(Kiegészítés a FINA SW szabálycsoporthoz)
MUSZ 1. A VERSENYSZABÁLYOK ÉRVÉNYE
1.1.
A FINA
szabályai mellett valamennyi - a Magyar Úszó Szövetség, valamint a Magyar Úszó Szövetség
törvényesen bejegyzett jogi személyiségű területi szervei, továbbiakban:
területi szervek jóváhagyásával kiírt, illetve engedélyezett - hazai
úszóversenyen a Magyar Úszó Szövetség (MUSZ) versenyszabályai is kötelezőek.
1.2.
Ha az
úszás hazai versenyszabályai a FINA szabályoknál szigorúbb feltételeket
szabnak, akkor a hazai versenyeken a MUSZ, illetve a nemzetközi versenyeken a
FINA szabályait kell betartani.
1.3.
Az 1.1.
pontban meghatározott FINA és MUSZ szabályok mellőzésével rendezett versenyek
eredményei érvénytelenek és a joghatályos sporttörvény rendelkezésének
megfelelően a vétséget elkövetők ellen fegyelmi eljárás is indítható.
Megjegyzés:
minden,
a MUSZ szabályokban nem részletezett kérdéskörben a FINA megfelelő
szabálycsoportjai a mérvadók.
MUSZ 2. A VERSENYEK FAJTÁI
2.1.
Nyílt
versenyek azok, amelyeken a versenykiírás által meghatározott terület vagy
korosztály igazolt versenyzői a MUSZ szabályainak maradéktalanul megfelelő
nevezés esetén korlátozás nélkül részt vehetnek. Ezeken belül:
2.1.1.
Területi
versenyek azok, amelyeken a versenykiírásban meghatározott területek versenyzői
vehetnek részt. Ezek lehetnek: az ország egyes területeire korlátozott, megyei,
városi, kerületi, helyi stb. versenyek.
2.1.2.
Korosztályok
szerinti versenyek azok, amelyeken csak a versenykiírás szerint meghatározott
korcsoportokba tartozó versenyzők indulhatnak.
2.1.3.
Szintidős
versenyeken azok indulhatnak, akik a szintidőt elérték.
2.1.4.
Minden
olyan versenyt - a rendező szervtől függetlenül -amelyen valamely más FINA
tagországhoz (illetve annak egyesületéhez) tartozó akár egyetlen versenyző is
részt vesz nemzetközi versenynek kell tekinteni.
2.1.5.
Nemzetközi
versenyekre a MUSZ különleges szabályai vonatkoznak. (MUSZ 6.1.-6.4.)
2.2.
A zárt versenyeken
csak meghatározott szervezetek, csoportok vehetnek részt. A kizárólagos
részvétel feltételeit a versenykiírás tartalmazza.
2.3.
Az
úszóversenyek lehetnek egyéni és csapatversenyek.
2.3.1.
Az
egyéni versenyeken egyes versenyzők, csapatversenyeken meghatározott csoportok
sportolói vehetnek részt.
2.3.2.
A
csapatversenyek váltó, illetve pontversenyek lehetnek.
2.3.2.1.
A
váltóversenyeken meghatározott számú (többnyire négy) ugyanazon egyesületbe
vagy meghatározott csoportokba tartozó versenyző indul, akik egymást váltva
ússzák le a versenykiírásban meghatározott távokat.
2.3.2.2.
A
pontversenyeken az egymással versengő csapatok a versenykiírásnak megfelelő
számú taggal vesznek részt. Az ilyen versenyeken az indulók száma meghaladhatja
a kiírás szerinti csapatlétszámot, de a pontversenybe csak annyi úszó eredménye
számít be, amennyit a versenykiírás meghatároz.
2.3.2.3.
A
pontértékelés az egyes időeredmények előre meghatározott értékeinek
összeadásával vagy az elért helyezési sorszámok összegezésével vagy más
meghatározott módon végezhető. Az egyes versenyeken alkalmazott rendszert a
versenykiírásban fel kell tüntetni.
MUSZ 3. A VERSENYEK RÉSZTVEVŐI
3.1.
Az
úszóversenyeken azok a - MUSZ által szabályosan igazolt vagy átigazolt -
versenyzők vehetnek részt, akik érvényes versenyzői igazolvánnyal, versenyzési
engedéllyel és szabályszerű sportorvosi engedéllyel rendelkeznek.
3.1.1.
Igazolt
versenyzők csak a szakmai minimum-vizsga letétele után, a tagsági könyvbe
bélyegzett versenyzési engedély birtokában indulhatnak nyílt úszóversenyen, de
csak olyan úszásnemekben, amelyben érvényes minimum-vizsgát tettek.
Vegyesúszásban csak mind a négy úszásnemben megszerzett érvényes minimumvizsga
esetén indulhatnak. (szakmai min. vizsga 1985. január 1. után születettek
részére kötelező.)
3.2.
Alacsonyabb
minősítésű osztályba vagy korcsoportba tartozó versenyzők magasabb osztályban
vagy korcsoportban korlátozás és hátrányos következmények nélkül indulhatnak,
kivéve, ha a versenykiírás erre vonatkozóan külön nem rendelkezik. Ha azonban a
versenykiírásban szintidő szerepel, annak teljesítését az ilyen versenyzőknek
is igazolniuk kell.
3.3.
A
versenyzőknek csapatvezetőjük oktatása alapján ismerniük kell a
versenyszabályokat, a versenykiírást és a verseny programját.
3.4.
A versenyszabályokat
megsértő, sportszerűtlenül viselkedő, a döntőből - indulásra jogosultsága
ellenére előzetes bejelentés nélkül - távol maradó vagy feltűnően készületlenül
szereplő versenyzők eredményeit a versenybíróság megsemmisítheti és az ilyen
versenyzőket az adott verseny további számaiból is kizárhatja.
3.5.
A
versenyzők a verseny idején csak a nézőtér kijelölt részén tartózkodhatnak.
3.6.
A
versenybíróság felhívására, az egyes versenyszámok szereplőinek az adott szám előtt
az erre kijelölt helyen kell gyülekezniük.
3.7.
A
versenyzők a versenymedencét bemelegítés vagy levezetés céljából csak a
versenybíróság elnökének engedélye szerint használhatják.
3.8.
A jelen
szabálykönyvben leírtak betartásáért, valamint a versenyzők fegyelmezett
magatartásáért a csapat vezetője és az edzők egyetemlegesen felelősek.
3.9.
Azt a
versenyzőt, aki a gyülekezőhelyen vagy a rajthelyen hívásra időben nem jelenik
meg törölni kell az indulók jegyzékéből.
3.9.1.
A
versenyen résztvevő egyesületeknek, illetve más meghatározott alakulatoknak a
verseny megkezdése előtt csapatvezetőt kell kijelölniük, aki felelős a
versenyzőkért, elvégzi a jelentkezést, kapcsolatot tart a versenybírósággal.
3.9.2.
A
csapatvezetői teendőket előzetes bejelentés alapján az intéző, a technikai
vezető vagy az edző is elláthatja.
3.9.3.
A
versenyzők csak csapatvezetőjük útján fordulhatnak a versenybírósághoz.
3.10.
Verseny
közben a szakmai feladatok ellátása - csapatösszeállítás, taktika stb. - a
csapatvezető joga és kötelessége.
3.11.
Az edző
verseny közben az úszók részére kijelölt helyen köteles tartózkodni. Az edző a
versenybírósággal a kijelölt csapatvezetőn keresztül érintkezhet, kivéve azt az
esetet, amikor a csapatvezetői teendőket is ő látja el.
3.12.
Hazai
versenyeken az úszóversenyzők naptári születési éveiknek megfelelően a MUSZ
bajnoki versenykiírásában meghatározott korcsoportokban szerepelhetnek Jelen
Szabálykönyv kiadásakor érvényes korcsoportok:
Lányok/Nők
Felnőtt a tárgyévben 17 éves és idősebb
Ifjúsági a tárgyévben 15-16 évesek
Serdülő a tárgyévben 13-14 évesek
Gyermek a tárgyévben 11-12 évesek
Utánpótlás a tárgyévben 9-10
évesek
Delfin a tárgyévben 7-8 évesek
Fiúk/Férfiak
Felnőtt a tárgyévben 19 éves és idősebb
Ifjúsági a tárgyévben 17-18 évesek
Serdülő a tárgyévben 15-16 évesek
Gyermek a tárgyévben 13-14 évesek
Utánpótlás a tárgyévben 11-12
évesek
Delfin a tárgyévben 9-10 évesek
Megjegyzés:
a
korcsoport változtatás jogát a MUSZ fenntartja. A változtatást a MUSZ hivatalos
Hírlevélben teszi közzé.
MUSZ 4. A VERSENYEK RENDEZÉSE
4.1.
Az
országos versenynaptár összeállításához a versenyeket a MUSZ által megjelölt
időpontig kell a MUSZ-hoz írásban bejelenteni.
4.2.
Nyílt
versenyeket az előre összeállított versenynaptár alapján a MUSZ területi
szervezetei és a MUSZ tagegyesületei rendezhetnek. A rendező szerv a
versenykiírás jóváhagyásával vagy külön előzetes engedéllyel rendezhet
versenyt. A versenynaptárban nem szereplő, jóváhagyott versenykiírás nélküli
vagy külön engedéllyel nem rendelkező nyílt verseny eredményeit a Magyar Úszó
Szövetség köteles megsemmisíteni, a verseny rendezője ellen pedig fegyelmi
eljárást indíthat.
4.3.
A
minősítéseknél, az év végi rangsorok összeállításánál, a csúcsok
hitelesítésénél, a versenyzők osztályba sorolásánál és a válogatásnál a Magyar
Úszó Szövetség csak a szabályszerűen megrendezett nyílt versenyeken megfelelő
feltételek között elért eredményeket veszi figyelembe.
4.3.1.
Az
ilyen versenyek eredményeit - előírt módon - a MUSZ gépi nyilvántartásának
alapján elkészített rangsorban kell szerepeltetni.
4.4.
A
rendező egyesület, esetleg más, a technikai személyzeten kívül rendezőséget is
köteles foglalkoztatni. A rendezőség vezetője a felelős főrendező, akinek nevét
a versenykiírásban fel kell tüntetni.
4.5.
A
verseny rendezője rendelkezik a rendezőség tagjaival, biztosítja a technikai
személyzet közreműködését és együttműködik a versenybíróság elnökével a verseny
zavartalan lebonyolítása érdekében.
4.6.
A
verseny alatt a versenyt rendező kell gondoskodjon a nézők, a versenyzők, a versenybíróság
és más közreműködő személyek megfelelő elhelyezéséről, öltözőhelyiségekről,
valamint az elemi egészségügyi feltételekről mind a közreműködők, mint a nézők
számára.
4.7.
A
verseny rendezője köteles biztosítani, hogy a nézők a versenyt ne zavarják. A
rendzavaró személyeket a versenybíróság elnökének felhívására esetleg
karhatalommal - köteles a verseny színhelyéről eltávolítani, végső esetben a
nézőteret kiüríttetni.
4.8.
Versenyorvos
jelenléte nélkül versenyt nem szabad rendezni.
4.9.
A versenyorvost
a verseny rendezője biztosítja.
4.10.
A
versenyorvos feladata:
a./
ellenőrizheti a résztvevők sportorvosi engedélyét,
b./
biztosítja a verseny folyamán a FINA orvosi szabályainak és a hazai
egészségügyi előírásoknak a megtartását,
c./
megbetegedésnél, rosszullétnél és sérülésnél orvosi segítséget nyújt,
d./
vizsgálatának eredménye után eldönti, hogy a sérült folytathatja-e a versenyt
vagy sem,
e./
irányítja a versenyen közreműködő egészségügyi személyzet munkáját,
f./
külön felkérés esetén segíti a doppingvizsgálat lebonyolítását.
MUSZ 5. A VERSENYKIÍRÁS
5.1.
A
versenyt rendező szervnek minden versenyre versenykiírást kell készítenie,
amelyet az országos versenynaptárban szereplő verseny esetén a Magyar Úszó
Szövetséghez, más szintű verseny esetén az illetékes területi vagy városi
szervezethez, legalább négy példányban kell jóváhagyásra eljuttatni a
versenyrendezés bejelentésével egy időben.
5.1.1.
A
jóváhagyott versenykiírás legalább egy, engedéllyel ellátott példányát a kérés
beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a verseny megállapított
idő
pontja
előtt négy héttel kell visszajuttatni a versenyt rendező szervhez.
5.1.2.
A
jóváhagyott versenykiírás másolati példányait legkésőbb három héttel a verseny
előtt a részvételre jogosult vagy meghívni kívánt egyesület(ek)hez el kell
juttatni.
5.2.
A
versenykiírásnak a következőket kell tartalmaznia:
5.2.1.
A
rendező szervezet nevét, címét, illetve a felelős főrendező és a versenybíróság
elnökének nevét.
5.2.2.
A
verseny célját.
5.2.3.
A verseny
helyét, idejét, a medence méretét, illetve a pályák számát és a víz hőfokát.
5.2.4.
A
részvételi jogosultság feltételeit.
5.2.5.
A
versenyszámokat és azok sorrendjét.
5.2.6.
A
helyezések eldöntésének és az időmérésnek - elektromos vagy kézi - módját.
5.2.7.
A
díjazást.
5.2.8.
A
nevezés módját és feltételeit, a nevezési zárlat határidejét és helyét.
5.2.9.
Az
esetleges nevezési díjak összegét.
5.2.10.
A
felmerülő költségek megoszlásának feltételeit.
5.2.11.
Egyéb
különleges rendelkezéseket.
5.2.1
2.
Azt,
hogy a versenyen a Magyar Úszó Szövetség szabályai a mérvadók. A hazai
rendezésű nemzetközi versenyen a FINA szabályai a mérvadók (MUSZ 1.2.)
5.2.13.
Ha a
versenyt nem a FINA és MUSZ szabályoknak megfelelően tervezik megrendezni,
akkor ennek indoklását előzetesen a MUSZ-hoz be kell jelenteni. Az ilyen
verseny - kivéve, ha a MUSZ ettől eltérően dönt - semmilyen vonatkozásban nem
tekinthető hivatalosnak és eredményeit nem lehet a MUSZ céljaira felhasználni.
5.3.
A
versenykiírást a kiíró szervezet vagy egyesület elnökének kell aláírni és azt a
hivatalos bélyegzővel ellátva jóváhagyásra elküldeni a jóváhagyásra jogosult
szövetséghez.
pontja
előtt négy héttel kell visszajuttatni a versenyt rendező szervhez.
MUSZ 6. A VERSENYEK LEBONYOLÍTÁSA, NEVEZÉS
6.1.
Minden
hazai úszóverseny lebonyolítása a versenybíróság feladata, amelynek tagjait a
versenyt rendező szerv képesített úszóversenybírákból állítja össze.
6.2.
A
versenybíróság a hazai, valamint a nemzetközi szabályok figyelembevételével
látja el feladatait.
6.2.1.
A
versenybírák képzésére, illetve az egyes versenybírákra vonatkozó szabályokat a
MUSZ 12. fejezet írja elő.
6.3.
A
versenybíróság elnökét országos bajnokságokon, valamint a hazai rendezésű
nemzetközi versenyeken, illetve az ORV országos döntők versenyein vagy külön
felkérés esetén egyéb versenyeken is a MUSZ Versenybíró Bizottsága jelöli ki.
Az előbb felsorolt esetekben a versenybíróság elnöke csak érvényes nemzetközi
minősítéssel rendelkező úszó versenybíró lehet.
6.3.1.
Az
országos bajnokságok, a hazai rendezésű nemzetközi versenyek és az ORV országos
döntők versenybíróságának elnökét, egyik fordulóbíráját, az indítót és az
ellenoldali stílusbírót a Magyar Úszó Szövetség Versenybíró Bizottsága a
nemzetközi, illetve országos minősítésű bírák közül jelöli ki, kivéve, ha a
rendező szerv saját
-
megfelelő minősítésű, nyilvántartásban szereplő versenybíráinak szerepeltetését
kéri és azt a MUSZ Versenybíró Bizottság elnöke elfogadja.
6.4.
A 6.3.
pontban nem felsorolt versenyeken a versenybíráság elnökét a rendező szerv
megbízása alapján a területi, illetve városi szervezet jelöli ki a területi
illetőségű szerv által a MUSZ-hoz hivatalos listán bejelentett legalább f.
osztályú úszó versenybírói minősítéssel rendelkező személyek közül.
6.4.1.
Alapszintű
és kisebb jelentőségű hazai versenyeken (kisebb városi, területi, illetve
csoportok pl.: iskolák, alakulatok, seregszemle, illetve újoncversenyeken) a
versenybíróság legalább a következő feladatkörben minimum I. osztályú
képesítésű versenybírákból álljon: elnök, oldalanként 1-1 stílusbíró,
pályánként 1-1 időmérő (digitális órával!), 2-2 pályánként egy fordulóbíró
(ezek lehetnek kezdők is, de akkor egy képzett vezető fordulóbírót kell
megbízni a fordulóbírák ellenőrzésével). A startoldalon az időmérők ellenőrzik
a fordulókat és ebben 1-1 célbíró is segíti őket. A célbírák ténykedésében a
stílusbírák is részt vehetnek. A stílusbírák egyike a visszahívó kötelet is
kezelheti, a másik pedig elláthatja a starter feladatát is. Az adminisztratív
teendőket 1 versenytitkár, 1 állító, 1 tájékoztató és 1 eredménygyűjtő kell
ellássa.
Az
ilyen verseny elnöke az I. osztályú minősítéssel vagy legalább II. osztályú
minősítéssel és kétéves igazolt
gyakorlattal
rendelkezzen. A versenytitkárság (egy tagja) felelős az elektromos időmérő
berendezés működésének figyelemmel kíséréséért, és meghibásodás esetén a vezető
versenybíró azonnali tájékoztatásáért. Ezt az ellenőrzést lehetőleg országos
minősítésű versenybíró végezze.
6.4.2.
Az
országos bajnokságok, az ORV országos döntők és a nemzetközi, versenyek
kivételével - törekedni keli a FINA szabályokban /SW.1.2./ előírt minimális
képesítéssel rendelkező versenybírói létszám ésszerűen csökkentett
kiállítására. Az ilyen versenyeken a 6.4.1. pontban leírt posztokon országos
minősítésű versenybírókat kell foglalkoztatni.
6.4.2.1.
A MUSZ
6.4.1. és 6.4.2. pontokban leírt versenyeken a leírt feltételek hiánya esetén
országos és korosztályos csúcseredmények nem hitelesíthetők és az elért
eredmények a MUSZ által elfogadott ranglistákon nem szerepelhetnek.
6.4.3.
Országos
bajnokságokon, ORV-n, nemzetközi versenyeken az ilyen csökkentés nem terjedhet
ki a kézi időmérők számára (elektronika kontrollja) és ezek mindhárman
digitális órával kell rendelkezzenek.
MUSZ 7. ÓVÁS
7.1.
Óvás
esetén a FINA megfelelő szabályában foglaltakon túlmenően az alábbi megkötések
érvényesek:
7.1.1.
Az
országos bajnokságokon és a MUSZ által rendezett versenyeken az óvásokat a
Magyar Úszó Szövetség esetről esetre a verseny színhelyén kijelölt, páratlan számú
tagokból álló fellebbezési (döntő-1 bizottság (Jury of Appeal) a joghatályos
szabályok figyelembe vétele mellett a helyszínen azonnal megtárgyalja és
végérvényesen eldönti. A fellebbezési (döntő) bizottságot a versenybíróság
elnöke a helyszínen jelenlévők közül jelöli ki. Kijelölt személyek lehetnek az
adott versenyen versenybíróként nem közreműködők is, de a fellebbezési (döntő)
bizottság elnöke érvényes nemzetközi versenybírói minősítéssel kell
rendelkezzen. A bizottság további tagjai legalább érvényes I. osztályú
minősítéssel kell rendelkezzenek.
7.1.2.
Egyéb
versenyeken:
7.1.2.1.
A
rendező szerv előzetes kérésére a Magyar Úszó Szövetség fellebbezési
bizottságot küldhet a helyszínre. Ebben az esetben a bizottsági tagok utazási,
szállás- és ellátási költségei a rendezőket terhelik.
7.1.2.2.
Minden
egyéb esetben a versennyel kapcsolatos óvásokat a Magyar Úszó Szövetséghez
benyújtott jelentés alapján a Magyar Úszó Szövetség illetékes megbízottja vagy
bizottsága útján bírálja el.
7.1.3.
Abban
az esetben, ha a versenybíróság elnöke úgy találja, hogy az óvás helytálló,
annak saját hatáskörében helyt adhat.
7.2.
Az óvás
díja.
7.2.1.
Az
óvással egy időben a versenybíróság elnökéhez az érvényes versenykiírásban
meghatározott óvási díjat kell befizetni. Amennyiben a versenykiírás ilyet nem
tartalmaz, úgy a tárgyév Magyar Felnőtt Bajnokságának versenykiírásában foglalt
összeg mérvadó.
7.2.2.
Elutasított
óvás esetén az elnök az összeget a Magyar Úszó Szövetséghez fizeti be. Sikeres
óvás esetén az óvó félnek - az óvás tárgyában hozott döntés kihirdetése után -
azonnal visszafizeti.
7.2.3.
Óvási
díj fizetése nélkül az óvás nem tárgyalható!
MUSZ 8. A VERSENYJEGYZŐKÖNYV
8.1.
A
Magyar Úszó Szövetség szakmai irányításával működő szervezetek által rendezett
valamennyi nyílt versenyről jegyzőkönyvet kell készíteni.
8.1.1.
A
jegyzőkönyv első és második példányát legkésőbb a verseny befejezését követő
napon a Magyar Úszó Szövetséghez, harmadik példányát pedig az illetékes
területi szervezethez kell elküldeni. Az elküldésért a versenytitkár a felelős.
8.1.2.
Ugyancsak
ki kell tölteni a működő bírák névjegyzékét, melyben a bírák beosztását is fel
kell tüntetni. Ezt a névjegyzéket a jegyzőkönyvvel együtt és annak megfelelően
kell elküldeni a Magyar Úszó Szövetséghez, illetve a terület szerint illetékes
területi szövetséghez. A jegyzőkönyveket, illetve a bírói névjegyzékeket két
évig meg kell őrizni.
8.1.3.
Késedelmes
beküldés vagy a beküldés elmulasztása miatt a versenytitkár ellen fegyelmi eljárás
indítható, ismétlődés esetén pedig a versenytitkár minősítését egy fokozattal
le kell szállítani.
8.2.
Az
úszóversenyek jegyzőkönyvét szabvány írógéppapíron, a papírnak csak az egyik
oldalára géppel írva kell
elkészíteni
úgy, hogy az eredmények hasábosan egymás alá kerüljenek.
8.2.1.
Kéthasábos
jegyzőkönyvnél is egymás alá kell írni az egymást követő eredményeket és az
első hasáb végére érve a második tetején kell folytatni a felsorolást.
8.3.
A
jegyzőkönyvet jól olvashatóan, másfeles vagy kettes sortávolsággal kell gépelni
és ügyelni kell arra, hogy az időeredményeknél ráütéses javítások ne legyenek.
8.3.1.
A
javítást a helytelen adat fehér törlésével, illetve olvashatatlanná tételével
(ráütéssel) és a helyes adat fölé vagy mellé írásával kell elvégezni.
8.4.
Ha a
versenyről sokszorosítási eljárással készül jegyzőkönyv, a Magyar Úszó
Szövetséghez akkor is a géppel írt első és második példányt kell megküldeni. A
leírtak értelemszerűen vonatkoznak a számítógépes programmal rendezett
versenyekre is.
8.5.
Az
úszóverseny jegyzőkönyve a következőket kell tartalmazza:
8.5.1.
A
rendező szerv nevét.
8.5.2.
A
verseny színhelyét, a város és az uszoda pontos megnevezésével.
8.5.3.
A
verseny időpontját, a kezdés idejének pontos feltüntetésével.
8.5.4.
A
medence hosszát, szélességét, a pályák számát, a vízhőfokot.
8.5.5.
Az
időmérés módját.
8.5.6.
A
versenybíróság elnökének nevét és a versenybíróság összeállítását.
8.5.7.
A
versenyszámok sorrendjében az induló versenyzők családi és személynevét,
születési évét, egyesületi hovatartozását, a versenyszámban elért eredményét
helyezési sorrendben.
8.6.
8.6.1.
Ha a
versenyt időfutamokkal rendezik, akkor annak végeredményeként a versenyzők
felsorolását helyezési sorrendjükben, az első nyolc versenyző helyezési számának
feltüntetésével kell jegyzőkönyvbe venni.
8.6.2.
Ha a
versenyt előfutamokkal és döntőkkel rendezik, az előfutamok eredményeiről külön
jegyzőkönyvet kell készíteni, de emellett az összesített sorrendet, a
versenyzők és adataik, valamint az elért eredményük és helyezési sorrendjük
felsorolását is el kell készíteni.
8.7.
A
nemzetközi gyakorlatnak megfelelően azokon a versenyeken, ahol kétoldalú
elektromos időmérő berendezés rögzíti az eredményeket, az alábbi részidők
megadását a jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) 100
m-es versenyszámoknál az 50 m-es részidő b)200 m-es versenyszámoknál az 50, 100
és 150 m-es részidő
c) 400
m-es versenyszámoknál az 50, 100, 150, 200, 250, 300 és 350 m-es részidő
d) 800
m-es versenyszámoknál az 50, 100, 200, 300, 400, 500, 600 és 700 m-es részidő
e) 1500
m-es versenyszámoknál az 50, 100, 200, 300, 400, 500, 600, 700, 800, 900, 1000,
1100, 1200, 1300 és 1400 m-es részidő
f) a
400 m össztávú váltó versenyszámoknál a "c" pontnál leírtak szerint
kell eljárni
g) a
800 m össztávú váltó versenyszámoknál a "d" pontnál leírtak szerint
kell eljárni
8.7.2.
Az
egyoldali időmérő berendezés használata esetén a forduló oldali részidő
rögzítése elmarad
8.7.3.
Kézi
főmérésű versenyeken a 8.7.2. pont szerint kell eljárni.
8.8.
Az
időeredmények jegyzőkönyvbéli rögzítése
8.8.1.
Az
időeredmények írásakor a perc után kettőspontot, a másodperc után vesszőt kell
írni és a vessző után számjeggyel kell feltüntetni minden tizedmásodpercet.
Kézi időmérés esetén egy tizedesig, gépi időmérés esetén tized-, század
másodpercet kell feltüntetni.
8.8.2.
Váltóknál
a csapat megnevezése után zárójelben a család- és személynév, valamint a
születési év megjelölésével az indulás sorrendjében kell felsorolni a váltó
tagjait.
8.9.
Ha
hiteles részidőket mértek a versenyen, a nevek után a "nyers"
részidőket, a zárójel után pedig a csapat teljes idejét kell feltüntetni.
8.10.
Csúcseredmények
hitelesítése.
8.10.1.
Bármely
korcsoport országos csúcseredménye csak elektromos időmérő berendezés
használata esetén hitelesíthető. Kézi (digitális) időeredmények országos
csúcsként nem fogadhatók el.
8.10.2.
Az
évjáratos csúcsok nyilvántartási rendje
Férfiak/fiúk
(tárgyévben)
- 19
éves és idősebb - 18 éves
- 17 éves
- 16 éves - 15 éves - 14 éves - 13 éves - 12 éves - 11 éves - 10 éves
Nők/leányok
(tárgyévben)
- 17
éves és idősebb - 16 éves
- 15
éves - 14 éves - 13 éves - 12 éves - 11 éves - 10 éves
8.10.3.
A jelen
szabálykönyv elvárásainak megfelelő körülmények között elért országos
csúcseredményt a 3. számú táblázat kitöltésével kell a verseny jegyzőkönyvével
egyidejűleg a MUSZ számára hitelesítés, jóváhagyás és nyilvántartásba vétel
végett megküldeni. A 3. számú táblázat hiteles kitöltéséért a MUSZ-hoz történő
benyújtásért a versenybíróság elnöke és titkára felelősek.
8.10.4.
Az
országos felnőtt csúcsot elérő versenyző minden külön felszólítás nélkül is 48
órán belül köteles magát doppingellenőrzésnek alávetni. A MUSZ elnöksége az
eredményt csak a negatív eredmény birtokában hitelesíti.
8.10.4.1.
Ha a
doppingvizsgálat technikai okokból nem kivitelezhető, az elért eredményt
nyilvántartásba kell venni és "a legjobb magyar eredmény"
megjegyzéssel kell ellátni.
8.10.5.
Az
országos csúcsokat 1/100 (két tizedes) másodpercnyi pontossággal kell
nyilvántartani. Azokat az időeredményeket, amelyek a csúccsal századmásodpercre
egyeznek, csúcsbeállításként kelt jegyzékbe venni. Csúcsként csak a verseny
győztesének eredménye terjeszthető be hitelesítésre. Ha egy rekordot eredményező
versenyben holtverseny alakult ki mindkét versenyző "győztesnek"
tekinthető és mindkettőt csúcstartóként kell nyilvántartani.
8.10.5.1.
Az
elektromos időmérő berendezés használatával megrendezett versenyen elért új
csúcs eredmény összes a berendezés által mért részidejét a Szabálykönyv egyéb
utasításaival ellentétben jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
8.10.5.2.
Új
országos csúcs (nem csak felnőtt csúcs) csak az adott versenyszámi futamokkal
azonos úszásnemben történt leúszás alapján terjeszthető fel hitelesítésre.
8.1
0.5.3.
A
gyorsúszás - szabad úszásnemként - bármely más úszásnemben (pillangó-, hát-
vagy mellúszás) teljesíthető oly módon, hogy az adott táv alatt a rajt után
megkezdett úszásnem a célig nem változtatható. Az ily módon elért eredmény csak
gyorsúszó eredményként (csúcsként) hitelesíthető.,
8.1
0.5.4.
Bármely
váltó első tagjának eredménye rekordként hitelesíthető. Ha a váltó első úszója
a jelen szabályokban foglaltaknai: megfelelően úszta a rekordot, eredménye
akkor sem semmisül meg, ha a későbbiekben a váltócsapatot a versenyből kizárják
-feltéve, hogy a szabálysértés azután történt, miután az első úszó résztávját
befejezte. FINA SW 10.9 A váltóknak 4 főből kell állnia.
8.1
0.5.5.
Ha egy
versenyző egy hosszabb táv úszása közben, résztávon országos csúcsot akar
elérni, edzőjének a nevezéskor írásban külön kéréssel kell a vezetőbíróhoz
fordulnia,
hogy a résztáv idejét külön is mérjék, illetve, hogy azt az elismert, hivatalos
önműködő versenybíráló berendezés mérje. Ilyen esetben az úszónak a teljes
távot le kell úsznia, hogy a résztávon elért országos rekord hitelesíthető
legyen. A vezető bíró a rekordkísérleteket legkésőbb a szám megkezdése előtt ki
kell hirdettesse.
Az
országos csúcs elérése utáni résztáv teljesítése sem merítheti ki a komolytalan
versenyzés fogalmát. A komolytalan versenyzés megállapítása a versenybíróság
elnökének kötelessége.
8.1
0.5.6.
Az 50
m-es uszodában elért felnőtt és évjáratos csúcsok ("hosszúpályás")
mellett nyilvántartásba kerülnek a 25 m-es medencékben elért legjobb eredmények
is "rövidpályás") csúcsokként.
8.1
0.5.7.
Rövidpályás
rekordok csak a felnőtt korosztályban tarthatók nyilván.
8.11.
Az
egyes versenyszámokban a versenyt szabályosan befejezett versenyzők vagy váltók
felsorolása után fel kell tüntetni azokat a versenyzőket és váltókat - egyéni
versenyeknél hovatartozásukat is -, akik a versenyt feladták vagy akiket a
versenyből kizártak. Az ilyen verseny időeredményeit nem szabad a
jegyzőkönyvekben feltüntetni, kivéve, ha a 100 m-nél hosszabb távokon a
versenyt 100 m után adták fel, illetve ezután került sor
a
kizárásra. Az eseményt megelőző részidő(k) szerepelhet(nek) a jegyzőkönyvben.
8.12.
Az
úszóverseny jegyzőkönyvében fel kell tüntetni az óvásokat, azok elintézését,
valamint a fegyelmi eljárást kívánó cselekményeket, de fel kell venni
mindazokat az eseményeket, amelyek jegyzőkönyvezését a verseny vezető bírája
(verseny elnöke) jónak lát.
8.13.
Az
esetleges rendelkezésre álló iratokat a jegyzőkönyv első példányához kell
mellékelni.
8.14.
Az
úszóverseny jegyzőkönyvének első három példányát a versenybíróság elnökének, a
versenytitkárnak és valamennyi jegyzőkönyvvezetőnek a jegyzőkönyv utolsó
oldalán olvashatóan saját kezűleg kell aláírnia, az aláírási kötelezettség a számítógépes
jegyzőkönyvre is vonatkozik.
8.14.1.
A
jegyzőkönyvben foglaltakért, valamint a bírólisták valódiságáért a
versenytitkár felelős, azonban a szabálytalanságokért a kijelölt versenyjegyző
is felelősségre vonható.
8.15.
A
szabálytalanul elkészített, valamint a későn megküldött jegyzőkönyvben foglalt
versenyeredmények a csúcsok hitelesítésénél, minősítésnél, rangsorolásnál és
egyéb
értékelésnél nem vehetők számításba. Ilyen esetet követően a versenytitkár és a
versenybíróság elnöke ellen a fegyelmi eljárást minden esetben le kell
folytatni.
8.16.
Az
elektromos időmérő- és helyezésmegállapító szerkezet meghibásodása esetén az
időeredmény és a helyezés megállapítására a FINA szabályokban alkalmazott
technikát kell alkalmazni.
MUSZ 9. A VERSENYZŐK MINŐSÍTÉSE
MUSZ
jelenleg érvényben lévő minősítési szabályzatának előírásai
9.1.
Nemzetközi
osztályú sportolók minősítésének követelményei.
9.1.1.
Két
évig érvényes nemzetközi osztályú sportolói minősítést kell megállapítani annak
a sportolónak a részére, aki ugyanabban a naptári évben olimpián,
világbajnokságon vagy Európa-bajnokságon I-VIII. helyezést ért el, és egyben
teljesítette az eredménytáblázatban meghatározott szintidőt.
9.1.2.
Egy
évig érvényes nemzetközi osztályú sportolói minősítést kell megállapítani annak
a sportolónak a részére, aki
-
olimpián, világbajnokságon vagy Európa-bajnokságon I-VIII. helyezést ért el,
-
világcsúcs- vagy Európa-csúcseredményt ért el, vagy - ugyanabban a naptári évben
egy alkalommal teljesítette az eredménytáblázatban meghatározott
szinteredményt.
9.2.
I.
osztályú sportoló lehet az, aki a megadott szintidőt egy alkalommal egy
versenyszámban teljesítette. Az eredményt 50 m-es medencében, elektromos
időméréssel kell elérni.
9.3.
II.
osztályú sportoló lehet az, aki felnőtt korosztályú és teljesíti a
meghatározott ifjúsági aranyjelvényes "A" szintidőt. Az ilyen
minősítést is a MUSZ által hitelesített versenyen kell elérni.
9.4.
III.
osztályú sportoló, illetve bronzjelvényes ifjúsági sportoló lehet az a felnőtt,
ifjúsági vagy fiatalabb korosztályú versenyző, aki teljesíti a III osztálynak
megfelelő szinteredményt. A szintidőt 50 m-es medencében, kézi időméréssel, egy
alkalommal kell teljesíteni.
9.5.
Aranyjelvényes
ifjúsági sportoló:
- 15
éves korig az, aki a meghatározott ifjúsági aranyjelvényes "B"
szintidőt teljesítette,
- 15-18
éves korban, aki a meghatározott ifjúsági aranyjelvényes "A"
szintidőt teljesítette.
Az
eredmény 50 m-es medencében, elektromos időméréssel, egy alkalommal egy
versenyszámban teljesítendő.
9.6.
Ezüstjelvényes
ifjúsági sportoló lehet az, aki teljesítette a meghatározott szintidőt.
MUSZ 10. A KORCSOPORTOS VERSENYZÉS SZABÁLYAI
10.1.
Egy-egy
korcsoportba a versenyző azon adott év január 1-től kezdve tartozik, amelyben
korhatára alsóbb életévét betölti és azon év december 31-ig a korcsoport tagja,
amelyben a felsőbb életévet tölti be.
10.2.
Megengedett,
hogy az alacsonyabb korcsoportba tartozó versenyzők részt vegyenek a magasabb
korcsoport versenyein anélkül, hogy saját korosztályba tartozásukat elvesztenék
vagy egyéb hátrányos következmények érnék őket. Kivételt képeznek ez alól azok
a versenyek, amelyeknek kiírása kifejezetten másként rendelkezik. A magasabb
korcsoportban versenyző úszónak az adott számra kiírt szintidő (ha ilyen a
kiírásban szerepel) teljesítését igazolnia kell. A tárgyévben 9
éves
vagy fiatalabb versenyző „felnevezéséhez" a szakfelügyelő vagy az
illetékes szövetségi kapitány hozzájárulása szükséges, de a magasabb
korcsoportban sem érhet el nyilvántartott csúcseredményt.
MUSZ 11. KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK
11.1.
A MUSZ
tagjai külföldön csak a FINA nemzetei, illetve azok tagjai (klubjai) által a
FINA szabályai szerint rendezett versenyeken vehetnek részt.
11.2.
A MUSZ 11.1.
pontban leírtak engedélyezéséért a kiutazást megelőzően legalább 14 nappal kell
a MUSZ-hoz kérelmet benyújtani. A kérelem benyújtásakor mellékelni kell a
rendezők által megküldött versenykiírást és a kiutaztatandó csapat személyi
összetételét. A kérelmet a MUSZ öt munkanap elteltével köteles véleményezni.
11.3.
A MUSZ
11.2. pont ellenében történő kiutazás esetén a MUSZ köteles vétkes tagja ellen
fegyelmi eljárást kezdeményezni.
11.4.
A MUSZ
tagjai külföldi edzőtáborozáson csak a MUSZ előzetes engedélyével vehetnek
részt. Az engedély iránti kérelmet, az edzőtáborozás programját és személyi
összetételét a kiutazás előtt legalább 14 munkanappal kell a MUSZ-hoz írásban
benyújtani. A kérelmet a MUSZ-nak 72 órán belül véleményeznie kell.
11.5.
A MUSZ
11.1, 11.2, 11.3, 11.4. pontokban szabályozott engedélyek kiadását a MUSZ
köteles megtagadni, amennyiben azok a FINA vonatkozó szabályaiba ütköznek.
11.6.
A MUSZ
11.1, 11.2, 11.3, 11.4. pontokban foglalt engedélykiadás elbírálásáért a MUSZ
pénztárába a MOSZ aktuális - legutóbbi - Hírlevelében közétett összegű
elbírálási díjat kell befizessen a kérelmező. A MUSZ csak az elbírálási díj
befizetését követően járhat el a kérelem ügyében a FINA tagok felé. Az
elbírálási díjat extra eljárási költségek (tengerentúli telefon, fax, stb.)
felmerülése esetén a MUSZ főtitkára köteles a bizonyítható extra kiadásfok)
összegével megemelni.
11.7.
Tartós
külföldi versenyzés (szerződés, tanulmányok stb.) esetén a törvényekben és a
ISM Rendeleteiben előírt okiratok beszerzése után, legkésőbb 30 naptári nappal
a tervezett kiutazás előtt a fenti MUSZ 11.6. pontban foglaltaknak megfelelően
kell az elbírálási kérelmet benyújtani.
MUSZ 12. A
VERSENYBÍRÁK KÉPZÉSE, TOVÁBBKÉPZÉSE, MINŐSÍTÉSE
12.1.
A MUSZ
és területei szervei által, valamint az egyesületek szervezésében lebonyolított
(kivéve a MUSZ 5.2.13. pontban leírtakat) versenyeken csak bírói vizsgával
(minősítéssel) rendelkező versenybírák tevékenykedhetnek. Kiképzés alatt álló
(tanfolyamos) bírákat megfelelően képzett vezető fordulóbíró jelenlétében
fordulóbíróként lehet alkalmazni. Az első (alap vizsga letétele után a bíró a
II. osztályú besorolást kapja.
12.2.
A
magasabb kategóriába való sorolás továbbképzéshez, megfelelő gyakorlathoz és
2000. március 31. után vizsgához kötött.
12.3.
A
versenybíráknak meghatározott időközökben továbbképzésen kell részt venniük. A
nemzetközi és országos minősítésű bíráknál ezt a Magyar Úszó Szövetség szervezi
és bonyolítja, az alacsonyabb minősítésű versenybírák továbbképzése a területi
szervezetek feladata.
12.4.
Továbbképzéseket
lehetőleg kétévente, de legalább három évente kell tartani.
12.5.
Az a
versenybíró, aki két egymást követő továbbképzésen nem vesz részt
visszaminősíthető.
12.6.
A
minősítés megerősítéséhez a továbbképzésen való részvételen kívül az L, II.
osztályú bíráknál legalább évi három, az országos-, illetve nemzetközi
versenybíráknál legalább évi öt, megfelelő szintű versenyen való közreműködést
kell igazolni (versenybírói névlistán való megjelenéssel).
12.7.
A nemzetközi
és országos versenybírák minősítését az országos szövetség, az I. és II.
osztályú versenybírák minősítését a területi szövetségek végzik, akik a nekik
beküldött versenybírói névlistákat minimum két évig megőrizni kötelesek.
12.8.
A
versenybírák név- és minősítés szerinti nyilvántartását megyénkénti bontásban a
Magyar Úszó Szövetség központilag kezeli és évenként karbantartja. A területi
szövetségek - kérésükre - a listáról másolatot kaphatnak. A nyilvántartásban
nem szereplő országos, illetve nemzetközi minősítésű bírákat a MUSZ nem ismeri
el.
12.9.
A MUSZ
a Versenybíró Bizottságon (továbbiakban: VBB) keresztül gondoskodik az országos
és nemzetközi minősítésű versenybírák továbbképzéséről és vizsgáztatásáról.
12.9.1.
A
továbbképző és vizsgabizottság három állandó és két meghívott tagból áll:
- a
MUSZ VBB bizottság elnöke, két alelnöke,
- a
Testnevelési Egyetem Úszás Tanszék és a Vidék Szekció által delegált 1-1
személy.
12.9.2.
A MUSZ
a vizsgák elméleti anyagát, valamint a gyakorlati vizsga helyét három hónappal
a vizsgaidőpont előtt hírlevélben közzéteszi a jelentkezési határidő egyidejű
megadásával.
12.9.3.
Az
országos és nemzetközi minősítést adó gyakorlati vizsgák az országos
bajnokságok előfutamai során, illetve a MUSZ által meghatározott versenyeken
bonyolíthatók le.
12.9.4.
A
továbbképzésekről, vizsgákról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyek a
résztvevőkre vonatkozó, az új versenybírói igazolványban rögzített adatok
mellett a személyazonosságot igazolandó, a személyi igazolvány számát is tartalmazza.
12.10.
A
területi szervezetek a rájuk tartozó képzést, továbbképzést és a minősítést adó
vizsgákat a fenti elvek (12.9.4.) figyelembevételével kötelesek kialakítani. A
lebonyolított továbbképzésekről és vizsgákról az év végén a MUSZ VBB részére egy-egy
jegyzőkönyvet kell küldeniük.
12.11.
Az
1999. március 31. előtt szerzett nemzetközi és országos minősítésű versenybírói
igazolványokat a továbbképzésen való részvétel, illetve a megfelelő gyakorlat
igazolása mellett 2000. december 31-ig a MUSZ-hoz kicserélés céljából el kell
küldeni.
12.11.1.
Teljes
értékű továbbképzésnek minősül mind a nemzetközi, mind az országos minősítés
elnyerése szempontjából a FINA (és LEN) által rendezett versenybírói
továbbképzőn (Juddges' Clinik) való részvétel. A részvétel önköltséges. A
továbbképzések helyéről és idejéről a MUSZ hírleveléből lehet értesülni.
12.12.
Az új
versenybírói igazolvány fényképes, a legfontosabb személyi adatokat (név, anyja
neve, születési dátum, születési hely, lakcím) továbbá dátumot, szövetségi pecsétet,
öt a továbbképzések igazolására alkalmas rublikát és egy a megjegyzések
felvitelére alkalmas rublikát tartalmaz. A minősítés szintjét az országos és
nemzetkőzi igazolványokon domborítás jelzi.
12.12.1.
A
területi szövetségek által kibocsátott igazolványok a fentivel azonos
tartalmúak, de a minősítési szintet írásban jelzik.
12.12.2.
A
minősített versenybírák díjazásánál a MUSZ által hivatalosan megállapított
díjazási tételek figyelembevétele ajánlott.
12.12.3.
Az
igazolványcsere díjköteles. A díjat a MUSZ elnöksége állapítja meg.
12.13.
A
szabályokban jelzett határidők elmulasztása a bírói nyilvántartásból való
törlést vonja maga után. A listára visszakerülni csak újabb a MUSZ VBB, illetve
a területi szövetségek által meghatározott feltételek teljesítése után lehet.
MUSZ 14. A DOPPING ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI
14.1.
Csúcseredményeket
(felnőtt, ifjúsági, serdülő) csak negatív doppingvizsgálat igazolása után lehet
hitelesíteni.
14.2.
Doppingvizsgálatot
versenyen és versenyen kívül lehet elrendelni.
14.2.1.
Versenyeken
a MUSZ felelősei, illetve az ISM doppinggal foglalkozó részlege, továbbá a MOB
és a FINA rendelhet el doppingvizsgálatot.
14.2.2.
Versenyeken
kívüli vizsgálatokat a fenti szervek, de különösen a FINA "mobil
brigádjai" végeztethetnek.
14.2.3.
A FINA
"mobil brigádnak" bármelyik, a 25 és 50 m-es világranglistán első 50
helye valamelyikén szereplő versenyzőnek kötelessége haladéktalanul
rendelkezésére állni.
14.3.
A
doppingvizsgálat technikai lebonyolítását a FINA speciális szabályai rögzítik.
14.4.
A
doppingvizsgálat alól magát kivonó vagy annak szabályait kijátszani akaró,
illetve a szabályokat megsértő versenyző:
-
minden esetben fegyelmileg felelősségre vonandó,
- a
FINA, illetve a hazai szabályokban meghatározott büntetésben részesítendő,
- a
felsőbb hazai sportszervek megfelelő döntése esetén úgy is tekinthető, mint aki
a legsúlyosabb doppingvétséget valóságosan is elkövette.
A hazai rendezésű nemzetközi versenyek versenykiírásának engedélyezésére egyidejűleg kell benyújtani a magyar és az idegen nyelvű változatot is! Ajánlott az angol nyelvű versenykiírás elkészítése!
14.5
Jelen
szabálykönyv 14. fejezetében nem rögzített vitás esetek ügyében a szóban forgó
vizsgált esetlek) történésekor joghatályos FINA dopping ellenőrzési szabályait
köteles a MUSZ alkalmazni.
14.6.
A FINA
által hivatalosan közzétett doppingszerek listáját a MUSZ a válogatott keretek)
szerződött keretorvosai útjain tudatja a szövetségi kapitányokkal és a
válogatott kerettagok, illetve a 14.2.3 pontban érdekelt versenyzőkkel.
14.7.
A FINA
doppingszabályok adminisztratív kötelezettségeinek betartásáért a mindenkori
szakfelügyelő felelős.
A Magyar Sport Közhasznú Egyesület Jogi
közleménye