 taroló tehát 50 vegyes gurítás után úgynevezett belső cserével történik a pályacsere (mint minden páros és egyéni versenyen), azaz négyes pályán:

- 160 gurításos csapatversenyen a csere ugyanígy történik, de 20 teli és 20 taroló, tehát 40 vegyes gurítás után.

- 120 vegyes gurításos csapatversenyen egy-egy versenyző csak két pályán versenyez, így a pályacserére 30 teli és 30 taroló, összesen 60 gurítás teljesítése után kerül sor, azaz:

- 100 vegyes gurításos csapatversenyen egy-egy versenyző ugyan- csak két pályán versenyez, de a pályacserére 25 teli és 25 taroló, tehát 50 vegyes gurítás után kerül sor.

Kettes pályákon, csak 120, vagy 100 vegyesgurításos verseny rendezhető.

- 120 vegyes gurításos csapatversenyen 30 teli és 30 taroló, tehát 60 vegyes gurítás után kell pályát cserélni.

- 100 vegyesgurításos csapatversenyen a pályacsere ugyanígy történik, de 25 teli és 25 tartoló tehát 50 vegyes gurítás teljesítése után.

Hatos pályákon értelemszerűen bármilyen gurításszámú verseny lebonyolítható, azaz

- 200 vegyes gurításos csapatversenyen 25 teli és 25 taroló, tehát 50 vegyes gurítás után történik a pályacsere:

- 160 vegyesgurításos csapatversenyen ugyanígy történik a pálya- csere de 20 teli és 20 taroló, tehát 40 vegyesgurítás teljesítése után.

- 120 vegyesgurításos csapatversenyen a pályacserére 30 teli és 30 taroló, tehát 60 vegyesgurítás teljesítése után kerül sor, azaz:

- 100 vegyesgurításos csapatversenyben ugyanígy történik a pálya- csre, de 25 teli és 25 taroló, tehát 50 vegyesgurítás teljesítése után.

28.§. Bemelegítő gurítások, üdvözlések

A versenyzők a pályára lépéskor kézfogással üdvözlik egymást, és ezután maximum 10 bemelegítő gurítást végeznek, illetve megvárják, míg partnerük ezt teljesíti, melynek eredménye nem kerül értékelésre. A bemelegítő gurítások után ad a versenybíró engedélyt a versenyzés megkezdésére. A versenyzők ekkor kézfogással üdvözlik egymást és az első gurítással megkezdik a versenyt. (A bemelegítés nem része a versenynek, így az esetleg elkövetett szabálytalanságokért a versenybíró nem alkalmaz szankciót - sárga lap, vagy sárga és piros lap felmutatása - és ezen idő alatt más versenyző is beállítható az esetleg problémás vagy megsérülő versenyző helyére, és ez nem számít hivatalos cserének. Az így "lecserélt" versenyző a mérkőzés későbbi szakaszában még pályára léphet.)

b) A gurítások befejezése után az egymás mellett végzett versenyzők szintén kézfogással búcsúznak el egymástól.

Amennyiben a versenyző a kézfogást sportszerűtlenségből visszautasítja, azt a versenybíró a versenyjegyzőkönyv hátsó oldalán köteles jelenteni a versenybíróságnak, intézkedés céljából.

c) Csapatverseny befejezése után a csapatok kötelesek felállni két pályán egymással szemben - még csonka létszámmal is - eredményhirdetésre és kölcsönös üdvözlésre.

29.§. A gurítás végrehajtása; a szabálytalanságok elbírálása; értékelések

A) A gurítás végrehajtása

a) A gurítást (nekifutást) a játéktéren kell végrehajtani. A játéktér a kigurítódeszka első végétől és az ott balra és jobbra húzódó 5 cm széles fehérre festett határvonaltól a kigurítódeszka mögött 1 m-re húzódó 5 cm széles fehér határvonalig terjed a pálya teljes szélességében, mérete 6,50 x 1,70 m. Mindegyik határvonalra rá lehet lépni, de túllépni (átlépni) nem szabad.

b) A versenyző a versenyzés idején kizárólag a játéktéren tartózkodhat. A játékteret csak a golyó kivétele céljából szabad elhagynia, ennek szükségességét mérkőzés alatt a versenybíró állapítja meg. Egyéb indokolt esetben (pl. sportöltözék rendbehozatala céljából vagy egészségügyi okból) a játéktér elhagyására a versenybírótól kell engedélyt kérnie. (A versenyzőnek egyébként is bármilyen kéréssel először a versenybíróhoz kell fordulni, a csapatvezetőn, ill. edzőn keresztül.)

c) A golyó kigurítását a versenyzőnek több lépéses nekifutással, egymást bevárva (felváltva), szabályszerűen kell elvégezni. Előnyt mindig a páratlan számú pályán levő versenyző élvez.

Egyéni stílustól függően bármelyik versenyző gurításaival előrehaladhat, tehát gurításait előbb is befejezheti, mint társa, de ezzel a magatartásával versenyzőtársát nem zavarhatja.

A golyónak először a kigurítódeszkát kell érintenie.

A versenyzőnek nem szabad gurítás kézben a pályát és tartozékait kézzel, térddel vagy lábbal érintenie, kapaszkodnia, továbbá gurítás után tilos támaszkodnia, illetve bárminek nekidőlnie (pl. golyóvisszafutónak, versenybírói asztalnak stb.).

A golyó elgurítása után tilos a golyó haladását és becsapódását sportszerűtlennek ható kéz-, láb- vagy egyéb testmozdulatokkal kísérni. Nem szabad a versenyzőnek addig visszafordulnia, amíg a golyó a bábuállásba be nem csapódik.

d) A golyó biztos kézben tartása érdekében - spray kivételével - a versenyző bedörzsölőszert alkalmazhat, de közös golyó-visszavezető csatorna esetén is biztosítani kell a visszafutó golyók tisztaságát. (Szükség esetén a golyókat meg kell törölni a bedörzsölőszert alkalmazónak.) A játéktéren - kivéve a kigurítódeszkát - olyan jelzés alkalmazható (pl. szigetelőszalag), amelyet a versenyző a pálya elhagyásakor eltávolíthat anélkül, hogy a játéktéren ez visszamaradó jelet hagyna.

B) A szabálytalanságok és sportszerűtlen magatartás elbírálása

a) Szabálytalannak minősítendő, ha a versenyző a visszaérkező golyóra vár, a mozgásban levő golyót elkapja, és saját golyók használata sem engedélyezhető.

b) Sportszerűtlen a versenyző magatartása, ha szándékosan zavarja vagy akadályozza ellenfelét versenyzésében (pl. egyszerre történő nekifutás és gurítás), hangosan beszél vezetőjéhez vagy a nézőkhöz, vagy más módon elfogadhatatlanul viselkedik (pl. káromkodik), végül ha nem ismeri el a versenybíró döntését.

c) A kigurítás szabálytalan végrehajtását, valamint a versenyző szabályellenes és sportszerűtlen magatartását a versenybírónak büntetni kell.

Ezek az esetek a következők:

- határvonalak túllépése (belépés, átlépés);

- a golyó kigurításkor először a gurítódeszka előtt vagy mellett ér talajt (hosszú gurítás);

- a pálya és tartozékainak érintése kézzel, térddel vagy lábbal; - kapaszkodás;

- támaszkodás;

- a játéktér engedély nélküli elhagyása: ez nem vonatkozik azonban a golyó kivétele céljából történő kilépésre; ennek szükségességét a versenybíró állapítja meg.

d) A fenti esetek közül bármelyiket is követi el a versenyző a versenybírónak egyszeri figyelmeztetéssel kell büntetnie a gurítás egyidejű értékelése mellett. Azért, hogy a versenyző és a nézők is egyértelműen tudomásul vehessék a figyelmeztetés megtörténtét, a versenybírónak sárga lapot kell felmutatnia. Egyúttal a versenyzővel közölni kell, hogy milyen szabálysértést vagy sportszerűtlenséget követett el és a figyelmeztetést a versenybírói jegyzetre rá kell vezetni (ez igen fontos pl. 200 gurításos versenyen). Sárga lapnál az automata berendezésnél a gép által meg nem adott pontokat (fát) az eredményhez hozzá kell adni és a tarolásnál az ütött fát el kell távolítani.

e) Ha egyszeri figyelmeztetés után, ugyanaz a versenyző újabb szabálysértést követ el, vagy ismételten sportszerűtlen magatartást tanúsít - a fenti esetek bármelyike és akárhányszor -, úgy a versenybírónak sárga és piros lap felmutatásával és az elkövetett eset közlésével egyidejűleg már azzal kell büntetnie a versenyzőt, hogy a végrehajtott gurítást nullával értékeli. A versenybíró ilyenkor beírja a jegyzetébe az ütött bábuk számát, és azt X-szel áthúzza (értékteleníti) automata berendezésnél pedig ha kell, a számlálónál azonnal helyesbíti az eredményt. Sárga és piros lap felmutatásakor tarolásnál a nullával értékelt gurítás után az állva maradt bábukra (alakzatra) folytatandó a versenyzés.

Ha a versenyző a szabálytalanságot, vagy sportszerűtlenséget a golyó kigurítása előtt követi el, a sárga és piros lap felmutatása mellett a következő gurítást kell értékteleníteni, vagyis a versenybíró a jegyzetében a következő gurítás helyére nem ír be számot, hanem "X" jelölést alkalmaz. A büntetésből így értéktelenített gurítást nem kell végrehajtani, csak az eredményjelzőnél (számlálónál) kell a gurításszámot eggyel növelni.

A sárga és piros lap nagyságának ajánlott mérete 9x13 cm.

f) Figyelmeztetés után sárga lapot kell a versenybírónak felmutatni, ha a versenyző a golyóit ismételten elhamarkodottan gurítja ki, azaz automata berendezésnél nem várja meg a zöld jelzést. A gurítást akkor kell ismételtetni, ha a dőlt bábuk száma nem állapítható meg. (Az automata megkezdte a bábuk felhúzását.)

g) A piros lap felmutatásával azonnal ki kell zárni a versenyzésből azt, aki feltűnően durva sportszerűtlenséget követ el, vagy fegyelmezetlen magatartást (tettlegesség, súlyos sértés) tanúsít. A kizárt versenyző helyén tartalék játékos azonnal folytathatja a versenyzést abban az esetben, ha a csapat még nem merítette ki az összes cserelehetőségét.

Vissza

Tovább

Vissza a főoldalra