Vadvízi
kajak
A hajó anyaga
A túrahajóknál általánosan
elterjedt a műgyantával laminált üvegszövet vázú hajó. Ezek a hajók itthon
lényegesen olcsóbbak a műanyag hajóknál és akár házilagosan elkészíthetők.
Komoly hátrányuk, hogy rendkívül sérülékenyek, könnyen törnek. Nehéz vadvízen
(WW3 vagy felette) élettartamuk napokban mérhető. Napjaink vadvízi kajakja szinte
kizárólag különböző hőre lágyuló műanyagokból készül. Az úgynevezett rotációs
eljárásban egy üreges, felmelegített formába öntik a műanyag granulátumot. A
formát ide-oda mozgatják, miközben a granulátum elolvad és megtapad. A
felesleges granulátum tovább mozog (rotál). Különböző hőfokkal különböző
falvastagság érhető el. A fújós eljárásnál az anyagot zsák formában viszik be
a formába, ahol az alapanyagot nagy nyomású levegővel a forma falára fújják.
Ezek a hajók szinte elnyűhetetlenek (a Prijon gyár pl. 5 év korlátlan
garanciát ad). Méretek
Általánosan elterjedt a 3-3,5
méter hossz, kb. 60 centiméter szélesség, kb. 30 centiméter magasság és 20
kilogramm súly. Biztonsági szempontból a beülőnyílás mérete az egyik
legfontosabb tényező. Az ideális lyukméret az egyéni testméretektől,
pontosabban a comb hosszúságától függ. Természetesen nem csak a
beszállónyílás hossza, hanem a hajófenék és a hajótető közötti távolság is
fontos. A megfelelő méretet kipróbálással válasszuk ki. A legfontosabb biztonsági
tulajdonságok: a merev, nagy beszállónyílás és a lekerekített hajóvégek. Az ideális kajak jellemzői - lapos hajófenék: jó
fordulékonyság - magas orr: csekély süllyedés,
zuhanások után - gömbölyű orr: beakadás
veszélye kisebb - nagy térfogatú orr: gyors
emelkedés - rövid hossz: mozgékonyság,
kis beszorulási veszély - normál hossz: kisebb
süllyedés, nagyobb felhajtóerő - gerinc a fedélzeten: stabil
kiemelkedés Az utolsó évtizedekben a
kialakult vadvízi hajóformák már megközelítik az optimális kompromisszumot. A
legfontosabb rész a hajófenék. A modern formáknál szinte egyáltalán nincs
gerinc, így nagy fordulékonyságot értek el, és az iránytartás rovására még
elfogadható. A hajó keresztmetszete (az első negyedet kivéve) alul lapos,
szélek lekerekítettek. Ez teszi lehetővé a jó fordulékonyságot és a könnyű
eszkimófordulózást. A nagy térfogat és a belső gerinc akkor kap jelentőséget,
ha a lépcsőknél, magas hullámoknál, fortyogóknál a hajó részben vagy egészben
víz alá kerül. Itt ezek a gyors, nyugodt felbukkanást teszik lehetővé. Az ülés
Általában fix, rugalmas ülést
használnak. Legfontosabb szempont a kényelem és az evezős oldalirányba való
elcsúszásának megakadályozása. Optimális ülésmód Lábujjak, sarok, térd, comb
külső vonala, fenék, medence és hát közvetlen érintkezésben van a hajóval.
Így a hajó szinte a test meghosszabbítása. Lábtámasz A régebben alkalmazott
keresztlécekkel szemben csak a teljes keresztmetszetű (lapszerű) lábtámaszok
ajánlhatók. Ezeknél az ütés nagy felületen, eloszló terheléssel éri az
evezőst, így elkerülhetők a lábsérülések és nem utolsó sorban az
előrecsúszásos beszorulás is. A lábtámasz általában rugalmas borítású, sőt
sokszor rugalmas rögzítésű is. Combtámaszok A legfontosabb kapcsolat az
evezős és hajója között. Elsősorban ezeken keresztül irányítja, tartja
hajóját. A jó combtámasz egyénre állítható. Háttámasz A felső derékrészt támasztja
meg, főleg hosszabb túrákon kényelmes. Fogók Legyenek vastagok, jó fogásúak,
kellően erősek a kiemeléséhez, a hajó hosszirányában rögzítve. A rosszul
kialakított fogók a hajóval való úszásnál a kézre rátekeredhetnek, ami komoly
veszélyhelyzetet idézhet elő. Felhajtótestek Általában kivehetőek, a hajó
elejében és végében elhelyezve, megakadályozzák az elsüllyedést. A lehető
legnagyobb térfogatú, legjobb minőségű javasolható. Orr illetve farvédők Megelőzik az orr benyomódását,
sérülését. Erős sima műanyagból készülnek, kiküszöbölve így a
"radírgumi" effektust, ami sebességcsökkenéshez, Vízleeresztő
vízmentesen zárható, rajta keresztül a vízzel telt hajó kényelmesen, segítség
nélkül üríthető. |