Vízilabda
A vízilabdát 7 fős csapatok
játsszák. A mérkőzés és a negyedek
kezdésekor a pálya közepén a labdatartóban elhelyezett labdáért a játékvezető
sípjelére úsznak ki a csapatok a kapuvonaltól. A játék célja: gólok elérése. A labdát a test bármelyik
részével szabad érinteni. Az a csapat győz, amelyik több szabályos, a
játékvezető által megítélt gólt ér el. A Magyar Úszószövetség által
kiírt bajnoki és díjmérkőzéseket - a serdülőmérkőzések kivételével - a
nemzetközi szabályoknak megfelelő, legalább 30 X 20 m méretű, hitelesített
vízilabdapályán (úszómedencében) kell lejátszani. A legkisebb vízmélység
valamennyi bajnoki és díjmérkőzésen 180cm. Felnőtt bajnoki és díjmérkőzéseket
legalább 17°C, ifjúsági és újoncmérkőzéseket legalább 19°C hőfokú vízben kell
lejátszani. Ennél alacsonyabb hőfokú vízben a csapatok játékra nem
kötelezhetők. A legmagasabb vízhőfok 26 °C. Kivétel a budapesti Császár- és
az egri versenyuszoda, amelyekben a természetes forrás hőmérsékletének megfelelő
hőfokú vízben kötelesek a csapatok játszani. A játéktér mindkét oldalán
feltűnően meg kell jelölni a kapuvonalat, az ettől mért 2 és 4 méteres
vonalat, valamint a pálya felezővonalát. Ezek a jelzések a mérkőzések alatt jól
láthatók legyenek. A játéktér határa a kapuvonalak mögött 30 cm-re van. A játékvezető részére a pálya
egyik oldalán, annak teljes hosszában, a góljelzők részére az ellenkező
oldalon, a kapuvonal meghosszabbításában kell megfelelő helyet biztosítani. A kapufának és keresztlécnek
négyszögletesnek, 7,5 cm keresztmetszetűnek kell lennie, amelyek egymással és
a kapuvonallal derékszöget zárnak be. Fából vagy fémből készülnek,
színük feltűnő. A kapukat a játéktér két végén - az oldalvonalaktól egyenlő
távolságra - szilárdan kell rögzíteni úgy, hogy azok a medence végétől és
mindenféle akadálytól legalább 30 cm távolságra legyenek. A kapufák közötti belső
távolság 3 méter. A keresztléc alsó vonalának magassága a víz színétől
számítva 90 cm, feltéve, hogy a víz mélysége 150 cm, vagy annál több. Ha
azonban a víz mélysége 150 cm-nél alacsonyabb, akkor a keresztléc alsó
vonalának magassága a medence fenekétől számítva 240 cm. A labda teljesen felfújt, belső
gumija lehetőleg önelzáró szeleppel működjék. Kerülete nem lehet 68 cm-nél
kisebb és 71 cm-nél nagyobb. Legyen vízhatlan, sima felületű és
zsiradékmentes. Súlya nem lehet 400 g-nál kevesebb és 450 g-nál több. A játékvezető a mérkőzést a
kezében levő - 70 cm hosszú - zászlóval irányítja. A zászló rúdjának egyik
végén fehér, a másik végén pedig fekete vászon van. A góljelzők egy-egy fehér
és piros zászlót használnak. A mérkőzéseken a játékvezető és a góljelzők
mellett két időmérő működik. Egyikük a titkári teendőket is ellátja. Az egyik csapatnak kék, a
másiknak fehér sapkát kell viselnie, kivéve a kapusokat, akik piros sapkát
használnak. A sapkát az áll alatt szalaggal kell megkötni. Ha valamelyik
játékos sapkája mérkőzés közben leesik, azt a játék legközelebbi
megállításakor fel kell vennie. A sapkát elöl és hátul, vagy a két oldalán
számmal kell ellátni. A számok magassága 10 cm. A számozás fehér sapkán kék
(a kapus piros sapkáján is kék), a kék sapkán fehér (a csapathoz tartozó
kapus sapkáján is fehér) színű. A mérkőzés időtartama négy
szakaszra oszlik, esetenként 5-5 percnyi tényleges játékidővel. A csapatok
negyedenként helyet cserélnek. A negyedek közötti szünet időtartama 2 perc. A
játékidőt a játékvezető kezdést jelző sípszavától kell számítani. A játék
minden megállítását jelző sípszóra az órát is meg kell állítani - közben a
játékosok szabadon változtathatják a helyüket - mindaddig, míg a játék újból
meg nem indul. Kezdésnél és újrakezdésnél akkor kell az órát elindítani,
amikor a játékvezető sípja megszólal. Minden más esetben akkor, amikor a
dobást végző játékos kezét a labda elhagyta. A kapus állva is védheti
kapuját, tehát a medence fenekén állhat és járhat, onnan felugorhat. A kapus
nem úszhat a pálya felezővonalán túl és nem érintheti az azon kívül levő
labdát. A pálya középvonalán túl nem dobhatja a labdát, és ha ezt teszi,
annak büntetése szabaddobás az ellenfél legközelebb állójátékosa javára
onnan, ahol a labda a középvonalat keresztezte. Ha a labda teljes terjedelmével
áthaladt a két kapufa közötti kapuvonalon és előzőleg szabálysértés nem történt,
gólt kell ítélni. Kezdés vagy újrakezdés után a labdát legalább kétjátékosnak
kell érintenie a gól előtt. Nem érvényes a gól, ha a labdát ökölbe szorított
kézzel ütötték az ellenfél kapujába. Ha a kapus megkísérli, hogy
védje a kapujába tartó labdát, mielőtt azt két játékos érintette volna,
kísérlete nem számít második érintésnek. Ha a labda mégis áthalad a
kapuvonalon, vagy pedig a kapufáról, vagy a kapusról lepattan, kidobást kell
ítélni. Gól viszont az, amikor a kapus
az előzőleg legalább kétjátékos által érintett labdát kivédi, majd eldobás
közben azt teljes terjedelmével a saját kapujába emeli. Ha a labda - a kapufák közötti
rész kivételével - teljes terjedelmével túljut a kapuvonalon és azt utoljára
a védekező csapat valamelyik játékosa érintette, sarokdobást kell ítélni. Ezt
a támadócsapatnak az a játékosa hajtja végre, aki a 2 méteres vonal
jelzéséhez a legközelebb van azon az oldalon, amelyen a labda a kapuvonalon
áthaladt. A sarokdobást a 2 méteres jelzéstől kell végrehajtani. Eközben - a védőcsapat
kapusát kivéve - senki nem tartózkodhat a 2 méteres vonalon belül. Ha a
kapust kiállították, sarokdobásnál a legközelebbijátékos foglalhatja el a
helyét a kapusra vonatkozó jogok és korlátozások nélkül. Ha a kapus a szabaddobás vagy
kidobás végrehajtásakor kiejti kezéből a labdát, és mielőtt más játékos
érintette volna, újból megszerzi, majd általa a labda a saját kapujába jut,
sarokdobást kell ítélni. Sarokdobásból nem lehet közvetlenül gólt elérni. Szabálysértések
A szabálysértések lehetnek
egyszerűek és súlyosak. Egyszerű Vétségnek számít: a
medence alján állva cselekvőleg részt venni a játékban, vagy ott járni a
játék folyamán (a kapust kivéve), megtámadás esetén a labdát a víz alá vinni,
vagy a víz alatt tartani; az ellenfelet szabad mozgásában gátolni, vagy
bármilyen módon akadályozni, ha a labda nincs birtokában, az ellenfél 2
méteres vonalán túl (belülre) úszni, vagy ott tartózkodni, kivéve a labda
mögötti helyzetet; ha a kapus a labdát a felezővonalon túl dobja, a
felezővonalon túl (kívülre) úszik, vagy az azon kívül levő labdát érinti; a
labdát a csapat 45 mp-ig birtokolhatja, és ha ezen időn belül nem lő kapura,
vagy az időt húzza. Súlyos hibának számít: ha a
játékos megfogja, lenyomja vagy visszahúzza ellenfelét, ha annak nincsen birtokában
a labda; a 4 méteres vonalon belül minden olyan hiba, amely biztosnak látszó
gólt akadályoz meg; ellenfelét megüti, megrúgja, vagy ilyen szándékú
mozdulatot tesz. A súlyos hiba büntetése : szabaddobás a szenvedő fél javára
és a vétkes játékos kiállítása, kivéve, ha büntetődobást (4 méterest) ítél a
játékvezető. A kiállítás ideje újabban 1 perc, de súlyos sportszerűtlenség
esetén a játékvezető a vétkest véglegesen is kiállíthatja cserével vagy
anélkül. Az előbbi esetben a kiállított játékos helyét más foglalhatja el. Szabaddobás
A dobást úgy kell végrehajtani,
hogy a többi játékos láthassa, mikor hagyta el a labda a dobójátékos kezét. A
szabaddobást végző saját magát is szöktetheti. Mihelyt a labda elhagyta a
játékos kezét, játékban levőnek kell tekinteni. Időközben a többi játékos
szabadon változtathatja a helyét. Szabaddobás esetén is csak úgy
lehet gólt elérni, ha a labdát előzőleg legalább két játékos (kivéve a
kapusokat) érintette. Ha a kidobás, sarokdobás,
szabaddobás, büntetődobás vagy semleges dobás végrehajtása előtt - ún.
holtidőben: amikor az óra nem jár - újabb hibát követnek el, a vétkes
játékost ki kell állítani és az előző ítéletet kell végrehajtani. Amennyiben a játék rosszullét,
baleset, vagy más, előre nem látható ok miatt megszakad, vagy a játékvezető
nem tudja megállapítani, hogy melyik csapat játékosa követett el. hibát,
kikéri a labdát és bedobja a hiba elkövetésének helyére, mégpedig úgy, hogy
miután a labda vizet ért, mindkét csapat játékosai egyforma eséllyel érhessék
el azt. A büntetődobás a 4 méteres
vonal bármely pontjáról elvégezhető. Büntetőből közvetlenül, más játékos
érintése nélkül is lehet gólt elérni. A labdát mezőnyjátékosnak csak azután
szabad érintenie, ha az az eldobás után a kapufáról vagy a kapusról visszapattant. A víz elhagyása
A játék tartama alatt a játékos
nem hagyhatja el a játékteret, nem ülhet vagy állhat a lépcsőn vagy a medence
oldalán. Kivétel: félidei szünet, rosszullét vagy baleset, végül a
játékvezető engedélyével. Az a játékos, aki jogosan hagyta el a játékteret (a
játékvezető engedélyével), a saját kapuvonalán keresztül ismét visszatérhet
oda. A vízilabdázás a legnehezebb
labdajátékok egyike. A jó játékosnak valamennyi úszásnemben otthonosan kell mozognia.
A magas színvonalú labdakezelés - mindkét kézzel, úszva vagy állva, illetve a
vizet taposva - nagy vízbiztonságot és ügyességet igényel. |