|
Tollaslabda A labda A labda készülhet eredeti tollakból (16 db), vagy műanyagból,
azonban mindkét esetben közel azonos repülési tulajdonságokkal kell bírnia. A kosár hossza 64-70 mm, legnagyobb átmérője 58-68 mm, a labda
súlya 4,74-5,50 gramm, 74-79 grain (szemer) lehet. Műanyag labdák esetén
legfeljebb 10 % eltérés engedélyezett. A tollaslabda ütő legnagyobb hosszúsága a nyelet is beleértve
680 mm, az ütőfej legnagyobb hosszúsága 290 mm, legnagyobb szélessége 230 mm
lehet. A húrozott felület hossza nem haladhatja meg a 280 mm, szélessége a
220 mm méretet. A húrozat felületének síknak, a húrozásnak a teljes felületen
egyenletesnek kell lennie. Nemzetközi Tollaslabda Szövetség (IBF) feladata szabályozni
minden ütőt, labdát, felszerelést vagy bármilyen, a sportágban használt
újítást érintő kérdést, hogy azok az előírásoknak megfelelnek-e, és a játék
során engedélyezettek vagy sem. Ilyen szabályozás hozható a Szövetség vagy
más kezdeményezésére, aki e vonatkozásban jóhiszeműen érdekelt, beleértve itt
bármely játékost, gyártó céget, Nemzeti Szövetséget vagy annak tagját. A játékos megnevezés vonatkozik mindazokra, akik egy mérkőzés
resztvevői. A játékot páros játék során oldalanként két-két, egyes játék
esetén egy-egy játékos játssza. Az adogatás jogával rendelkező oldalt adogató oldalnak és a
szemben lévő oldalt fogadó oldalnak nevezzük. A játék megkezdése előtt a szembenálló felek sorsolnak és a
választás jogát elnyerő oldal az első adogatás vagy első fogadás, illetve
térfél választása között dönthet. A sorsolásban vesztes fél a fennmaradó lehetőségek közül
választhat. A szemben álló felek más rendelkezés hiányában két nyert
játszmáig játszanak. Csak az adogató fél növelheti eggyel meglévő pontjainak számát. Páros és férfi egyes játék során a 15. Pontot előbb elérő oldal
nyeri a játszmát. Női egyes játék során a 11. pontot előbb elérő oldal nyeri a
játszmát. A játszma hosszabbítása Ha a pontállás 14:14 (női egyes esetén 10:10), a 14. (női
egyesben a 10.) pontot először elérő oldal választhat, hogy kéri a játszma
meghosszabbítását vagy nem. Ez a választási lehetőség csak akkor áll fenn, amikor ez a
pontegyenlőség először alakult ki és a kővetkező adogatás még nem tőrtért
meg. Az érdekelt oldalnak a 14:14 (női egyesben 10:10) állás
elérésekor adott a lehetősége a játszma meghosszabbítását kérni. Ha az arra
jogosult oldal nem kérte a játszma meghosszabbítását, a játszma a 15. (11.)
pont elérésével véget ér, akár egy pont előny esetén is. Ha játszmahosszabbításra kerül sor, akkor a játszmaállás
bemondása: "14 (10) egyenlő, három pont hosszabbítás", a további
számolás pedig folyamatosan történik. A játszmát az az oldal nyeri, amelyik
előbb éri el a hosszabbítás pontszámát. 14:14 esetén s hosszabbítás 3 pontig 10:10 esetén a hosszabbítás 3 pontig tart. Az az oldal, amelyik megnyer egy játszmát, a következő
játszmában adogatóként kezdi a játékot. Térfélcsere A játékosok
térfelet cserélnek: 2. a harmadik játszma megkezdése előtt, ha van, és 3. a harmadik játszma vagy egy játszmából álló mérkőzés során
amikor a pontszámban vezető oldal először eléri - 11 pontig tartó játszmában a 6. pontot, - 15 pontig tartó játszmában a 8. pontot. Ha a játékosok a térfélcserét elmulasztják, úgy változatlan
pontállás mellett azonnal végre kell azt hajtani, amint a mulasztás kiderült.
Adogatás 1.)
indokolatlanul egyik oldal sem késleltetheti az adogatás végrehajtását 5.) az adogató játékos ütőjének az adogatás
megkezdésének pillanatától folyamatos, előreirányuló mozgást kell végeznie az
adogatás megtörténtéig, és 6.) a labdának az adogató játékos ütőjéről úgy kell
felfelé irányulva átrepülnie a háló fölött, hogy amennyiben nem érintik, az a
fogadó játékos adogatóudvarában hulljon a talajra. Ha a játékosok egyszer elfoglalták helyüket, az adogató
játékos ütőjének első előreirányuló mozgása az adogatás megkezdését jelenti. Az adogató játékos addig nem kezdheti meg az adogatást,
amíg a fogadó játékos a fogadásra nem kész, de a fogadó játékost fogadásra
késznek kell tekinteni, ha kísérletet tesz az adogatás visszaütésére. Az adogatás megtörtént, ha azt egyszer megkezdték,
amikor az adogató játékos ütőjével a labdát érintette, vagy a labda a talajra
esett. Páros játékban a játékostársak bármilyen helyzetet
elfoglalhatnak, amelyben a szemben álló adogató vagy fogadó játékost a
kilátásban nem akadályozzák. A játékosoknak a saját jobboldali adogatóudvarukból kell
adogatniuk és az adogatást ott kell fogadniuk, ha az adogató játékos az adott
játszmában nulla vagy páros számú pontot ért el. A játékosoknak a saját baloldali adogatóudvarukból kell
adogatniuk és az adogatást ott kell fogadniuk, ha az adogató játékos az adott
játszmában páratlan számú pontot ért el. Ha a játszma meghosszabbítására került sor, az adogató játékos
által az adott játszmában elért teljes pontszámot kell figyelembe venni. A labdát az adogató és fogadó játékos felváltva üti mindaddig,
míg hiba nem történik vagy a labda játékon kívülre nem kerül. A játék menete 1.) Ha a fogadó játékos követ el hibát vagy a labda azért
került játékon kívülre, mert a fogadó játékos térfelén belül érintette a
talajt, az adogató játékos pontot szerez. Az adogató ezután újra adogat a
másik adogatóudvarból. 2.) Ha az adogató játékos követ el hibát, vagy a labda azért
kerül játékon kívülre, mert az adogató játékos térfelén belül érintette a
talajt, az adogató játékos elveszti az adogatás folytatásának jogát és ezt
követően a fogadó játékos válik adogató játékossá és egyik játékos sem szerez
pontot. Egy játszma kezdetén és valahányszor egy oldal megszerzi az
adogatás jogát, az adogatást a jobboldali adogatóudvarból kell végrehajtani. Csak a fogadó játékos ütheti vissza az adogatást. Amennyiben a labdát
a fogadó játékos társa érinti vagy üti vissza, az adogató oldal szerez egy
pontot. A játék menete 1.) Az adogatás visszaütése után a labdát az adogató oldal
bármelyik játékosa visszaütheti, ezután a fogadó oldal bármelyik játékosa és
így tovább mindaddig, amíg a labda játékon kívülre nem kerül. 2.) Az adogatás visszaütése után egy játékos a labdát a saját
térfelének bármelyik pontjáról visszaütheti. Pontszerzés, adogatáscsere 1.) Ha a fogadó oldal követ el hibát, vagy a labda játékon
kívülre kerül, mert a fogadó oldal térfelén belül érintette a talajt, az
adogató oldal szerez egy pontot és az adogató játékos adogat ismét 2.) Ha az adogatóoldal követ el hibát, vagy a labda játékon
kívülre kerül, mert az adogató oldal térfelén belül érintette a talajt, az
adogató játékos elveszti az adogatás folytatásának jogát és egyik oldal sem
szerez pontot A játékosok felállásának rendje 1.) Egy játszma kezdetén adogató játékosnak, ha a játszmában
elért pontjaik száma nulla vagy páros szám, a jobboldali adogatóudvarból,
egyébként a baloldali adogatóudvarból kell adogatnia, vagy ott kell fogadnia. 2.) Egy játszma kezdetén fogadó játékosnak, ha a játszmában
elért pontjaik száma nulla vagy páros szám, a jobboldali adogatóudvarban,
egyébként a baloldali adogatóudvarban kell fogadnia vagy onnan kelt
adogatnia. 3.) A partnerekre ennek fordítottja alkalmazandó 4.) Ha játszmahosszabbításra kerül sor, a játszma során az egy
oldal által elért teljes pontszámot kell figyelembe venni Folyamatos adogatás során az adogatásokat a jobboldali ill. a
baloldali adogatóudvarból felváltva kell elvégezni. Egy játszma során az adogatás joga a kezdeti adogatótól a
kezdeti fogadóhoz, ezt követően annak partneréhez, majd az ellenfél egyik
játékosához, ezután annak partneréhez kerül át, és így tovább. Ugyanabban a játszmában egyik játékos sem adogathat vagy
fogadhat soron kívül és nem fogadhat két egymást követő adogatást. A győztes oldal bármelyik tagja kezdheti az adogatást és
ugyanígy a vesztes fél bármelyik tagja fogadhat a rákövetkező játszma elején. Adogatóudvar hiba történt, ha egy játékos: 1.) soron kívül adogatott 2.) rossz adogatóudvarból adogatott, vagy 3.) rossz adogatóudvarban állva készült az adogatás fogadására
és az adogatás megtörtént Adogatóudvar hiba történt, akkor 1.) ha a hibát a következő adogatás végrehajtása előtt
észrevették, adogatás ismétlést kell ítélni, kivéve ha csak az egyik fél volt
hibás és a labdamenetet elvesztette, mert ebben az esetben a hibát nem kell
helyesbíteni 2.) ha a hibát a következő adogatás végrehajtása előtt nem
vették észre, a hibát nem kell helyesbíteni Ha adogatóudvar hiba miatt kerül sor ismétlésre, a labdamenetet
a hiba helyesbítése után kell megismételtetni. Ha az adogatóudvar hibát nem kellett helyesbíteni, a játék
ebben a játszmában a hibás felállásban folytatódik tovább (vagy ha aktuális,
az új adogató sorrendben). "Hibának" számit: - ha egy adogatás nem szabályos - ha az adogató
játékos adogatási kísérlet közben nem találja el a labdát - ha adogatáskor a
labda a háló felett átrepülve megakad a hálóban, vagy a hálón fennakad - ha játék közben a
labda: 1.) a játéktér
határvonalain kívül ér talajt 2.) a hálón keresztül
vagy a háló alatt kerül át a másik térfélre 3.) nem kerül át a
háló főlőtt 4.) érinti a tetőt,
mennyezetet vagy az oldalfalakat 5.) érinti egy
játékos testét vagy ruházatát 6.) érint bármit vagy
bárkit a játéktér közvetlen környezetén kívül (ahol a csarnok felépítése
szempontjából szükséges, a helyi tollaslabda illetőség, az országos szövetség
vétójogától függően szabálymódosításokat eszközölhet, melyek az olyan
esetekre vonatkoznak, amikor a labda egy akadályt érint. -ha játék közben a
labda érintési pontja nem a játékos saját térfele fölött van (az ütő játékos
azonban az ütés során ütőjével követheti a labdát a háló fölött is). -ha a labda játékban
van és egy játékos: 1.) ütőjével,
testével vagy ruházatával érinti a hálót vagy annak tartozékait 2.) ütőjével vagy
testrészével áthatol az ellenfél térfelére, kivéve a 15.5. Szabálypontban
megengedett esetet. Nem hiba azonban, ha a játékos a háló alatt átlép az
ellenfél térfelére, amennyiben ezzel az ellenfelet nem akadályozza. 3.) ellenfelét
akadályozza, azaz ellenfelét egy szabályos ütés kivitelezése közben gátolja,
miközben ellenfele az ütőjével a háló fölött követi a labdát -ha játék közben
ellenfelét bármilyen cselekedettel szándékosan megzavarja, mint pl.
kiabálással vagy kézmozdulatokkal 1.)
ütővel elkapják, azon tartják és ezt követően ütővel dobják 2.) ugyanazon játékos egymás után két ütéssel kétszer érinti 3.) egy játékos és annak partnere egymást követően érinti 4.) egy játékos ütőjével érinti, és ennek a játékosnak a
térfelén a labda hátrafelé folytatja útját -ha egy játékos kirívóan, ismételten vagy sorozatosan
szabálytalankodik a 18. Szabálypont szerint. A játékvezető vagy (ha nincs játékvezető), a játékos
"ismétlés"-t rendel el a játék megállítására: - ha minden váratlan vagy véletlen esemény esetén - ha egy labda, miután átjutott a háló fölött, a hálón
fennakad, kivéve az adogatás esetét - ha az adogatás közben mind az adogató, mind a fogadó játékos
egyidejűleg követ el hibát - ha az adogató játékos elvégezte az adogatást még mielőtt a
fogadó játékos fogadásra kész lett volna - ha a játék során a labda feje teljesen elválik a labda többi
részétől - ha a vonalbíró nem látta az esetet és a játékvezető nem tud
dönteni A labda nincs játékban, ha: - beleütközik a hálóba és abban elakad vagy fennakad annak
tetején - nekiütközik a hálónak vagy a hálótartó oszlopnak és az ütő
játékos térfele irányában kezd leesni - érinti a játéktér felületét, vagy - hiba vagy ismétlés fordul elő Folyamatos játék, sportszerűtlenség, büntetések A játéknak az első adogatástól a mérkőzés végéig folyamatosnak
kell lennie. Minden mérkőzés első és második játszmája között egy nem több,
mint 90 másodperces, a második és harmadik játszmája között pedig egy nem
több, mint öt perces szünet engedélyezett minden alábbi esetben: 1.) nemzetközi versenyeken 2.) az IBF által jóváhagyott versenyeken és 3.) minden egyéb mérkőzésen (hacsak az országos szövetség
korábban nem hozott nyilvánosságra olyan döntést, mely szerint nem engedélyez
ilyen szünetet) Ha nem a játékos ellenőrzése alá tartozó körülmények
szükségessé teszik, a játékvezető felfüggesztheti a játékot egy általa
szükségesnek tartott időtartamra. Ha a játék felfüggesztésére sor került, a
játékot a felfüggesztésig elért állásból kell folytatni. Semmilyen körülmények között nem függeszthető fel a játék abból
a célból, hogy a játékos visszanyerhesse erejét, levegőhöz jusson,
utasításokat vagy tanácsokat kapjon. 1.) Egy mérkőzés alatt egyetlen játékos sem kaphat tanácsokat 2.) A játékvezető hozzájárulása nélkül egyetlen játékos
sem hagyhatja el a játékteret Egyedül a játékvezető jogosult a játék felfüggesztésére. Egy játékos 1.) szándékosan nem okozhatja a játék felfüggesztését 2.) szándékosan nem változtathatja meg a labda
sebességét 3.) sértő módon nem viselkedhet, vagy 4.) viselkedésével nem véthet azokban az esetekben sem,
amelyekről a tollaslabdázás szabályai nem rendelkeznek. A szabálypontok bármilyen megsértése esetén a
játékvezetőnek az alábbiak szerint kell intézkedne: 1.) a vétkes oldalt figyelmezteti 2.) a vétkes oldal ellen hibát ítél, ha előzőleg már
figyelmeztette, vagy 3.) kirívó vagy ismételt szabálysértések esetén a vétkes
oldal ellen hibát ítél és azonnal jelenti a verseny Döntnökének, akinek
jogában áll a vétkest a versenyből kizárni. Ahol nincs kijelölt döntnök, ott a felelős hivatalos
személynek van joga a versenyből a vétőt kizárni. Annak a versenynek vagy rendezvénynek, amelynek a mérkőzés a
részét képezi, a döntnök a teljeskörű felelőse. Ahova a játékvezetőt kijelölték, ott Ő felelős a mérkőzésért, a
játéktérért és annak közvetlen környezetéért. A játékvezető jelentést tesz a
döntnöknek. A döntnök távolléte esetén a játékvezető a döntnök helyett a
felelős tisztségviselőnek tesz jelentést. Az adogató által elkövetett adogatási hibákat az adogatásbíró
köteles jelezni, amennyiben ilyenek előfordulnak A vonalbírák feladata
jelezni, hogy a labda játéktéren kívül vagy belül ért-e a talajra. Egy játékvezető Felügyeli és érvényre
juttatja a tollaslabdázás játékszabályait, ha szükséges, hibát vagy ismétlést
ítél anélkül, hogy a játékosok erre felszólítanák: - vitás kérdésekben
dönt, ha azok a következő adogatás elvégzése előtt merültek fel - biztosítja a
játékosok és a nézők tájékoztatását a mérkőzés alakulásáról - a döntnökkel való
egyeztetés után kijelöli vagy visszahívja a vonalbírákat és az adogatásbírót - ténykérdésekben nem
bírálhatja felül a vonalbírák és az adogatásbíró ítéletét - ahol más pályabíró
nincs kijelölve, azok feladatait is ellátja, ahol egy kijelölt pályabíró nem
tud dönteni, dönt helyette vagy ismétlést ítél - dönt a játék
bármilyen felfüggesztéséről - minden eseményt
feljegyez és jelent a döntnöknek - a szabályokat
érintő minden kielégítetlen panaszt a döntnök elé tár (Az ilyen panasszal
mindig a következő adogatás megtörténte előtt kell élni, vagy mielőtt a
panaszos a mérkőzés végén elhagyná a játékteret. |