AZ ÚSZÁS NEMZETKÖZI VERSENYSZABÁLYAI (SW)

SW.1. A VERSENYEK SZERVEZÉSE

SW.1.1.

A versenyt rendező hivatalos szerv által kijelölt lebonyolító bizottságnak döntési joga van mindazokban az esetekben, amelyeket a szabály nem utal a versenyelnöknek vagy más versenybírónak a hatáskörébe. A bizottság elhalaszthat versenyszámokat és a szabályoknak megfelelően irányt ad a verseny-lebonyolítás módját illetően.

SW 1.2.

Az olimpiai játékok, a világbajnokságok és a Világkupa versenyek lebonyolítására a FINA Bureaunak minimálisan

- egy versenyelnököt (vezetőbírót),

- a medence mindkét oldalára 2-2 stílusbírót,

- két indítót,

- a medence mindkét végére egy-egy vezető fordulóbírót,

- minden pálya mindkét végére egy-egy fordulóbírót,

- egy jegyzőkönyv-ellenőrt,

- egy jegyzőkönyvvezetőt,

- két állítót,

- egy visszahívókötél kezelőt és egy eredményhirdetőt (bemondót) kell kijelölnie.

SW.1.2.2.

Minden más nemzetközi versenyen a versenyt rendező szerv ugyanennyi vagy kevesebb versenybírát jelölhet ki, az illetékes területi, illetve nemzetközi vezetőséggel történt egyeztetésnek megfelelően.

SW.1.2.3.

Ha nincs mód elektromos időmérő berendezés használatára, a készüléket helyettesítendő, egy vezető időmérőt, pályánként legalább három időmérőt, egy vezető célbírót és pályánként legalább egy célbírót kell kijelölnie.

SW.1.2.4.

Ha elektromos időmérő berendezés és/vagy pályánként 3 időmérő óra nincs, vezető célbírót és célbírót kell alkalmazni.

SW.1.3.

Az olimpiai játékok és a világbajnokság alkalmával az uszodát, és a technikai tartozékokat a FINA delegátusnak és a Technikai Bizottság egy tagjának megfelelő idővel a versenyek előtt meg kell vizsgálnia, és hitelesítenie kell azokat.

SW.1.4.

Ahol a televízió számára víz alatti videó rendszert használnak, annak irányítását távirányító szerkezettel kell megoldani, és a berendezés nem zavarhatja az úszó látását, vagy az úszó mozgásterét, továbbá nem változtathatja meg az uszoda alakját, sem pedig a FINA szabályoknak megfelelő jelzéseket nem fedheti el.

SW.2. A VERSENYBÍRÓSÁG

SW2.1.

A versenyelnök (vezetőbíró)

SW 2.1.1.

A versenybíróság elnökének egyetemes ellenőrző és felülbírálási joga van az összes többi versenybíró tevékenysége felett, ő hagyja jóvá hatáskörüket és irányítja őket minden, a versennyel kapcsolatos különleges döntésben és határozathozatalban. Gondoskodjon arról, hogy a FINA valamennyi szabálya és határozata érvényre jusson, továbbá döntsön minden, az adott verseny vezetésével kapcsolatos olyan kérdésben - mind az egész versenyt, mind az egyes versenyszámokat illetően - amelyet a szabályok nem foglalnak magukba.

SW.2.1.2.

Jogosult a verseny bármely szakaszában beavatkozni, hogy érvényt szerezzen a FINA szabályainak, és véleményez minden, a folyamatban levő versennyel kapcsolatos tiltakozást (óvást).

SW.2.1.3.

Dönt minden olyan esetben, amikor a célbírák ítélete és az időmérők által mért idő nem egyezik. Ha célbírót alkalmaznak és nincs 3 (három) időmérő óra, dönt a helyezésekről, amikor ez szükséges.

SW 2.1.4.

Meggyőződik arról, hogy a versenyre vagy versenyszámra kijelölt valamennyi versenybíró elfoglalta-e a helyét. Helyettest jelölhet ki a távolmaradt, a feladatát ellátni nem tudó vagy elégtelenül működő versenybíró helyére. Kisegítő versenybírákat jelölhet ki, ha azt szükségesnek ítéli.

SW2.1.5.

Minden versenyszám kezdetén rövid sípjelekkel jelezze, hogy a versenyzők minden ruházatot - az úszómez kivételével - vessenek le, majd egy hosszú sípjellel, hogy foglalják el helyüket a rajtkövön (illetve hátúszásban és a vegyesváltóban azt, hogy haladéktalanul ugorjanak a vízbe). Egy második hosszú sípjel után a hátúszók és a vegyesúszó váltó úszója azonnal elfoglalja a rajthelyet. Amint az úszók és a versenybírák felkészültek a rajtra, a vezetőbíró kinyújtott karral jelezze az indítónak, hogy az úszókat átadja az indító hatáskörébe. Karját tartsa kinyújtott helyzetben, míg a rajtjelet meg nem adták.

SW2.1.6.

Kizár minden olyan versenyzőt, aki bármely módon vét a szabályok ellen, ha azt személyesen észleli, vagy ha erről valamelyik hivatalos versenybíró beszámol neki.

SW2.2. Az indító

SW2.2.1.

Az indító teljekörűen ellenőrzi a versenyzőket a versenyelnök átadó jelzésétől a küzdelem megkezdéséig. (SW2.1.5.)

SW.2.2.2.

Az indító köteles jelenteni a versenyelnöknek azokat a versenyzőket, akik késleltetik a rajtot, vagy tudatosan megszegnek valamilyen utasítást, illetve a rajt alkalmával más fegyelmezetlenséget követnek el, de csak a versenyelnök zárhatja ki az ilyen szabálytalanságot elkövetőket. Az ilyen kizárás nem számít hibás rajtolásnak.

SW2.2.3.

Jogában áll eldönteni, hogy egy adott rajt szabályos-e vagy sem. Az indító megítélését csak a versenyelnök bírálhatja felül. Ha az indító úgy ítéli, hogy a rajt nem szabályos, a rajtjel elhangzása után vissza kell hívnia a versenyzőket, kivéve a hibás rajt esetét, amikor a rajtjel elhangzása után már nem hívhatja vissza a mezőnyt. (SW4.5. és SW4.6.)

SW2.2.4.

A versenyszámok indításakor a medence indulási oldalánál, attól mintegy 5 méter távolságban helyezkedjék el úgy, hogy az időmérők láthassák vagy hallhassák, a versenyzők pedig hallhassák az indítás jelét.

SW2.3.

Az állítóbíró

SW2.3.1.

Az állítóbíró gyűjti össze a versenyzőket az egyes versenyszámok előtt.

SW2.3.2.

Az állító jelzi a vezetőbírónak, ha valamely versenyző nem jelent meg a hívásra, továbbá, ha a hirdetésre vonatkozó szabályt (GR.7.) bármely módon megsértették.

SW2.4.

A vezető fordulóbírák

SW2.4.1.

Győződjenek meg arról, hogy a fordulóbírák végrehajtották feladatukat a versenyszámok során.

SW2.4.2.

Amennyiben valamilyen szabálysértés történt, átveszik a fordulóbírák jelentését és továbbítják azt a vezető versenybírónak.

SW.2.5.

A fordulóbírák

SW2.5.1.

Minden pálya mindkét végén egy-egy fordulóbíró helyezkedjen el.

SW 2.5.2.

A fordulóbírák győződjenek meg arról, hogy a fordulót a szabályoknak megfelelően végzik-e a versenyzők kezdve a fal érintését megelőző utolsó karcsapástól a fordulót követő első karcsapásig. A célfalnál helyet foglaló fordulóbírák győződjenek meg arról, hogy a versenyzők betartják a vonatkozó szabályokat a rajttól az első karcsapás végéig, illetve a távot a vonatkozó szabályoknak megfelelően fejezik-e be.

SW2.5.3.

A fordulófalnál elhelyezkedő bírák a 800 és 1500 m-es egyéni távoknál számolják a pályájukon úszó versenyző által megtett hosszak számát, és a hátralévő hosszak számát jelezzék a versenyzőnek megfelelő táblák segítségével. Félautomata (elektronikus) eszközök használhatók - beleértve azok víz alatti módozatait is.

SW2.5.4.

A célfalnál elhelyezkedő fordulóbírák a 800 m-es és 1500 m-es egyéni számokban figyelmeztető jelzést adjanak a pályájukon úszó versenyzőknek, ha a leúszandó távból két hossz és 5 méter van hátra. A figyelmeztető jelzés sípszóval vagy kolomppal (csengővel) történhet.

SW2.5.5.

A célfalnál elhelyezkedő fordulóbíró állapítsa meg, hogy a pályáján úszó váltó induló tagjának lába nem hagyja előbb el a rajtkövet, mint ahogy a beérkező versenyző keze a célfalat érintette volna. Ha a versenyen önműködő váltásellenőrző automatika működik, azt kell használni az SW.13.1. pontnak megfelelően.

SW 2.5.6.

A fordulóbírák az általuk észlelt bármely szabálytalanságot aláírásukkal ellátott kártyán jelezzék, feltüntetve a versenyszámot, a pályát, a versenyző nevét és az észlelt szabálytalanság mibenlétét. Ezt a kártyát átadják a vezető fordulóbírónak, aki azt haladéktalanul továbbítja a versenyelnöknek.

SW.2.6.

A technikai (stílus-)bírák

SW.2.6.1.

A technikai bírák a medence két oldalán helyezkedjenek el.

SW.2.6.2.

Külön-külön bizonyosodjanak meg arról, hogy a versenyzők az adott versenyszámban kötelező úszásnemet a szabályoknak megfelelően ússzák, és kísérjék figyelemmel a fordulókat is, hogy segítsék a fordulóbírákat.

SW.2.6.3.

Minden szabálysértést aláírással ellátott lapokon kell jelenteniük a versenyelnöknek, részletesen feltüntetve a versenyszámot, a pálya számát, a vétkes versenyző nevét és az elkövetett szabálysértést.

SW2.7.

A vezető időmérő

SW2.7.1.

A vezető időmérő kijelöli az időmérők helyét és azokat a pályákat, amelyekért felelősek. Ha önműködő versenyelbíráló berendezés nincs, akkor versenypályánként három (3) időmérőt jelöl ki, valamint további két (2) tartalék időmérőt, akik közül valamelyik helyettesíti azt az időmérőt, akinek nem indult el az órája vagy az a versenyszám közben leállt, vagy egyéb oknál fogva képtelen az időt mérni. Amennyiben 3 (három) időmérő órát használnak pályánként, az így mért idő meghatározza a végleges időeredményt és a helyezést.

SW.2.7.2.

Minden időmérőtől beszedi az űrlapot, amelyre az időmérő felírta a mért időt, és szükség esetén az órákat is ellenőrzi.

SW 2.7.3.

Minden pálya hivatalos időeredményét a lapon feltünteti, illetve ellenjegyzi.

SW2.8.

Az időmérők

SW2.8.1.

Az időmérők a számukra kijelölt pályán úszó versenyző idejét mérjék, az SW 11.3. pontban foglaltak alapján. Az órákat a verseny lebonyolító bizottság kívánságainak megfelelő módon kell hitelesíteni.

SW2.8.2.

A rajtjelre valamennyien indítsák el órájukat, és akkor állítsák meg azt, amikor a versenyző befejezi a versenyszámot az adott pályán. A 100 m-nél hosszabb távokon a vezető időmérő utasítására részidők mérését is elvégzik.

SW2.8.3.

Minden egyes versenyszám után azonnal jegyezzék fel az órájukon mért időt az időmérőlapra, és azt adják át a vezető időmérőnek, továbbá mutassák be nekik órájukat is, ha azt ellenőrizni kívánja. Az időmérők mindaddig nem állíthatják vissza az órájukat, amíg a vezető időmérő vagy a versenyelnök „Állítsák vissza óráikat" jelzését meg nem kapják.

SW2.8.4.

Amennyiben képellenőrző-visszajátszó berendezés (video-backup system) nem áll rendelkezésre, a teljes időmérő gárdára szükség lehet, még akkor is, ha önműködő versenybíráló berendezést használnak.

SW.2.9.

A vezető célbíró

SW 2.9.1.

A vezető célbíró kijelöli minden célbíró helyét és az általa nyilvántartandó helyezést.

SW2.9.2.

Minden egyes versenyszám befejeztével gyűjtse össze a célbíráktól az aláírásukkal ellátott helyezési lapokat, alakítsa ki a beérkezési sorrendet a beérkezési eredmények alapján, és ezt azonnal jutassa el a vezető versenybíróhoz.

SW 2.9.3.

Ahol a beérkezés sorrendjét elektronikus versenyellenőrző berendezés segítségével állapítják meg, a vezető célbíró feladata is, hogy minden versenyszám után annak gépi sorrendjét közölje a vezető versenybíróval.

SW2.10.

A célbírák

SW.2.10.1.

A céllal egy vonalban kialakított emelvényen helyezkedjenek el, ahonnan minden versenyszám alatt és minden időpontban tisztán láthatják a pályát és a célfalat, kivéve, ha a célbírák kezelik a gombnyomásos (fél automata időmérő berendezést, lenyomva a gombot, amikor a számukra kijelölt pályán a versenyző célba ér.

SW2.1 0.2.

A célbírák minden egyes versenyszám után állapítsák meg és közöljék azon versenyzők beérkezési sorrendjét, amelyekre nézve megbízásuk szólt. A félautomata berendezés kezelése kivételével a célbírák nem lehetnek egyúttal időmérők is.

SW2.11.

A versenyadminisztráció

SW2.11.1.

A jegyzőkönyv-ellenőr a felelős, hogy írásba foglalják a gépi eredménylistákban közölt, illetve az időmérők és célbírák által rögzített azon eredményeket, amelyeket átadtak a versenyelnöknek. Ugyancsak ő ellenőrizze, hogy a versenyelnök kézjegye szerepel-e az eredményeken.

SW2.11.2.

A versenyjegyzőknek kell nyilvántartaniuk és ellenőrizniük az előfutamokban, illetve a döntőkben a visszalépéseket, nekik kell a hivatalos formanyomtatványokkal bevezetni az eredményeket, nyilvántartani az új rekordokat és - ahol ez szükséges - a pontverseny állását is.

SW 2.12.

A versenybírák döntéseiket önállóan és egymástól függetlenül hozzák meg, kivéve, ha a szabályok másként nem rendelkeznek.

SW.3. AZ ELŐFUTAMOK, KÖZÉPFUTAMOK ÉS DÖNTŐK ÖSSZEÁLLÍTÁSA

A rajthelyek elosztása az olimpiai játékok, világbajnokságok, regionális játékok és egyéb FINA-események valamennyi úszószámában az alábbiak szerint történjék.

SW 3.1.

Előfutamok

SW 3.1.1.

Valamennyi versenyzőnek a nevezési határidőt megelőző 12 hónap alatt elért legjobb teljesítményét kell feltüntetni a nevezési lapon, a lebonyolító bizottság pedig ezeket az időeredményeket állítsa sorrendbe. Azok a versenyzők, akiknek nincs időeredménye, leglassúbbaknak tekintendők és a lista végére kerülnek. Az azonos idővel a listára került versenyzők között, valamint, ha egynél több, időeredménnyel nem rendelkező versenyző van, sorshúzással kell a sorrendet eldönteni. A versenyzők pályabeosztása az SW3.1.2. pontban meghatározott módon történjék. Időelőfutamokba az egyes versenyzőket a nevezési idők alapján, a következő módon kell beosztani:

SW3.1.1.1.

Ha egyetlen időelőfutam van, az a döntőkre vonatkozó szabályok szerint állítandó össze és a döntőkkel egy időben (versenyszakaszban) bonyolítandó le.

SW3.1.1.2.

Ha két előfutam van, a leggyorsabb versenyző a második futamba kerül, a következő leggyorsabb az elsőbe, az ezután következő leggyorsabb ismét a másodikba, a következő leggyorsabb az elsőbe, és így tovább.

SW3.1.1.3.

Ha három előfutam van, a leggyorsabb versenyző a harmadik futamba kerül, a második leggyorsabb a második futamba, a harmadik leggyorsabb az elsőbe, a negyedik ismét a harmadik futamba, az ötödik a másodikba, a hatodik az elsőbe, a hetedik ismét a harmadikba, és így tovább.

SW3.1.1.4.

Ha egy versenyszámban négy vagy több előfutam van, a három utolsó előfutamot az SW3.1.1.3. pontban leírtak szerint kell összeállítani. Az utolsó három futamot megelőző futamba kerüljenek a további leggyorsabb úszók; az utolsó négy előfutamot megelőző futamba a fennmaradó versenyzők közül a leggyorsabbak stb. A pályabeosztás minden egyes futamon belül a nevezési idők leszálló sorrendjében, az SW 3.2.1. pont elvei szerint történjék.

SW3.1.1.5.

Kivétel: ha két vagy több futam van valamely versenyszámban, a versenyzőket úgy kell elosztani, hogy egy-egy futamba legalább három versenyző kerüljön, de visszalépés esetén ez a szám kevesebb is lehet.

SW3.1.2.

Az 50 m-es versenyszámok kivételével a pályabeosztás olyan módon történjék (miközben az 1-es pálya a rajthely felől nézve a medence jobb oldalán legyen), hogy a leggyorsabb úszó, illetve csapat a középső pályára kerüljön, ha a pályák száma páratlan; páros számú pálya esetén a 4-esen (8 pálya), illetve a 3-ason (6 pálya) ússzon a leggyorsabb versenyző. A következő leggyorsabb úszót az előbbinek a bal oldalára kell beosztani, az ezután következő leggyorsabbat pedig a jobb oldalára, majd újra balra és jobbra, felváltva, a nevezési idők alapján. Azonos idővel nevezett versenyzők között a pályabeosztást sorsolással kell eldönteni, az előzőekben már leírtak szerint.

SW3.1.3.

Az 50 m-es versenyszámokban a versenyt akár az eredeti rajthelytől a fordulófalig, vagy a fordulófaltól indulva a rajtoldalig úszva lehet teljesíteni, attól függően, hogy a lebonyolító bizottság hogy dönt, figyelembe véve az olyan tényezőket, mint a megfelelő automata időmérő berendezés elhelyezése, az indító helye stb. A lebonyolító bizottság minden esetben még jóval az adott versenyszámok rajtja előtt tájékoztassa minderről a versenyzőket. Tekintet nélkül arra, hogy a számot melyik irányba ússzák, a pályabeosztásnál úgy kell eljárni, mintha a rajt és a cél ugyanott volna.

SW3.2.

Elődöntők és döntők

SW.3.2.1.

Az elődöntők futamait az SW3.1.1.2. pontnak megfelelően kell összeállítani.

SW.3.2.2.

Ahol nincs szükség előfutamokra, a pályabeosztást szintén az SW 3.1.2. pontban ismertetett módon kell végrehajtani. Ha előfutamokat illetve elődöntőket tartanak, a döntő pályabeosztása ugyancsak az SW3.1.2. pontban foglaltak szerint történjék, de ennek alapját már az említett futamokban elért időeredmények képezzék

SW.3.2.3.

Amennyiben egyazon, vagy különböző előfutamban több, század másodpercre megegyező eredmény születik, a nyolcadik vagy tizenhatodik helyen újraúszást kell elrendelni annak eldöntésére, hogy a megfelelő döntőbe ki kerüljön. Az újraúszásnak egy órán belül kell megtörténnie, miután az érintett versenyzők valamennyien befejezték előfutamaikat. Amennyiben újra azonos idők születnek, az újraúszást meg kell ismételni.

SW 3.2.4.

Ha egy vagy több versenyző visszalép valamely elődöntőtől, illetve döntőtől (A vagy B döntő), tartalékot kell helyükre állítani, az előfutamokban elért időeredmények sorrendjében. Az adott versenyszám vagy versenyszámok pályáit ilyenkor újra be kell osztani, és erről pót rajtlistát kell kibocsátani. Ezen az SW 3.1.2. pontnak megfelelően pontosan szerepeljenek a változtatások és a helyettesítések.

SW 3.3.

Egyéb versenyek alkalmával a pályabeosztás sorsolással is történhet.

SW4. A RAJT

SW4.1.

A verseny rendező bizottsága dönti el, hogy az adott versenyen az

a.) egy rajt-szabály vagy

b.) a két rajt-szabály legyen érvényben.

A döntést a versenykiírásban közzé kell tenni.

SW4.2.

Gyors-, mell- és pillangóúszásban a rajt elugrással történik. A versenyelnök hosszú sípjelére (SW2.1.6.) a versenyzők fellépnek a rajthelyre, és azon megállnak. Az indító „Elkészülni" vezényszavára késlekedés nélkül foglalják el a rajthelyzetet, amikor is legalább az egyik lábuknak a rajthely elülső szélénél kell lennie. A karok elhelyezkedésének nincs jelentősége. Amikor valamennyi versenyző mozdulatlan, az indító adja meg a rajtjelet.

SW4.3.

Hátúszásnál és a vegyesváltóknál a rajt a vízből történik. A versenyelnök első hosszú sípjelére (SW 2.1.5.) az úszók azonnal ugorjanak a vízbe és a második hosszú sípszóra időhúzás nélkül foglalják el a rajthelyüket (SW6.1.). Amikor valamennyi versenyző elfoglalta rajthelyét, az indító adja ki az „Elkészülni" vezényszót. Amikor valamennyi versenyző mozdulatlan, az indító megadhatja a rajtjelet.

SW4.4.

Olimpiai játékok, világbajnokság és más FINArendezvények alkalmával az „Elkészülni" vezényszót angol nyelven kell megadni (Take your marks), és a rajtjel olyan hangszóró-rendszeren keresztül hangozzék el, amelynek minden egyes rajthely mögött van egy-egy eleme. Ezeknek a hangszóróknak a hangereje legyen olyan, hogy hibás rajt esetén a hangjel ismétlése (SW4.7.) megfelelő visszahívó jelként szolgáljon.

SW4.5.

Ha az egy(etlen) rajt-szabályt alkalmazzák, minden olyan úszót, aki a rajtjel elhangzása előtt indul, ki kell zárni.

Ha a rajtjel elhangzik, mielőtt a kizárás megtörténhetett volna, a versenyszámot folytatni kell, és a vétkest vagy vétkeseket a versenyszám befejezése után kell kizárni. Ha a kizárás a rajtjel elhangzása előtt megtörténik, a rajtjelet nem szabad megadni, ellenben a versenyben maradt személyeket vissza kell hívni és - miután az indító figyelmezteti őket a következményekre - újra kell indítani a mezőnyt.

SW4.6.

Ha a két rajt-szabályt alkalmazzák, az első hibás rajtnál az indítónak vissza kell hívnia a versenyzőket, és figyelmeztetni kell őket, hogy ne induljanak a rajtjel elhangzása előtt. Az azt követő rajt után mindazokat a versenyzőket, akik a rajtjel elhangzása előtt elindulnak, ki kell zárni.

SW4.7.

A hibás rajtot ugyanazzal a hangjellel kell jelezni (lövés, duda-, síp- vagy vezényszó) mint a rajtot, de ezt a hangjelet többször kell ismételni, és ezzel egy időben a visszahívókötelet is le kell ereszteni. Hasonlóképpen, ha a versenyelnök ítéli hibásnak a rajtot, fújja meg a sípját, ezt kövesse az indító visszahívó (ismétlődő) jelzése és a visszahívókötél leeresztése.

SW.5 GYORSÚSZÁS

SW5.1.

Gyorsúszás azt jelenti, hogy az úszó tetszése szerint választott úszásmóddal haladhat, kivéve a vegyesúszás és a vegyesváltó versenyszámokat, ahol a gyorsúszás megnevezés olyan úszásmódot jelent, amely eltér a mell-, a hát- és a pillangóúszástól.

SW5.2.

Gyorsúszás közben fordulásnál és célba érésnél a versenyző bármely testrészével érintheti a falat.

SW.5.3.

A versenytáv folyamán az úszó teste valamely részének át kell törnie a vízfelszínt, kivéve a fordulókat és a rajtot, továbbá a fordulókat követő legfeljebb 15 m-es távot. Ennél a pontnál a fejnek a vízfelszínt már át kellett törnie.

SW6. HÁTÚSZÁS

SW6.1.

A rajtjel megadását megelőzően az úszók rajthelyeiket a vízben, a medence indulási falánál, a rajtfogantyúkra helyezett kézzel foglalják el. A lábfejeknek - a lábujjakat is beleértve - a víz felszíne alatt kell lenniük. A túlfolyóban, illetve azon állni vagy a lábujjakkal annak szélébe kapaszkodni tilos.

SW.6.2.

A rajtjel elhangzásakor és a fordulás után a versenyzők rugaszkodjanak el a faltól, és háton fekvésben ússzák végig a teljes versenytávot, kivéve a fordulót (SW6.4.). A természetes hátúszó helyzetből a törzs oldalra elfordulhat, de ez a fordulás nem érheti el a 90°-ot. A fej helyzetének nincs jelentősége.

SW.6.3.

Az úszó valamely testrészének meg kell törnie a víz felszínét a versenytáv során, kivéve a fordulást és legfeljebb 15 m-t a rajt és minden forduló után, amikor is a test teljesen a víz alá merülhet. 15 m-nél a fejnek már át kellett törnie a víz felületét.

SW.6.4.

A forduló során a vállak a függőleges helyzeten át hason fekvésbe elfordulhatnak, ezután egy folyamatosan kivitelezett kartempó történhet egy karral, vagy két karral is, hogy megkezdje a fordulást. Miután a test elhagyta a háton fekvő helyzetet, nem történhet semmiféle lábtempó, vagy kartempó, amely a fordulás folyamatos mozdulataitól független. Az úszónak vissza kell térnie háton fekvő helyzetbe, miután elhagyja a falat. A forduló során az úszónak valamely testrészével érintenie kell a falat.

SW 6.5.

Célba érkezésnél az úszónak háton fekvésben kell érintenie a falat.

SW7. A MELLÚSZÁS

SW 7.1.

A rajt, illetve a forduló után az első kartempó megkezdésétől egészen a fal érintéséig a test mellen feküdjön, miközben mindkét váll a víz színével párhuzamosan helyezkedjen el. Tilos a táv bármely részében háton fekvő helyzetbe fordulni.

SW7.2.

A karok minden mozdulatát egy időben és ugyanazon vízszintes síkban kell végezni, váltakozó mozdulatok nélkül.

SW7.3.

A kezeket a mellkastól együtt, a víz felszínén, az alatt, vagy a fölött kell előretolni. A könyököknek a víz alatt kell maradniuk, kivéve a célba érés előtti utolsó tempónál. A kezeket kiindulási helyzetükbe a víz felszínén vagy az alatt kell hátravinni. A kezek a rajt és fordulók utáni eső karütem kivételével nem vihetők a csípővonal mögé.

SW 7.4.

A lábak minden mozdulatát egy időben és ugyanazon vízszintes síkban kell végrehajtani, váltakozó mozdulatok nélkül.

SW 7.5.

A lábfejeket a lábtempó előrehajtó fázisában kifelé kell fordítani. Ollózó, krallozó, illetve lefelé irányuló delfinmozgás tilos. A lábak megtörhetik a vízfelszínt, amennyiben ezt nem követi lefelé irányuló delfin lábmozgás.

SW7.6.

A fordulóknál és a célba érkezéskor a benyúlást két kézzel egyszerre a víz alatt, felett vagy annak szintjében kell végrehajtani. Az utolsó karütem során a fej a víz alatt lehet, feltéve, hogy az érintést megelőző teljes, vagy részleges mozgásciklus alatt már valamikor áttörte a vízfelszínt.

SW7.7.

Minden teljes mozgásciklus folyamán - azaz egy karütem és egy lábütem alatt, ezen sorrendben - az úszó feje valamely részével át kell törje a víz felszínét, kivéve a rajtot és a fordulókat követő első karütemet, amikor a karokat a combig lehet hátravinni, egy lábütemet pedig teljesen víz alámerülve lehet végrehajtani. A fejnek át kell törnie a vízfelszínt, mielőtt a kézfejek a második karütem során szélső helyzetükből befelé fordulnak.

SW 8. A PILLANGÓÚSZÁS

SW.8.1.

A rajt és a fordulók utáni első karütemtől kezdve a testnek mindig hason fekvő helyzetben kell lennie, miközben a vállaknak a víz felszínével párhuzamosan kell elhelyezkedniük. A víz alatt oldalfekvő helyzetben lábütemek végezhetők. Háton fekvő helyzet elfoglalása mindvégig tilos.

SW 8.2.

A karokat a víz felett, együtt kell előrelendíteni és egy időben, egyszerre hátravinni.

SW.8.3.

A lábak minden mozgása egyszerre történjék. A lábfejek és lábszárak függőleges síkban való együttes fel- és lefelé mozgatása megengedett. A lábaknak nem kell azonos síkban elhelyezkedniük, de a váltakozó mozgások tilosak.

SW8.4.

A fordulóknál, és célba érkezéskor a falat két kézzel kell érinteni a víz alatt, fölött, vagy a víz felszínén.

SW.8.5.

Rajt és forduló után egy vagy több lábütem és egy karáthúzás végezhető a víz alatt, amely után azonban az úszónak a víz felszínére kell emelkednie. Az úszó legfeljebb 15 m-t tehet meg a víz alatt, teljesen lemerülve. Ezen pontnál a fejnek át kellett törnie a vízfelszínt. Az úszónak a következő fordulóig vagy a célba érésig a víz felszínén kell maradnia.

SW.9. VEGYESÚSZÁS ÉS VEGYESVÁLTÓ

SW9.1.

Egyéni vegyesúszásban a versenyzőknek az egyes úszásnemeket a következő sorrendben kell leúszniuk: pillangó - hát - mell - gyors.

SW9.2.

Vegyesváltóban az úszóknak a négy úszásnemet a következő sorrendben kell teljesíteniük: hát - mell - pillangó - gyors.

SW.9.3.

Minden úszásnemet az arra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell teljesíteni.

SW.10. A VERSENY

SW10.1.

Az egyedül induló versenyzőnek is le kell úsznia a teljes távot ahhoz, hogy érvényes eredménye legyen.

SW 10.2.

Az úszónak azon a pályán kell befejeznie a versenyt, amelyen elkezdte.

SW 10.3.

Valamennyi versenyszám fordulójánál az úszónak fizikailag kapcsolatba kell kerülnie a medence végével vagy a táv végfalával. A forduló a falnál kell, hogy történjen, tilos a medence fenekéről elrugaszkodni, illetve azon lépéseket tenni.

SW 10.4.

Gyorsúszó számokban, vagy a vegyesúszás gyorsúszó részében a versenyző a kizárás veszélye nélkül leállhat a medence fenekére, de lépnie nem szabad.

SW.10.5.

A pályaelválasztó kötélen húzódzkodni tilos.

SW.10.6.

Ha egy úszó versenytársát keresztbeúszással vagy más módon akadályozza, a vétkest ki kell zárni a versenyből. Ha az akadályoztatás szándékos volt, a versenyelnök jelentse az esetet mind a verseny felügyeletét ellátó, mind pedig a vétkes versenyzőt benevező szövetségnek.

SW.10.7.

A versenyzők nem alkalmazhatnak vagy viselhetnek semmiféle eszközt, amely verseny közben fokozza sebességüket vagy növeli állóképességüket, javítja vízfekvésüket (pl. összeszövött ujjú kesztyűk, uszonyok stb.). Úszószemüveg használható.

SW.10.8.

Azt az úszót, aki nem vesz részt egy adott versenyszámban, de a vízben tartózkodik, mielőtt a szám valamennyi résztvevője befejezte volna versenyét, ki kell zárni az éppen zajló versenynek abból a számából, amelyben a legközelebb indulni szándékozna.

SW.10.9.

Minden váltócsapatnak négy úszóból kell állnia.

SW.10.10.

Váltóúszásnál ki kell zárni azt a csapatot, amelyikben bármelyik versenyző lába előbb hagyta el a rajthelyet, mint ahogy váltótársának keze a falhoz ért volna, kivéve, ha az előbb induló versenyző visszatér a kiinduló helyére a falhoz, de a rajthelyre nem kell felállnia.

SW10.11.

Azt a váltócsapatot, amelynek bármely tagja - a résztáv leúszására kijelölt versenyző kivételével - a versenyszám lebonyolítása közben, még mielőtt valamennyi csapat minden úszója befejezte volna a versenyt, a vízbe megy, a versenyből ki kell zárni.

SW10.12.

A váltócsapat tagjainak nevét és úszásuk sorrendjét a versenyszám előtt meg kell adni. Egy váltótag ugyanazon váltószámban csak egyszer úszhat. A váltó tagjainak összetétele az előfutamban és a döntőben más lehet, feltéve, hogy a váltó tagjai azok közül kerülnek ki, akiket szövetségük az adott versenyre szabályosan benevezett. A nevezésben megadott sorrendtől eltérő úszás a váltó kizárását vonja maga után. Váltótag helyettesítése csak orvosilag igazolt sürgősségi esetben lehetséges.

SW 10.13.

Bármely úszó, aki befejezte egyéni vagy váltó versenytávját, köteles a medencét a lehető leggyorsabban elhagyni oly módon, hogy közben nem akadályozhatja azon úszókat, akik még nem fejezték be távjukat. Az ilyen szabálytalanságot elkövetőt, illetve váltócsapatát ki kell zárni a versenyből.

SW.10.14.

Ha egy szabálytalanság valamely versenyző eredményes szereplését veszélyeztette, a versenyelnök engedélyezheti, hogy az akadályozott versenyző a következő előfutamban részt vegyen. Ha pedig az eset az utolsó előfutamban vagy a döntőben történt, elrendelheti annak újraúszatását.

SW10.15.

Iramfelvezetés, illetve bármely olyan eszköz vagy terv, amelynek ilyen célja van tilos.

SW 11. IDŐMÉRÉS

SW11.1.

Az elektronikus időmérő berendezés használatát az erre kijelölt versenybírák ellenőrzik. A gép által kijelzett időeredményeket kell felhasználni a győztes, a helyezettek továbbá valamennyi pályaidő megállapítására az egyes pályákon. Az így megállapított időeredményeket és helyezéseket elsőbbségben kell részesíteni az időmérők megállapításával szemben. Ha az elektronikus berendezés elromlana, vagy egyértelmű jelek utalnak meghibásodására, illetve ha valamely versenyző nem hozza azt működésbe, az időmérők döntése lép érvénybe (lásd: SW.13.3.).

SW.11.2.

Elektronikus időmérés esetén az eredményt csak 1/100 mp pontosságig kell nyilvántartani. Ha 1/1000 mp-es pontosság is lehetséges, a harmadik számot nem lehet felhasználni sem az időeredmény, illetve helyezés megállapításában, sem nyilvántartásba nem vehető. Az 1/100 mp azonos idők esetén az azonos idők azonos helyezést jelentenek. Az időeredmények, amit az elektromos jelzőtábla megjelenít, csak egy század pontosságúak lehetnek.

SW11.3.

Minden időmérő szerkezetet, amelyet versenybíró állít meg, „órá"-nak kell tekinteni. A kézi időmérést 3 (három), a versenyt rendező nemzeti szövetség által kijelölt vagy jóváhagyott időmérő végezze. Valamennyi órát hitelesíteni kell a versenyt felügyelő testület kívánalmainak megfelelően. A kézi időmérés 1/100 mp-re történjék. Ha elektronikus időmérő berendezés nem áll rendelkezésre, a hivatalos kézi időméréssel megállapított eredményeket az alábbi módon kell kialakítani.

SW11.3.1.

Ha két órán azonos időt mértek és a harmadik óra ettől eltér, a két azonos időeredmény lesz a hivatalos teljesítmény.

SW.11.3.2.

Ha mindhárom órán eltérő időt mértek, a középső értéket mutató óra időeredménye lesz a hivatalos eredmény.

SW.11.4.

Ha egy versenyzőt a verseny alatt vagy azt követően kizártak, ezt a tényt a hivatalos eredmény-nyilvántartásban rögzíteni kell, de sem helyezési számát, sem időeredményét nem szabad feltüntetni.

SW. 11.5.

Abban az esetben, amikor váltót zárnak ki, a részidők a kizárt versenyző eredményéig hivatalosnak tekinthetőek és jegyzőkönyvezhetők.

SW.11.6.

A váltók során, az elsőnek úszó versenyző 50 és 100 m-es részidejét fel kell tüntetni a hivatalos jegyzőkönyvben.

SW.12. VILÁGREKORDOK

SW.12.1.

50 m-es medencében nyilvántartott világrekordok a következő távokon és úszásnemekben kerülnek nyilvántartásra férfiaknál és nőknél:

Gyorsúszás:	50, 100, 200, 400, 800 és 1500 m
Hátúszás:	50, 100 és 200 m
Mellúszás:	50, 100 és 200 m
Pillangóúszás:	50, 100 és 200 m
Vegyesúszás:	200 és 400 m
Gyorsúszó váltó:	4x100 és 4x200 m
Vegyesúszó váltó:	4x100 m.

SW.12.2.

25 m-es medencében világrekordokat a következő távokon, úszásnemekben tartanak nyilván férfiak és nők részére:

Gyorsúszás:	50, 100, 200, 400, 800 és 1500 m
Hátúszás:	50, 100 és 200 m
Mellúszás:	50, 100 és 200 m
Pillangóúszás:	50, 100 és 200 m
Vegyesúszás:	100, 200 és 400 m
Gyorsúszó váltó:	4x100 és 4x200 m
Vegyesúszó váltó:	4x100 m.

SW.12.3.

A váltó tagjainak ugyanahhoz a nemzethez kell tartozniuk.

SW.12.4.

Bármely rekordot csak szabályszerű nyílt versenyen vagy olyan egyéni csúcskísérlet alkalmával lehet elérni, melyet nyilvánosság előtt rendeznek és legalább három nappal az esemény előtt bejelentettek, és hivatalosan kihirdettek. Ha az egyéni időeredmény céljából történő úszás valamely tagszövetség hivatalos versenye keretében kerül lebonyolításra, nincs szükség a 3 (három) nappal előbb történő bejelentésre.

SW.12.5.

A medence minden egyes pályájának méretét (hosszát) a pálya elhelyezkedése szerint illetékes szövetség által kijelölt ellenőrnek vagy más, arra képesített szakembernek kell hitelesítenie.

SW.12.6.

Világrekordot csak akkor lehet hitelesíteni, ha automata elektromos időmérő berendezést, illetve félautomata időmérő szerkezetet használtak, ez utóbbit csak akkor, ha az automata időmérő szerkezet nem működött.

SW.12.7.

A világcsúcsokat 1/100 (két tizedes) másodpercnyi pontossággal kell nyilvántartani. Azokat az időeredményeket, amelyek a világcsúccsal századmásodpercre egyeznek, csúcsbeállításként kell jegyzékbe venni, és annak elérője a „Társ világrekorder" címre tarthat igényt.

Világcsúcsként csak a verseny győztesének eredménye terjeszthető be hitelesítésre. Ha egy világrekordot eredményező versenyben holtverseny alakult ki, mindkét versenyző „győztesnek” tekintendő.

SW.12.8.

Bármely váltó első tagjának eredménye világrekordként hitelesíthető. Ha a váltó első úszója a jelen szabályokban foglaltaknak megfelelően úszta a világrekordot, eredménye akkor sem semmisül meg, ha a későbbiekben a váltócsapatot a versenyből kizárják - feltéve, hogy a szabálysértés azután történt, miután az első úszó résztávját befejezte.

SW.12.9.

Egyéni úszásnemekben az úszó résztávon világrekord kísérletet tehet, ha azt ő maga, az edző vagy a csapat menedzsere a versenyszám előtt a versenybírótól a résztáv külön mérését kéri, vagy ha azt az automata időmérő berendezés regisztrálta. Az úszónak a rekord hitelesítéséhez be kell fejeznie az eredeti távot.

SW 12.10.

A csúcsok hitelesítését a FINA által erre a célra rendszeresített nyomtatványon a verseny szervezőit, illetve lebonyolítóit ellenőrző szövetségnek kell kérnie, és alá kell azt írnia a versenyző nemzetisége szerint illetékes szövetség hivatalos képviselőjének is, hogy együttesen igazolják a szabályok teljes betartását, beleértve a negatív doppingvizsgálati eredményt (DC.5.1.). A nyomtatványt a FINA főtitkárához az eredmény elérésétől számított 14 napon belül el kell juttatni.

SW 12.11.

Világcsúcsjavítás esetén előzetesen, annak elérésétől számított 7 napon belül táviratilag, fax vagy telex útján is értesíteni kell a főtitkárt.

SW.12.12.

A versenyző nemzeti szövetsége levélben is értesítse a főtitkárt, és ha szükséges, győződjön meg arról, hogy az illetékes szövetség a hivatalos hitelesítési nyomtatványt az előírásoknak megfelelően elküldte.

SW.12.13.

A hivatalos jelentkezés kézhezvétele, továbbá annak megállapítása után, hogy az, kielégítően tartalmaz minden információt, beleértve a negatív doppingeredményt is, a FINA főtitkára hirdesse ki az új világrekordot, gondoskodjon annak nyilvánosságra hozataláról, és arról, hogy azon érintettek, akiknek világrekordját hitelesítették, erről diplomát kapjanak.

SW.12.14.

Minden rekord, amelyet az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, vagy a világ kupán értek el, automatikusan hitelesnek tekintendő.

SW12.15.

A világcsúcsot elért versenyző nemzeti szövetsége akkor is kérheti a világcsúcs hitelesítését, ha az SW.12.11. pontban meghatározott eljárást nem tartották be. Megfelelő vizsgálat után a FINA főtitkárának joga van hitelesíteni az ilyen csúcseredményt, ha a kérés jogosnak bizonyult.

SW 12.16.

Ha egy világcsúcsot a FINA hitelesített, az azt elérő versenyző szövetségéhez a FINA elnöke és főtitkára által aláírt oklevelet kell küldeni, hogy azt a versenyzőnek adják át, eredménye elismeréséül. Az a szövetség, amelynek csapata váltóúszásban ér el világcsúcsot, egy ötödik oklevelet, amely maradjon a szövetség tulajdonában.

SW. 13. AZ ÖNMŰKÖDŐ (ELEKTRONIKUS] VERSENYBÍRÓ BERENDEZÉS

SW13.1.

Ha egy versenyen automata versenybíró berendezést (lásd: FR.4. szabály) alkalmaznak az időeredmények és a helyezések meghatározására, és a váltó indulások elbírálására, ezek a rendszerek elsőbbséget élveznek az időmérőkkel szemben.

SW13.2.

Amikor az automata versenybírói rendszer egy adott versenyen nem jegyezte egy vagy több versenyző időeredményét és/vagy a helyezéseket, akkor:

SW 13.2.1.

- az automata időmérő által meghatározott valamennyi eredményt, helyezést regisztrálni kell, továbbá

SW 13.2.2.

- fel kell jegyezni valamennyi emberi időméréssel megállapított eredményt és helyezést.

SW13.2.3.

A hivatalos helyezési sorrendet a következőképpen kell megállapítani.

SW 13.2.3.1.

- minden olyan versenyzőnek, akinek gépi időeredménye és helyezése van, meg kell őriznie viszonylagos sorrendi helyét az ugyanazon versenyszám minden további, a gép által megállapított eredménnyel rendelkező versenyzőjéhez képest;

SW.13.2.3.2.

- az a versenyző, akinek nincs gépi helyezése, de van gépi időeredménye, a mért idő alapján kap helyezést oly módon, hogy gépi időeredményét összehasonlítják a többi versenyző gépi időeredményével;

SW 13.2.3.3.

- az a versenyző, akinek sem gépi helyezése, sem gépi időeredménye nincs, a többi versenyzőhöz viszonyított besorolását a félautomata berendezés vagy a 3 időmérő által mért idő alapján kapja.

SW 13.3.

A versenyzők hivatalos időeredményét a következők szerint kell megállapítani:

SW13.3.1.

- minden versenyzőnek, aki gépi időeredménnyel rendelkezik, ez az időeredménye lesz a hivatalos;

SW.13.3.2.

- mindazon versenyzőknek, akiknek nincs gépi időeredményük a 3 kézi időméréssel, és/vagy a félautomata berendezéssel mért eredmény lesz a hivatalos időeredményük;

SW.13.4.

Valamely versenyszámban a döntőbeli, a több időfutam alapján kialakult viszonylagos sorrendet a következő módon kell megállapítani:

SW.13.4.1.

- valamennyi versenyző egymáshoz viszonyított sorrendjét hivatalos időeredményeik alapján kell megállapítani;

SW.13.4.2.

- ha két vagy több versenyzőnek azonos hivatalos időeredménye van, közöttük a viszonylagos sorrend megfelelő helyén holtversenyt kell megállapítani a kérdéses versenyszámban

KOROSZTÁLYOS SZABÁLYOK ÚSZÁSBAN

SWAG.1.

Minden szövetség meghatározhatja saját korosztályos szabályait, a FINA technikai szabályait felhasználva.

A IV rész a hosszútávúszással kapcsolatos. Az V. rész a műugrással foglalkozik, a VI. rész a vízilabda szabályait tartalmazza, a VII, rész a műugrás szabályait,

a VIII. rész a senior úszás szabályait, a IX. rész a létesítmények szabályait tartalmazza.

Tovább

Vissza a Magyar Sportra Vissza a főoldalra

A Magyar Sport Közhasznú Egyesület Jogi közleménye