Többpróba
versenyek
Férfiak (öt- és tízpróba) Az ötpróba öt versenyszámot
foglal magában, amelyek egy napon, a következő sorrendben zajlanak le:
távolugrás, gerelyhajítás, 200 m, diszkoszvetés és 1 500 m. A tízpróba tíz versenyszámot
foglal magában, amelyek két egymást követő napon, a következő sorrendben
zajlanak le: - első nap: 100 m, távolugrás,
súlylökés, magasugrás, 400 m; - második nap: 110 m gátfutás,
diszkoszvetés, rúdugrás, gerelyhajítás, 1 500 m. Nők (hétpróba) A hétpróba hét versenyszámból
áll, amelyet két egymást követő napon a következő sorrendben kell rendezni: - első nap: 100 m gátfutás,
magasugrás, súlylökés, 200 m; - második nap: távolugrás,
gerelyhajítás, 800 m. Általános szabályok
A többpróba számok vezetőbírója
lehetőség szerint legalább 30 perc pihenőidőt biztosítson minden versenyző
részére egy szám befejezése és a következő megkezdése között. Ha lehetséges,
az első nap utolsó versenyszámának befejezése és a második nap első számának
kezdete között legalább 10 óra pihenőidő legyen. A versenyzés sorrendjét minden
egyes versenyszám előtt sorsolással lehet megállapítani. A 100 m-es, 200
m-es, 400 m-es síkfutásban, valamint a 100 m-es és 110 m-es gátfutásban
indulókat a technikai küldött csoportokba sorolja oly módon, hogy lehetőleg
öt vagy több, de háromnál semmi esetre sem kevesebb versenyző induljon egy
csoportban. A többpróba versenyek utolsó számaiban a futambeosztásokat úgy
kell kialakítani, hogy az utolsó előtti szám után vezető versenyzők egy
futamba kerüljenek. Ennek az esetnek a kivételével a következő szám futamai
sorsolhatók, ahogy és amint a versenyzők az előző versenyszámot befejezték. A
többpróba versenyek vezetőbírójának joga van a csoportokat megváltoztatni, ha
azt szükségesnek tartja. A többpróba versenyeken az
egyes versenyszámok szabályai érvényesek a következő módosításokkal: a.) Távolugrásban és a
dobószámokban minden versenyző csak három kísérletet tehet. b.) A futószámokban minden
versenyző idejét három, egymástól független időmérő mérje. Az időt teljesen
automatikus időmérő berendezéssel is lehet rögzíteni. c.) Csak a harmadik hibás rajt
esetén kell a versenyzőt kizárni. Az egyes számokban csak egyféle
időmérési rendszert szabad alkalmazni. Amikor csúcseredmény születik, csak
teljesen automatikus célfotó rendszerből nyert időt lehet figyelembe venni,
függetlenül attól, hogy a többi versenyző idejét is így mérték-e. Az a többpróbázó, aki egy
versenyszámban nem áll rajthoz vagy nem tesz kísérletet, a következő versenyszámokban
már nem indulhat, és úgy tekintendő, hogy feladta a versenyt. Az ilyen
versenyző a végső sorrendben sem szerepelhet. Ha egy versenyző visszalép a
versenytől, döntéséről haladéktalanul köteles tájékoztatni a többpróba
versenyek vezetőbíróját. A versenyszámonkénti és az
összetett eredményeket - az IAAF érvényes pontértéktáblázata szerint - minden
versenyszám után ismertetni kell a versenyzőkkel. Az a versenyző a győztes,
aki a többpróba verseny során - összesítve - a legmagasabb pontszámot éri el. Holtverseny esetén az a
győztes, aki több versenyszámban ért el magasabb pontszámot. Ha ez nem dönti
el a holtversenyt, akkor az a győztes, aki a versenyszámok közül
valamelyikben a legmagasabb pontszámot érte el. Ezt a szabályt bármely más
helyen kialakult holtverseny esetén is alkalmazni kell. A szabadtéri többpróba
versenyekre vonatkozó szabály előírásait kell alkalmazni a következő pontok
kivételével: Férfiak (ötpróba) A férfi ötpróbát egy napon kell
lebonyolítani a következő sorrendben: 60 m gát, távolugrás, súlylökés,
magasugrás, 1 000 m. Férfiak (hétpróba) A férfi hétpróbát két egymást
követő napon a következő sorrendben kell lebonyolítani: - első nap: 60 m, távolugrás,
súlylökés, magasugrás, - második nap: 60 m gát,
rúdugrás, 1 000 m |