Vívás
A pallos, a rapir, az epée, a
fleuret használata több évszázados. A legfiatalabb fegyvernem a kardvívás,
amely mindössze egy évszázados múltra tekinthet vissza, 1868-ban jelentette meg
Del Frate Radaelli rendszerének teljes leírását Milánóban "Instruzione
per la scherma di sciabola e di spada" címen. A három vívófegyver modern
formájának előírásait és használatának szabályait a Nemzetközi Vívó Szövetség
(FIE) 1914. évi megalakulása idején alkották meg. Ekkor Prévost Camille, de
Chasseloup-Laubat és dr. Nagy Béla elnöksége alatt három szabályalkotó
bizottság alakult, ezek kidolgozták a három fegyvernem szabályait. Lényegében
apróbb módosításokkal a mai időkben is ezek a szabályok érvényesek a
vívóversenyeken. Így a .Nagy Béla elnöksége alatti kardbizottságnak
köszönhető, hogy a bennünket - magyarokat - legjobban érdeklő kardvívásban
magyaros szellemű szabályok kerültek megvalósításra és ma is azok uralkodnak.
Azóta az évenként összeülő kongresszusok hagyják jóvá az esetleges
változtatásokra előterjesztett javaslatokat. A tőr
A tőr könnyű szúrófegyver,
amelynek részei a markolat, a kosár és a penge. Teljes súlya 500 g-ot nem
érhet el, teljes hossza legfeljebb 1100 mm lehet, amiből a pengére 900 mm
juthat. Kosarának egy 12 cm átmérőjű, és 15 cm hosszú hengeren kell átférnie.
A penge hegyét be kell vonni szurkolt fonállal. Ilyen fegyverekkel
bonyolították le a tőrversenyeket, érvényes egyezmények alapján, öttagú
versenybíróság előtt egészen 1957-ig, amikor bevezették a tőrvívás
gépesítését, amelyet az 1954. évi római kongresszuson hosszabb vita után nagy
szótöbbséggel fogadtak el. Azóta a tőrversenyeket találatjelző készülékkel
rendezik a párbajtőrversenyekhez hasonlóan, amelyeken a gép már 1933 óta
használatban volt. Míg azonban a párbajtőr találatjelző gépnél maga a gép
végzi a találatjelzés munkáját, és a mérkőzésvezető csak regisztrálja a gép
ítélkezését, addig a tőrtalálatjelző csupán a négy oldalbírót váltja fel és
választ ad arra a kérdésre, hogy érvényes helyen esett-e találat. A találatok
megítélését továbbra is a vezetőbíró dönti el az érvényes egyezmények
szelleme szerint. A találatjelző gép bevezetése
nagy jelentőségű esemény volt a sportág életében, s egészen megváltoztatta a
vívás egész gyakorlatát. Elektromos találatjelző
készülék alkalmazása esetén, ha a szúróhegy 500 g nyomásnál nagyobb erővel
érinti az ellenfél érvényes testfelületén elhelyezett fémesszövésű
mellénykét, megszakít egy áramkört, amelynek következtében az áramkörhöz
kapcsolt készüléken vagy piros, vagy zöld lámpa gyullad ki aszerint, hogy
melyik oldalon történt az érintkezés. Ha a szúróhegy érintkezése érvénytelen
felületen történik, a készülékeken fehér lámpa villan fel. Ha a színes lámpák
mellett a fehér lámpa is ég, az mindig azt jelenti, hogy a szúróhegy előbb
érvénytelen felületet ért, s csak; azután került az érvényesre. Ilyenkor
érvényes találat nincs. Ha együttes találat következtében mindkét oldalon
kigyulladnak a lámpák, a vezetőbíró a fennálló egyezmények alapján dönti el a
találatok érvényességét. Érvényes felület a tőrnél a törzs felülete a nyaktól
lefelé, elöl a lágyékvonalak találkozásáig, hátul a csípőcsontokat összekötő
egyenesig. Oldalt az érvényes felület a kabátujjak varrásáig terjed, de ezek
a vállpereceken haladnak keresztül. A fej, a kar és a sisak szakálla
érvénytelen felület. Találatjelző készülék
alkalmazása esetén a talajra fémpástot kell borítani, amivel a páston
keletkező találatokat semlegesítjük. Maga a pást 1,8-2 méter széles, hosszúsága
pedig 12 méter. A párbajtőr
A párbajtőr háromszög
keresztmetszetű, merevebb és nehezebb fegyver, mint a tőr. Súlya nem érheti
el a 770 g-ot, teljes hossza legfeljebb 1000 mm, amiből a lehetőleg egyenes
pengére maximálisan 900 mm esik. A kör alakú kosár férjen át egy 13,5 cm
átmérőjű és 15 cm hosszú hengeren. A penge ennél a fegyvernél is szúróhegyben
végződik. A tőr és a párbajtőr között,
bár mindkettő szúrófegyver, nagy különbség van. Eltekintve a fegyverek
különbözőségétől, a párbajtőrnél érvényes felület a test minden része,
beleértve a ruházatot és a felszerelést is. Míg a tőrvívásnál egyezmények,
konvenciók döntik el, kinél számítják az esett találatokat, párbajtőrvívásnál
az a találat érvényes, amely előbb éri az ellenfelet. Miután ennél a
fegyvernemnél nehéz volt megállapítani, hogy az alkarra indított támadás,
vagy az ellenfélnek ugyancsak az alkarra irányított közbeszúrása ért-e előbb
célhoz, ennél a fegyvernemnél tértek át leghamarabb a találatjelző
készülékre. 1933-ban, a Budapesten rendezett Európa-bajnokságot már
találatjelző készülékkel vívták, 1935-ben Lausanne-ban a semlegesítő
fémpástot is használták, 1936-ban pedig a FIE kötelezővé tette az elektromos.
találatjelző készülék használatát nemzetközi párbajtőrvívó-versenyeken. A készülék nemcsak az egyik fél
találatát jelzi, de jelezheti az ellenfélnek 1 /25 mp-en belüli találatát is.
Később jövő találatát azonban már nem. Ilyenkor a készülék mindkét színes
lámpája kigyullad és kettős találatot jelez. A párbajtőrversenyeknél, de általában
a másik két fegyvernemnél is fontos szerepet játszik a csörték ideje. A
csörtét mind a három fegyvernemben a férfiaknál 5, a nőknél 4 találatra
vívják. A csörték ideje 6, illetve 5 perc. Ha a párbajtőrnél kettős
találatok következtében mind a két vívó eléri a maximális (5) találatot, a
csörtét tovább kell vívni a döntő találatig, de csak a 6 perces időhatáron
belül. Ha döntő találat az időhatárig nem jön létre, vagy esetleg egyetlen
találat sem esett, mindkét vívónál vereséget kell számítani. Ha az idő a
csörte befejezése előtt lejár, és az egyik vívó több találatot kapott, mint a
másik, a több találatot kapott vívó találatainak számához hozzáadjuk a még
hiányzó találatok számát, ugyanannyit hozzáadunk ellenfele találataihoz is és
az így keletkezett arányban győz a több találatot elért versenyző. A kard
A kard a magyarok hagyományos
fegyvere. Sokáig nem játszottunk szerepet a másik két fegyvernemben. Csak a
felszabadulás után kezdtünk intenzíven foglalkozni a szúrófegyverekkel. A kard vágó- és szúrófegyver,
teljes hossza 105 cm, maga a penge 88 em. A penge a vége felé keskenyedik, de
4 mm-nél nem lehet keskenyebb. Teljes súlya az 500 g-ot nem haladhatja meg, a
kosarának pedig egy 15 cm hosszú és 15 X 14 cm keresztmetszetű mérőnyíláson
kell átférnie. A kard élével, vagy fokával
kell az ellenfél érvényes felületére vágni, vagy a kard hegyével az ellenfél
érvényes felületére szúrni. A vágásokat és szúrásokat a megtámadott félnek
szabályos védésekkel kell parírozni. A nagy erejű vágások, ha azok a szabályos
védésen keresztül áthajolva érik az ellenfelet, érvénytelenek. Viszont rossz
védésnek számítanak azok a vágások, amelyek egyidőben érik a testet és az
ellenfél pengéjét. Az a szúrás sem eredményez érvényes találatot, amely az
ellenfél érvényes felületén nem ül meg, elcsúszik. Érvényes felület a kardvívásnál
a testnek az a része, amely az "állás"-ban levő vívó combja és
törzse között levő hajlat felső részén áthaladó képzeletbeli vonal felett
van, tehát a tőrrel ellentétben érvényes felület a fej és a kar is. A vívás célja
A versenyvívás racionális
testmozgás, erősíti és hajlékonnyá teszi a test összes izmait, gyorsaságra
nevel felfogásban és kivitelezésben, fejleszti az akaraterőt és bátorságot,
acélozza az idegeket és a győzniakarást. Ha két vívó összeméri erejét,
mindkettőnek az a célja, hogy az ellenfél érvényes testfelületén szúrással, a
kardvívásnál szúrással, vagy vágással találatot érjen el. Ugyanakkor arra is
törekszik, hogy az ellenfél ne érjen el találatot. Ez a vívás elsőszámú
célja: adni, de nem kapni! Ezt az elvet a vívásnál keresztülvinni majdnem
lehetetlen. Ha mindkét vívó találatot kapott, a fennálló szabályok alapján 1,
vagy 5 tagú ítélkező bizottság, zsűri dönti el az érvényes találatot. A zsűri
érdek nélküli, semleges tagokból áll, és kötelessége, hogy a mérkőző feleknek
egyenlő feltételeket biztosítson. A zsűri elfogadott egyezmények
alapján hozza meg döntését. Ezek az egyezmények abból az alapvető
elgondolásból fakadnak, hogy minden szabályos és folyamatos támadást védeni
tartozik a megtámadott. A támadó előjogot élvez. A megtámadottnak joga van
védeni vagy közbetámadni. A közbetámadónak ütemkülönbséggel kell a támadó
találatát megelőznie. Legsikeresebb a közbetámadás akkor, ha a támadó felet
akciójával tökéletesen kizárja. Ilyen és ehhez hasonló egyezmények teszik a
vívósportot nehezen érthetővé a laikusok előtt. Ezek még az elfogulatlan
zsűri ítélkezését is megnehezítik. Ezért a szúrófegyvereknél az egyszemélyi
zsűri találatjelző gépet vesz igénybe, ami a találatok helyét és
kétségbevonhatatlan tényét rögzíti. Vívóversenyeket kétféle
rendszerben lehet rendezni: körvívásos vagy kieséses rendszerben. Az előzőben
csoportokat alakítanak ki, és azon belül mindenki vív mindenkivel. Az elért
győzelmek száma adja a helyezést. Egyenlő számú győzelem esetén előbb a
kapott, ha az is egyenlő, akkor az adott találatok száma döntő. A csoport
előre meghatározott számú helyezettjei továbbkerülnek, a többiek kiesnek. A
továbbkerülésekből újabb csoportokat alakítanak, akiknek körvívása után ismét
továbbkerülők és kiesők keletkeznek. Így megy ez egészen addig, míg az utolsó
6-9 vívó marad meg, akiknek körvívása alakítja ki a végső eredményt. Kieséses rendszerben a
jelentkezőket párokba sorolják. A párok meghatározott számú mérkőzéseket vívnak
egymással. A vesztesek kiesnek a további küzdelemből, a győzteseket ismét
párokba sorolják. Így megy ez egészen addig, amíg az utolsó két pár marad
hátra. Ezek győztesei döntik el a verseny első és második helyezését, míg a
két vesztes a harmadik és negyedik helyezést. Az egyéni versenyekhez
hasonlóan csapatversenyeket is rendeznek. Ezeket is vagy körvívásos, vagy
kieséses rendszerben bonyolítják le. Egy-egy csapat 3-6 tagból állhat és az
egyik csapat minden tagja mérkőzik a másik csapat minden tagjával. Háromtagú
csapatoknál így 9, négytagú csapatoknál 16, öttagúaknál 25 és hattagúaknál 36
mérkőzést vívnak a csapatok. A csapattagok által megnyert mérkőzések száma
adja a csapatverseny eredményét. Négyes csapatoknál igen gyakori, hogy
mindkét csapat tagjai egyenlő számú győzelmet aratnak, vagyis az eredmény
8:8. Ilyenkor az a csapat győz, amelynek tagjai kevesebb találatot kaptak.
Sőt, az is megtörténhet, hogy mindkét csapat egyenlő számú találatot kapott:
ilyenkor a mérkőzés döntetlen. Ha az ilyen döntetlenül végződő mérkőzést
döntésre kell vinni - pl. továbbkerülés, vagy az első hely eldöntése miatt,
amit minden esetben el kell dönteni -, a csapatonként kijelölt 1-1 fő vív
egyéni mérkőzést és annak eredményét veszik át a csapatok. |