AZ ÚSZÁS NEMZETKÖZI VERSENYSZABÁLYAI (SW)
FR.1.1.
A
FINA olimpiai szabványa
Minden
világbajnokságot (kivéve a senior világbajnokságot) és olimpiai játékokat az
FR.3., az FR.6., az FR.8. és az FR.11. szabálynak megfelelően előkészített és
felkészített uszodában kell megrendezni.
FR.1.2.
A
FINA szabvány uszodái
A
FINA más versenyeit is a FINA olimpiai standard uszodájában javasolt rendezni,
de abban az esetben a Bureau bizonyos szabványoktól, az adott uszoda
vonatkozásában eltekinthet, ha ezzel nem befolyásolja a versenyek
lebonyolítását.
FR.1.3.
A
FINA minimálisan elfogadott standard uszodája
Minden
más, a FINA szabályai alapján rendezett versenyen a medencének (uszodának)
legalább a minimális alapkövetelménynek meg kell felelnie.
FR.2.1.
A
hosszúság
FR.2.1.1.
50,0
m-es medence:
Amennyiben
az elektronikus időmérő berendezéshez tartozó érintő paneleket is felszerelnek
a medence egyik, vagy mindkét falánál, a medence hosszát úgy kell
megállapítani, hogy a távolság a panel, illetve a panelek belső felszínétől
mérve 50,0 m legyen.
FR.2.1.2.
25,0
m-es medence:
Amennyiben
az elektronikus időmérő berendezéshez tartozó érintő paneleket is felszerelnek
a medence egyik, vagy mindkét végfalán, a medence hosszát úgy kell
megállapítani, hogy a távolság a panel, illetve a paneleket belső felszínétől
mérve 25,0 m legyen.
FR.2.2.
Megengedett
méreteltérések
FR.2.2.1.
A
névleges, 50 m-es hosszúságtól a víz felszíne felett 0,3 m-en, alatta pedig 0,8
m-en mérve +0,03 m és -0,00 m eltérés engedélyezhető. A méreteket a medence
elhelyezkedése szerint az illetékes ország szövetsége által kijelölt, illetve
elfogadott ellenőr vagy más hivatalos szakértő kell, hogy hitelesítse.
A
megengedett méreteltérések akkor sem léphetik túl a fenti értékeket, ha az
elektronikus időmérő berendezéshez tartozó érintőpaneleket behelyezték.
FR.2.2.2.
A
névleges 25 m-es hosszúságtól a víz felszíne felett 0,3 m-en, alatta pedig 0,8
m-en mérve +0,02 m és -0,00 m alatti eltérés engedélyezhető. A méreteket a
medence elhelyezkedése szerint az illetékes ország szövetsége által kijelölt,
illetve elfogadott ellenőr vagy más hivatalos szakértő kell, hogy hitelesítse.
A
megengedett méreteltérések akkor sem léphetik túl a fenti értékeket, ha az
elektronikus időmérő berendezéshez tartozó érintőpaneleket behelyezték.
FR.2.3.
Vízmélység
Az
előírt legkisebb vízmélység 1,00 m.
FR.2.4.
A
falak
FR.2.4.1.
A
végfalak legyenek párhuzamosak és alkossanak derékszöget az úszás irányával,
továbbá a víz szintjével. Felépítésük legyen szilárd és burkolatuk a víz
szintje alatt 0,8 m-ig olyan csúszásmentes anyagból készüljön, amely
biztonságossá teszi a versenyzők számára a fordulásnál a benyúlást, valamint az
elrugaszkodást.
FR.2.4.2.
Leálló
padkák a medence valamennyi oldalán elhelyezhetők, de a víz felszínéhez 1,2 m-nél
nem lehetnek közelebb, szélességük pedig 0,1 és 0,15 m között mozoghat.
FR.2.4.3.
Túlfolyók
építése a medence mind a négy oldalán megengedett. Amennyiben a célfalon is van
túlfolyó, azt úgy kell elhelyezni, hogy az érintőpanel előírt, víz feletti 0,3
m-es magassága biztosított legyen. A túlfolyót megfelelő ráccsal, vagy hálóval
kell ellátni. A túlfolyók megfelelő elzáró szeleprendszerrel készüljenek,
amellyel biztosítható az állandó vízszint.
FR.2.5.
A
pályák
Az
egyes pályák szélessége legalább 2 m-esnek kell lennie és legalább 0,2 m
távolság legyen az első és az utolsó pályán kívül is.
FR.2.6.
A
pályaelválasztó kötelek
A
medence egyik végétől a másik végéig kell érniük, és ott a végfalakba
süllyeszthető horgonykapoccsal legyenek rögzíthetők. A kötelek mindegyike
egymás mellé sorakoztatott, a vízfelszínén úszó elemekből épüljön fel, amelyek
átmérője legalább 5 cm legyen, de ne haladja meg a 15 cm-t. A végfalaktól
számított 5 m hosszúságban a kötélszakasz elemeinek színe kifejezetten térjen
el a kötél többi elemének színétől. Az egyes pályák között csak egyetlen
pályaelválasztó kötél legyen. A pályaelválasztó kötelek maximálisan feszesek
legyenek.
FR.2.7.
A
rajthelyek
A
rajthelyek szilárd anyagból készüljenek, rugózó hatás nélkül. A rajthelyek
vízszint fölötti magassága 0,5 m-től 0,75 m-ig terjedhet. A rajthely felülete
legalább 0,5 x 0,5 m kiterjedésű legyen, és csúszásmentes anyaggal kell
borítani. A dőlésszög nem haladhatja meg a 10 fokot. A rajthelyeket úgy kell
elkészíteni, hogy azok az úszók, akik startfejessel indulnak, mind annak
elején, mind az oldalakon meg tudjanak kapaszkodni.
Amennyiben
a rajthelyek fedélvastagsága meghaladja a 0,04 métert, célszerű az oldalrészen
legalább 0,1 m-t, az elülső szélen legalább 0,4 méter hosszúságú kapaszkodó-árkot
kiképezni, a felszíntől 0,03 m távolságban.
A
hátúszó rajt kapaszkodóinak - mind függőlegesen, mind vízszintesen - a
vízfelszín felett 0,3 m és 0,6 m között kell lenniük. A kapaszkodóknak a végfal
síkjával párhuzamosnak kell lenniük, és nem emelkedhetnek ki a fal felszínéből.
Amennyiben
rajthelyeket létesítettek, a faltól indulva 1,0 m-től 5,0 m-ig legalább 1,2
méter vízmélység kötelező.
FR.2.8.
A
számozás
A
rajthelyeket mind a négy oldalán, a versenybírák számára jól látható számokkal
kell ellátni. A pályákon, vagyis a medencén a rajtoldal felől végigtekintve, az
1-es jelzésű pálya a jobb szélén legyen. Az érintőpaneleket esetleg lehet
számozni annak felső részén.
FR.2.9.
A
hátúszó fordulókat segítő jelzések
A
köteleknek legkevesebb 1,8 m-rel, legfeljebb 2,5 m-rel a víz felszíne fölött
kell elhelyezkedniük, pontosan 5 méter távolságra a falaktól. További
határozott jelzésnek kell lennie 15 m-re mindkét végfal oldalán és lehetőleg a
medence minden egyes pályaelválasztó kötelén.
FR.2.10.
A
visszahívó kötél
A
rajtvonaltól 15 méter távolságban rögzített tartókon, egy keresztben
kifeszített kötél legyen felfüggesztve, legalább 1,2 méterrel a vízfelszín
felett. A köteleket szilárd oszlopokhoz kell rögzíteni, és egy gyorskioldó
szerkezettel ellátni. Ha leengedték, a kötél minden pályát ténylegesen fedjen
be.
FR.2.11.
A
víz hőmérséklete ne legyen kevesebb, mint 26 °C plusz vagy mínusz 1 °C
eltéréssel. A verseny során a víznek állandó szinten és észlelhető vízmozgástól
mentesnek kell lennie. A legtöbb országban érvényes egészségügyi előírások
betartása érdekében a víz be és kifolyása-, (vagyis forgatása) megengedett,
amennyiben az nem okoz észrevehető örvénylést vagy áramlást.
FR.2.12.
Világítás
A
rajthelyek és a fordulók felett a világítás erőssége nem lehet kevesebb, mint
600 lux.
FR.2.13.
A
pályavonalazás
Minden
pálya közepén, a medence fenekén, attól erősen elütő színű sötét csík, sáv
húzódjon. A csík szélessége legalább 0,2 méter, legfeljebb 0,3 méter, hossza
pedig 50 méteres medencében 46 méter, 25 méteres medencében 21 méter legyen.
Minden csíknak 2,0 méterrel a medencefal előtt, egy ugyanolyan széles, 1,0
méter hosszú keresztvonalban legyen.
Célvonalakat
minden fal végénél vagy az érintőpaneleken kell elhelyezni a pálya központi
részén.
A
célvonalak ugyanolyan szélesek legyenek, mint a csíkok, és az érintőpanelek
felső szélétől (áthajlásától) folyamatosan terjedjenek a medence aljáig. A
vízfelszín alatt 0,3 méterre egy 0,5 méter hosszú keresztcsíkot kell elhelyezni
a célvonal közepétől jobbra-balra mérve.
|
pályavonalak végfali és keresztvonalak szélessége |
A |
0,25 m ± 0,5 |
A FINA által előírt pályavonal jelölések |
|
keresztvonalak hossza |
B |
0,50 m |
|
|
Vízszint-keresztvonal középpontja |
C |
0,30 m |
|
|
pályavonalzáró hossza |
D |
1,00 m |
|
|
pályák szélessége |
E |
0,25 m ± 0,5 |
|
|
pályavonal zárótávolsága a végfalaktól |
F |
2,00 m (minimum) 2,50 m (javasolt) |
|
|
érintőpanel |
G |
2,40 m x 0,90 m x 0,01 m |
|

FR.3. AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK ÉS A VILÁGBAJNOKSÁGOK
RENDEZÉSÉRE ALKALMAS USZODÁK
A
méretek: 50,0 méter hosszú, az automata időmérő berendezés, érintőpaneleivel
együtt, kivéve a rövidpályás világbajnokságokat, ahol 25,0 méternek kell
lennie, az időmérő automata berendezés érintőpanelei között, a startponttól a
fordulópontig mért távolság.
FR.3.1.
A
méretbeli tűrőképességnek az FR.2.2.1. pontban foglaltaknak kell megfelelnie.
FR.3.2.
A
medenceszélesség az olimpiai játékokon, világbajnokságokon 25 méteres legyen.
FR.3.3.
A
vízmélység legalább 2,0 méter legyen.
FR.3.4.
A
falak az FR.2.4. szabályokban leírtaknak megfelelően.
FR.3.5.
A
túlfolyók az FR.2.4.3. szabályban foglaltaknak megfelelően.
FR.3.6.
A
pályák száma: 8 (nyolc).
FR.3.7.
A
pályák szélessége 2,5 méter legyen az 1. és a 8. pályáktól kifelé, 2 db 2,5 m
széles hellyel, amelyeket egy külön elválasztó kötéllel is el kell határolni az
1-es és a 8-as pályától az olimpiai játékok, és a világbajnokságok rendezése
során.
FR.3.8.
A
pályaválasztó kötelek feleljenek meg az FR.2.6. szabályban foglaltaknak.
FR.3.9.
A
rajthelyeket az FR.2.7. szabálynak megfelelően kell kiképezni. A szabálytalan
rajtellenőrző berendezéseket is be kell építeni.
FR.3.10.
A
rajthelyek számozása az FR.2.8. szabálynak megfelelő legyen.
FR.3.1
1.
A
hátúszó fordulót segítő jelzéseket FR.2.9. szabálynak megfelelően kell
kialakítani.
FR.3.12.
A
visszahívókötél az FR.2.12. szabálynak feleljen meg.
FR.3.13.
A
víz hőmérséklete az FR.2.11. pontban leírtaknak kell megfeleljen.
FR.3.14.
A
világítás, a fényerősség az uszoda teljes területén nem lehet kevesebb, mint
1500 lux.
FR.3.15.
A
pályák vonalazása az FR.2.13. szabálynak feleljen meg. Az egyes pályák
központja egymástól 2,5 méter távolságban legyen.
FR.3.16.
Ha
az úszómedence és a műugrómedence ugyanabban a térben helyezkedik el, a
távolság a két medence között legalább 5,0 méter legyen.
FR.4.1.
Az
automata, vagy félautomata versenybírói berendezés az egyes versenyzők elért
időeredményét rögzíti, és a versenyben elfoglalt relatív helyezését
megállapítja.
Mind
az időmérés, mind a helyezés megállapítása 2 tizedes pontossággal történjék
(1/100 mp). A felszerelt berendezés nem zavarhatja az úszók rajtját, fordulóit,
illetve a túlfolyórendszer működését.
FR.4.2.
A
berendezés a következő feltételeknek feleljen meg.
FR.4.2.1.
Legyen
az indítóbíró által elindítható.
FR.4.2.2.
A
medencetér környezetében lehetőleg ne legyenek szabad vezetékek.
FR.4.2.3.
Minden
egyes pályán felvett információt, helyezés és pálya szerint is rögzíteni
tudjon.
FR.4.2.4.
Az
úszó által elért időeredményről könnyen leolvasható, digitális adattal
szolgáljon.
FR.4.3.
A
rajt tartozékai
FR.4.3.1.
Az
indítóbírónak legyen mikrofonja, szóbeli vezényszavak közlésére.
FR.4.3.2.
Rajtpisztoly
használata esetén biztosítani kell az automata időmérő berendezéshez az
összeköttetést (átvitelt).
FR.4.3.3.
Mind
a mikrofon, mind az indítójelet átkapcsoló berendezés legyen összekötve az
egyes rajtkövek mögött elhelyezett mikrofonokkal, hogy minden egyes úszó azonos
hangerővel és egy időben hallhassa az indítóbíró vezényszavát és a rajtjelet.
FR.4.4.
Az
automata időmérő berendezés érintőpaneljei.
FR.4.4.1.
Az
érintőpanelek minimum mérete 2,4 méter hosszú, és 0,9 méter magas, de
legfeljebb 0,01 méter vastagságú legyen. A víz felszín fölött 0,3 méter, a víz
felszín alatt 0,6 méter legyen. A tartozékot minden pályán egymástól független
vezérléssel kell beszerelni, hogy ezek egyéni ellenőrzése biztosított legyen. A
panelek felülete jól megkülönböztethető, éles színű legyen, és rajta jól
látható legyen a pálya végén kötelező jelzés.
FR.4.4.2.
Rögzítés
Valamennyi
érintő panelt fix pozícióban, a pálya központi részén kell rögzíteni. A panelek
hordozhatóak legyenek, hogy a verseny befejeztével, illetve amikor nincs
verseny, az uszoda üzemeltetői eltávolíthassák azokat.
FR.4.4.3.
Az
érzékelés
A
paneleknek az érzékenysége nem lehet olyan nagyfokú, hogy a víz mozgása bekapcsolja
azokat, de egy gyenge kézi érintés kapcsolja be a berendezést. A panelnek a
felső széle is legyen érzékeny.
FR.4.4.4.
Jelzések
A
panelok jelzései fedjenek át és egyezzenek meg az uszoda meglévő jelzésével. A
panelek kerületét egy 0,025 méteres fekete szegéllyel kell kiemelni.
FR.4.4.5.
Biztonság
A
panelok legyenek érintés biztosak, továbbá ne legyenek éles, kiálló szélei.
FR.4.5.
Félautomata
időmérő berendezés esetén a célba érkezést egy gomb lenyomásával rögzítik,
amelyet az időmérő bíró nyom meg, amikor az úszó célba éréskor megérinti a
falat.
FR.4.6.
A
következő tartozékok alapvetően szükségesek az automata időmérő berendezés
felszerelésekor:
FR.4.6.1.
-
nyomtató, amely a versennyel kapcsolatban minden információt tartalmaz, és
amelynek adatai a későbbiek során visszahívhatók (tárolhatók).
FR.4.6.2.
-
a közönség számára látható eredmény kijelző tábla.
FR.4.6.3.
-
a váltók váltását ellenőrző berendezés, amellyel 1/100 pontossággal
elbírálhatók a váltások.
FR.4.6.4.
-
a hosszakat önműködően számláló berendezés.
FR.4.6.5.
-
a részidők kiírására alkalmaz berendezés.
FR.4.6.6.
-
számítógépes eredményösszesítés.
FR.4.6.7.
-
a téves érintések korrekciója.
FR.4.6.8.
-
az automatikusan elemes működésre való átkapcsolódás lehetősége.
FR.4.7.
Olimpiai
játékok és a világbajnokság során a következő tartozékok is elengedhetetlenek.
FR.4.7.1.
A
közönség számára olyan eredményjelző tábla, amely legalább 12 sort tartalmaz,
48 karakterrel soronként. Egyaránt tudjon jelezni betűket és számokat. Minden
karakter legalább 0,28 m magas legyen. A rendszer tudjon le- és felfelé
mozogni, továbbá villogtatni. Ugyancsak ki kell jeleznie a futó időt is.
FR.4.7.2.
Az
uszodában legyen egy légkondicionált helyiség (computerszoba), amely legalább
6,0 méter x 3,0 méteres nagyságú, és amely 3,0 - 5,0 méteres távolságban legyen
a célfaltól, teljes szabad rálátással a verseny egész időtartama során. A
vezetőbírónak akadálytalanul kell elérnie ezt a központi ellenőrző helyiséget a
verseny tartama alatt.
Minden
egyéb időben a helyiséget biztonságosan le kell tudni zárni.
FR.4.7.3.
Videó
felvevő- és visszajátszó rendszer.
FR.4.8.
Félautomata
időmérő berendezés az önműködő (elektronikus) versenybíráló berendezés
háttereként használható a FINA rendezvényein, vagy más fontos (nagy)
versenyeken, feltéve, hogy az pályánként 3 leállító gombbal van ellátva, és
azokat külön-külön versenybírák kezelik (ez esetben nincs szükség további külön
célbírák foglalkoztatására).
A
fordulóbírók egyike lehet egyben az egyik ilyen gomb kezelője.
Az
FR.5. és FR.6. pontok a műugrással, az FR.7., FR.8., FR.9. pontok a
vízilabdázással, az FR.10., FR.11., FR.12. és FR.13. pontok a műúszással
kapcsolatos szabályok.
FR.14.1.
Az
uszoda tisztasága
Az
orvosi és egészségügyi előírások az uszodában. Annak érdekében, hogy azoknak az
egyéneknek az egészségét megőrizzék, testi fejlődését elősegítsék, akik
uszodákat felüdülés, edzés, versenyzés céljából igénybe veszik, az Orvosi
Bizottság felhívja a figyelmet mindazokra a hiányosságokra, amelyek az
uszodákban, annak következtében állnak fenn, hogy nem fordítanak kellő
figyelmet az egészségügyi és orvosi előírásokra és szabályokra. Számos
légzőszervi-, bőr-, gyomor-, bélbetegség megelőzhető a megfelelő rendszabályok
alkalmazásával (és az ifjúság testi-lelki fejlődése is jobban elősegíthető, ha
a tevékenységet orvosi, élettani alapelvek szerint szervezik meg). Nem elég
tisztának lenni, az uszoda vize feleljen meg esztétikai követelményeknek is.
FR.14.2.
Részletes
kémiai és bakterológiai előírások a víz tisztaságára
ORVOSI ELŐÍRÁSOK (SZABÁLYOK)
MED.1. és MED 1.1.
(lásd az FR.14.1.
alpont alatt)
MED.2.1.
Az
évente elvégzendő vizsgálatok között szerepeljen
MED.2.1.1.
A
versenyző egyéni és családi kórelőzménye, jelenlegi és megelőző orvosi
ellátásának, sportpályafutásának adatai, és a nő versenyzőknél a menstruációs
adatok.
MED.2.1.2.
A
fizikális vizsgálatok, testsúly, magasság, stb.
MED.2.1.3.
Laboratóriumi
vizsgálatok: vérkép, vizelet, EKG, valamint egyes sportszámokban, ahol ez
szükséges végezzenek speciális vizsgálatokat is.
MED.2.2.
Az
orvosi vizsgálat állapítsa meg, ha orthopediai-, belgyógyászati-, ideggyógyászati-,
pszichiátriai-, bőrgyógyászati-, orr-, fül- és gégészeti-, szemészeti- és más
egyéb kórképek fennállása miatt ellenjavallt az edzés illetve a versenyzés.
Minden
versenyen legyen kinevezett versenyorvos, aki felelős a verseny folyamán minden
orvosi és egészségügyi teendőért.
MED.3.1.
A
FINA eseményeken a versenyorvos személyére a rendező ország tesz javaslatot, a
FINA Orvosi Bizottságának és a FINA Bureau együttes jóváhagyásával.
MED.3.2.
A
versenyorvos feladatai közé tartozik:
MED.3.2.1.
A
víz-, és a környezet tisztasága és higiéniájának ellenőrzése, beleértve az
öltözőket, a zuhanyzókat, a ruhatárakat, és az egészségügyi helyiségeket.
MED.3.2.2.
A
versenyzők orvosi ellenőrzése, beleértve az előforduló betegségek és a
balesetek nyilvántartását, továbbá egy megfelelően felszerelt orvosi szoba és
elsősegélyhely kialakítása és üzemeltetése.
MED.3.2.3.
Gondoskodjék
arról, hogy a fedett uszodák területén tilos legyen a dohányzás, még a
nézőtéren is.
MED.3.2.4.
Tartson
fenn kapcsolatokat a vendégcsapatok orvosaival, segítse őket laboratóriumi,
kórházi, gyógyszer szükségleteikben, a baleseti és kórházi ellátásaik
igényeiknek kielégítésében.
MED.3.2.5.
Azoknál
a csapatoknál, akiknek nincsen jelen csapatorvosuk, lássa el a csapat orvosi
teendőket.
DC.1.
Teljesítményfokozó
szerek használata szigorúan tilos és sérti a FINA szabályokat.
DC.1.2.
A
dopping szabály elleni vétség:
a./
ha tiltott szert (lásd: DC.2. szabályban) mutattak ki a versenyző
testszöveteiben vagy testnedveiben, vagy
b./
a versenyző használt, vagy előnyére fordított valamely tiltott eljárást (DC.3.
szabály), vagy
c./
a versenyző elismeri, hogy tiltott szert használt, illetve tiltott technikából
előnyt szerzett.
Egyéb,
a doppingszabályba ütköző tevékenységeket a DC.9.1. szabály tartalmaz.
DC.1.3.
Doppingra
vonatkozó bejelentést (vádat) - ellenőrizhetően - szóban vagy írásban lehet
tenni. A FINA szabályok szempontjából azok a nyilatkozatok, amelyek 21 évnél
régebbi történésekre vonatkoznak, elévültnek tekintendők.
DC.1.4.
A
doppingellenőrzéssel kapcsolatos eljárásokat és adminisztrációs szabályzatokat
az Orvosi Bizottságnak kell meghatároznia. Ezek az útmutatások „Útmutató"-ként
szerepeljenek. Az „Útmutató" vagy módosításai csak akkor érvényesek, ha a
Bureau elismerte azokat, és a FINA Újságban (FINA NEWS) közzétette azokat.
A
FINA Újság minden tagországa és versenyzője számára, akik ezeket a példányokat
igénylik, álljon a rendelkezésére.
DC.1.5.
A
versenyző csak akkor és addig jogosult arra, hogy versenyezzen FINA
versenyeken, vagy nemzeti bajnokságokon, beleértve saját országa bajnokságát
is, amíg hajlandó részt venni előre be nem jelentett doppingvizsgálaton, amelyet
tagországa, a FINA vagy - amíg fennhatósága alatt áll - más tagország
szervezete ezen szabályoknak megfelelően hajt végre. Az Útmutatóban az erre
vonatkozó szabályzati minta megtalálható. A FINA minden tagországtól elvárja,
hogy a kitöltött formanyomtatványok másodpéldányait küldje meg a FINA Irodának.
DC.1.6.
A
jelen szabályokban, illetve az „Útmutató"-ban leírt eljárásoktól való
eltérés nem érvényteleníti szükségszerűen valamely, a tiltott anyag kimutatását
a vizsgálati mintában vagy annak bizonyítását, hogy tiltott eljárást
alkalmaztak, mindaddig, amíg az előírásoktól való eltérés olyan, hogy alapvető
gyanút kelt a lelet értékelhetőségét illetően.
DC.1.7.
Minden
tagország szövetsége köteles a DC szabályoknak alávetni magát, és a szabályok
szerint eljárni. A tagország saját alapszabályzatának ki kell mondania, hogy a
FINA szabályokat, beleértve a doppingellenőrzés szabályait is gondosan követi
és dolgozzon ki részletes szabályokat a doppingra vonatkozóan, hogy versenyzői
értesüljenek jogaikról, valamint a mintavétellel kapcsolatos, és a fegyelmi
eljárásokról, továbbá a büntetésekről.
Részletesen:
minden tagország szövetsége a FINA tagság következményeként, egyet kell értenie
azzal, hogy:
/(1/)
a dopping- ellenőrzések által megszületett eredményeket közli a FINA-val
a DC.10. szabálynak megfelelően,
/(2/)
felhatalmazza a FINA-t arra, hogy doppingellenőrzést hajtson
végre a nemzeti bajnokságon, vagy bármilyen más olyan versenyen, amely a saját
jogkörébe esik,
(3) felhatalmazza a FINA-t arra, hogy be nem jelentett
doppingvizsgálatokat bármelyik versenyzőn végrehajtson a tagország jogain
belül, és az ország jogi szabályzatának megfelelően.
DC.2.1.
Az
„Útmutató" „Függelék 1"-ben felsorolt anyagok képezik a tiltott
anyagok listáját, továbbá ide tartozik ezen szerek valamennyi bomlásterméke
(metabolitját), továbbá a rokon anyagok. Jelen DC szabályok szempontjából a
tiltott anyag fogalma annak bomlástermékeit is magába foglalja.
DC.2.2.
A
versenyző kötelessége, hogy biztos legyen abban, hogy szervezetébe,
testnedveibe nem kerültek tiltott szerek. A versenyző felelős mindenfajta
anyagért, amit a próba során az általa szolgáltatott mintában kimutattak.
DC.3.1.
A
tiltott technikákhoz tartozik a:
a.)
vérdopping, ide tartozik az erythropoietin (EPO) használata,
b.)
és minden olyan anyag, vagy eljárás alkalmazása, amely megváltoztatja a
vizelet, illetve a vér értékelhetőségét a doppingvizsgálat során.
További
részletes magyarázat az „Útmutató"-ban találhatók.
DC.4.1.
Az
a versenyző, aki nem jelenik meg, vagy visszautasítja a doppingellenőrzést
azután, miután az illetékes személy erre megkérte, doppingvétséget követ el, és
a DC.9. szabály szerint büntethető. Ezt a tényt a FINA és a versenyző által
képviselt ország szövetsége felé jelenteni kell.
DC.4.2.
A
versenyző elutasíthatja a vérminta vételét azokban az esetekben, amikor az
„Útmutató"-ban rögzített kötelező eljárásokat és biztosítékokat nem vették
figyelembe.
DC.4.3.
Minden
edzőt, orvost, kisegítőt, adminisztrátort, vagy bármilyen más személyt, akiről
kiderül, vagy aki elismeri, hogy kezdeményező volt, vagy segédkezett a dopping
visszaélések elkövetésében, a DC.9. szabálynak megfelelően kell büntetni.
DC.4.4.
Minden
olyan személyt, aki tiltott anyaggal kereskedik, azt terjeszti, eladja, vagy
megveszi másképp, mint a rendes, foglalkozás szerinti forgalmazás és
kereskedelem keretei közt a szabály értelmében, doppingvétséget követ el és a
DC.9. szabálynak megfelelően megbüntetendő.
DC.4.5.
Az
a versenyző, aki nem jelenti be, hogy olyan tiltott szert szedett, amelynek
használata bizonyos, a DC.10.6. szabályban leírt körülmények közt
engedélyezett, a DC.9. szabálynak megfelelően kell büntetni.
DC.5.1.
Az
az úszó, aki egy világrekordot megdönt, a verseny befejezését követő 24 órán
belül doppingellenőrzésnek kell, hogy alávesse magát. Ha a váltó dönti meg,
vagy állítja be a világrekordot, akkor mint a négy versenyzőt meg kell
vizsgálni. A negatív dopping-teszt bizonylatot a világrekord bejelentési laphoz
csatolni kell.
DC.5.2.
A
FINA versenyeken a doppingellenőrzésért az elsődleges felelősséggel a FINA
Orvosi Bizottság bír. A tényleges szervezés a doppingellenőrző bázison, az egy
vagy két személyből álló Doppingellenőrző csoport feladata, akiket a FINA
Orvosi Bizottsága javasolt és a FINA Bureau jóváhagyott.
Az
olimpiai játékokon a FINA Orvosi Bizottsága működjön együtt az IOC (NOB) Orvosi
Bizottsága képviselőjével az ellenőrző állomáson a vizsgálati minták
begyűjtésében.
DC.5.3.
Olimpiai
játékokon a FINA Végrehajtó Bizottsága a FINA Orvosi Bizottságának javaslatára
és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Orvosi Szervezetével, és a szervezőkkel
együttműködve meg kell határoznia az ellenőrzésbe bevonandó sportolók számát
minden napra, és sportáganként lebontva. Hasonló módon lehet eljárni minden más
versenyen is az ottani orvosi és szervező szövetség együttműködésével a
lehetőségekhez alkalmazkodva.
DC.5.4.
Dopping
ellenőrzésre a versenyzőket mind a döntőben elért eredményük alapján, mind
sorshúzással, a FINA Orvosi Bizottsága választja ki. Valamennyi, a versenyen
elinduló versenyzőnek benne kell lenni ebben a választási körben. A sorshúzást
az egyes versenyszámok, illetve a verseny rajtja előtt kell megejteni, kivéve a
vízilabdában, ahol ezt az utolsó negyed megkezdése után kell eldönteni. Az
egyes szakágak speciális vizsgálati teendőit az Orvosi Bizottság saját
hatáskörében határozza meg.
DC.5.5.
A
doppingellenőrzésre történt kiválasztás után a továbbiakban az „Útmutató"
1. rész 4. pontja szerint kell eljárni.
DC.5.6.
Ha
valamely sportoló nemzeti rekordot ér el egy FINA versenyen és nem választják
ki doppingellenőrzésre, az illető nemzeti szövetsége kérheti a FINA-tól a doppingellenőrzést,
de ennek előre megállapított költségeit a szövetség kell, hogy állja.
D.6.1.
A
FINA vagy annak tagszövetségei hivatalosan kijelölhetnek egy másik tagországot,
állami szervet, illetve harmadik szervet, amely jelen szabályoknak megfelelően
minták gyűjtésére alkalmas. Az így kijelölt szerv a továbbiakban: „gyűjtő
megbízott" (SA=Sampling Agent) néven szerepel jelen szabályban, illetve az
„Útmutató"ban.
DC.6.2.
A
be nem jelentett vizsgálatokra vonatkozó eljárások, és az adminisztrációs
szabályok részleteikben az „Útmutató"-ban találhatók. Tudomásul kell
venni, hogy a be nem jelentett teszt bármilyen időben megtörténhet, beleértve
bármilyen versenyt, annak helyét és idejét és a nem jelentett vizsgálatról sem
a versenyző, sem az őt képviselő szövetség előre nem értesülhet.
DC.6.3.
A
be nem jelentett vizsgálat kiterjedhet minden tiltott anyagra, vagy technikára,
elsősorban az anabolikus szerekre, az azok kimutathatóságát befolyásoló
anyagokra és bármi más anyagra, amelyek az anabolikákkal kapcsolatban állnak,
és részletesen meghatározottak az „Útmutató"-ban.
DC.6.4.
Amikor
egy versenyzőt időlegesen eltiltanak a DC.9.2. szabály szerint, és újból
szeretne versenyezni ezen eltiltása leteltével, a letiltás lejárta előtt
legalább 9 (kilenc) hónappal a FINA felé jelezni kell, hogy ismét versenyezni
szeretne, és egyben bejelenti, hogy be nem jelentett vizsgálatra rendelkezésre
áll bármikor, a hátralévő időben. Ezen időszakon a belül a versenyző
szövetségének legalább három vizsgálatot kell végrehajtani a versenyzőn,
legalább 3 (három) hónapos időközökben. A teszteredményeket a FINA-nak
jelenteni kell. Ezen felül közvetlenül az eltiltás lejárta előtt a versenyzőnek
keresztül kell mennie egy, a FINA által meghatározott, valamennyi tiltott
szerre kiterjedő doppingellenőrzési folyamaton.
DC.6.5.
Minden
FINA tagország feladata, hogy lehetőség szerint segédkezzen más tagországoknak
a be nem jelentett vizsgálatok elvégzésében. Az a szövetség, amely gátolja,
akadályozza, kijátssza, vagy más módon nehezíti az ilyen vizsgálatok
kivitelezését, a FINA Szabályokban meghatározott büntetésekkel sújtandó.
DC.6.6.
Minden
tagország kötelessége, hogy megadja azoknak a versenyzőknek a nevét, címét és
telefonszámát, akiket a FINA kiválasztott, hogy a náluk be nem jelentett
vizsgálatok elvégezhetők legyenek.
DC.6.7.
Ha
a FINA egy be nem jelentett vizsgálatot kíván végrehajtani, de a versenyző
kétszer nem található azon a megjelölt telefonszámon, vagy címen, amelyet a
FINA megkapott, a FINA-nak be kell jelentenie a helyzetet a versenyzőnek és az
illetékes szövetségnek, részletes információt kérve a versenyző programjáról.
Ha a versenyzőt az első értesítést követő 18 (tizennyolc) hónapban nem sikerül megtalálni,
ezt úgy kell tekinteni, mintha a versenyző elutasította volna a
doppingellenőrzést.
DC.7.1.
A
FINA felelős a doppingellenőrzésért a
a/./)világbajnokságokon, kivéve a szeniorok versenyét,
b/./)
a világ kupán,
c.) minden más FINA eseményen.
Ezen
eseményeken a FINA képviselőjének, vagy a FINA által kijelölt megbízottnak kell
részt vennie.
DC.7.2.
Minden
egyéb esetben, kivéve, ha a doppingellenőrzést egy más sportszervezet szabályai
szerint bonyolítanak, az a tagország, amely felügyeli vagy amelynek a területén
történik az ellenőrzés, felelős minden ellenőrzési folyamatért.
DC.7.3.
Ha
a doppingellenőrzés felügyeletéért, illetve lebonyolításáért valamely
tagszövetség felelős, a tagszövetség köteles az „Útmutató" előírásai
szerint eljárni.
DC.7.4.
Ha
egy doppingellenőrzés pozitív eredménnyel zárul egy olyan versenyzőnél, aki nem
az ellenőrzést lefolytató tagországhoz tartozik, a doppingellenőrzést
lefolytató tagország szövetségének a vizsgálat eredményét haladéktalanul
jelentenie kell a vétkes sportolót felügyelő nemzeti szövetségnek, amely a
megfelelő kihallgatást lefolytatja és a megfelelő büntetést kiszabja a
versenyzőre. Azon tagország szövetségének, ahol a doppingellenőrzést
elvégezték, a pozitív vizsgálati eredményről jelentést kell küldenie a FINA
számára.
DC.8.1.
Valamennyi
vizsgálati minta analízisét a IOC. által akkreditált laborban kell
elvégeztetni. Az ilyen laboratóriumok a legkorszerűbb, tudományos eszközökkel
és eljárások alkalmazásával végzik el a próbákat, és ezért eredményeik
tudományosan elfogadhatónak ítélhetők. Ugyancsak feltételezhető, hogy a
vizsgálati folyamatok során betartják a megfelelő biztonsági technikákat és
gondosságot. Ezt a feltételezést bizonyítottan ellentétes tények
megcáfolhatják, de nem háríthatók el eleve valamely laboratórium vizsgálati
módszerei.
DC.8.2.
Amennyiben
a minta valamely tiltott anyagra nézve pozitív eredményt ad, ezt a FINA-nak
jeleznie kell a versenyző nemzeti szövetsége felé, továbbá a FINA főtitkára és
az Orvosi Bizottság részére. A B minta vizsgálatának előkészületeit a lehető
leggyorsabban el kell kezdeni.
DC.8.3.
Azt
a versenyzőt, akinek A mintája pozitív eredményt adott, a FINA Döntő Bizottsága
ideiglenesen felfüggeszti, előzetes meghallgatás nélkül, amíg a B minta
eredménye ismeretében megtörténhet a meghallgatás.
DC.8.4.
Fel
kell tételezni, hogy minden versenyző ragaszkodik a B minta vizsgálatához, hogy
megbizonyosodjék, hogy abban az A mintában találttal azonos anyag mutatható ki,
de elfogadhatja az A minta tiltott anyagot kimutató eredményét, amikor a
FINA-nak ezt 14 napon belül jeleznie kell.
Abban
az esetben, ha a sportoló nem ismeri el az A teszt eredményét, és az A
vizsgálati pozitív eredmények megismerését követő 21 napon belül nem teszi meg
a szükséges lépéseket a B minta megvizsgáltatására, úgy tekintendő, mint aki az
A minta eredményét elfogadta.
Az
a sportoló, aki önként elfogadja az A teszt eredményét, ettől függetlenül
jogosult részt venni a meghallgatáson a DC.8.6. szabálynak megfelelően.
DC.8.5.
Ha
a B teszt negatív eredménnyel zárul, a teljes vizsgálat negatívnak tekintendő,
és erről a versenyzőt, tagszövetségét és a FINA Bureaut értesíteni kell.
DC.8.6.
Ha
a B teszt eredménye pozitív és az alkalmazott tiltott szert egyértelműen
meghatározták, a tényt jelenteni kell a FINA Dopping Bizottságának további
határozatok meghozatala céljából a C.17.5. pont értelmében.
Ha
doppingvizsgálatot valamely más FINA tagország végezte, a meghallgatás azon
ország törvényei és szabályai szerint egy megfelelő bizottság előtt történjék,
amelyhez a versenyző tartozik.
DC.8.7.
Amikor
a versenyzőt értesítik a dopping vétségéről, illetve annak jogos gyanújáról,
egyúttal közölni kell vele, hogy meghallgatásra jogosult. Ha a versenyző az
értesítést követő 28 (huszonnyolc) napon belül nem kéri a meghallgatást, úgy
tekintik, hogy lemondott a meghallgatás jogáról.
Ha
a dopping-vétség a DC.9.1-ben meghatározott módon, a DC.9.2.a.)-ban leírt
anyagokkal történt, a versenyzőt tájékoztatni kell, hogy a meghallgatás csak az
alábbi területekre terjed ki:
a.)
az analizált testnedvek illetve szövetek valóban megfeleltek-e önmaguknak,
b.)
károsodott-, illetve fertőződött-e a vizsgált testnedv, illetve szövet,
c.)
a laboratóriumi eljárást szabályosan folytatták-e le,
d.)
hogy az első vétkességért kiszabható minimális büntetési tétel elegendő-e?
e.)
hogy a visszamenőleges büntetés első vétség esetén rövidebb legyen-e 6 (hat)
hónapnál.
DC.8.8.
Ha
egy versenyzőről vagy más személyről kiderült, hogy dopping visszaélést
követett el, a DC szabályokban foglaltaknak megfelelően, vagy egy ilyen személy
lemondott a meghallgatás jogáról, a FINA Dopping Testület (illetve a versenyző
nemzeti szövetségének megfelelő szerve) járjon el a DC.9. szabályoknak, és
szankcióknak megfelelően, amint a fenti tényekről értesül.
DC.8.9.
Minden
olyan személy, akit a FINA Dopping Bizottság valamely, a doppingellenőrzés
szabályaival kapcsolatos döntése érint, fellebbezhet a CAS-hoz (Court of
Arbitration for Sport), a Nemzetközi Sport Bírósághoz Lausanneben, a C.10.8.3.
FINA szabálynak megfelelően.
DC.9.1.
Ezen
szabályok alkalmazása szempontjából doppingvétségnek tekintendő:
a.)
a versenyző szervezetében a szövetek, vagy testnedvek tiltott szereket
tartalmaznak;
b.)
tiltott technika alkalmazása, azok előnyeinek használata;
c.)
elismeri, hogy előnyszerzés céljából tiltott szert, vagy tiltott technikát
alkalmazott;
d.)
a doppingellenőrzésen való meg nem jelenés, illetve a vizsgálaton való
részvétel megtagadása;
e.)
segédkezni, vagy bátorítani a versenyzőt a számára tiltott szerek
alkalmazásában, tiltott technikák felhasználásában, annak elismerése, hogy
másokat segített vagy ráveti ezek alkalmazására;
f.)
bármely tiltott szerrel való kereskedés, azok terjesztése, illetve eladása,
megvétele.
DC.9.2.
A
büntetések a következők legyenek:
a.)
Anabolikus androgén steroidok, növekedési hormonok, vagy ezekkel vegyi illetve
hatástani kapcsolatban lévő rokon vegyületek.
Első
elkövetés (alkalom):
-
legalább négy éves eltiltás,
-
továbbá visszaható büntetés, amely minden, a szabálysértés elkövetése előtt hat
hónapon belül elért eredmény megsemmisít és töröl.
Második
elkövetés (alkalom):
-
végleges (élettartamra vonatkozó) eltiltás, kizárás és
-
visszaható büntetésként törölni kell minden versenyeredményt, arait a versenyző
karrierje során elért.
Ha
egy sportoló szöveteiben, vagy testnedveiben a DC.9.2.a. pontban megnevezett
tiltott anyagot találnak, ez szabálysértés, és a sportolót a DC.9.2, szabályok
szerint meg kell büntetni, akkor is, ha a versenyző bebizonyítja, hogy a
tiltott anyagok bevitele akaratán, és tudtán kívül történt.
A
meghallgatás során a DC.9.2.a.) pont esetén a versenyző bizonyítékokat csak a
DC.8.7. pontban foglaltakra vonatkozóan terjeszthet elő.
b.)
Amphetarnine- és rokonanyagok, egyéb stimulánsok, vízhajtók, betablokkolók,
beta-2 agonisták és rokonvegyületek.
Első
elkövetés (alkalom):
-
legfeljebb két évig tartó eltiltás.
Második
elkövetés (alkalom):
-
minimálisan 2 év, de a büntetés örökös eltiltásig terjedhet.
c.)
Narkotikus fájdalomcsillapítók:
Első
alkalom (elkövetés):
-
legfeljebb két évig tartó eltiltás.
Második
alkalom (elkövetés):
-
a büntetés örökös eltiltásig terjedhet.
d.)
Efedrin, fenilpropanolamin, coffein (a koffein vérszintjét azonban figyelembe
kell venni), cannabinoidok (pl. marihuána és hasis), és minden más tiltott
anyag, amely a DC.9.2. a-c. pontjában nincsen külön megnevezve.
Első
alkalom:
-
legfeljebb három hónapig való eltiltás.
Második alkalom:
-
három hónaptól 2 évig való eltiltás.
Harmadik
alkalom:
-
két évtől az örökös eltiltásig terjedő büntetés.
e.)
Ha valaki vonakodik magát alávetni egy számára előírt doppingellenőrzésnek, úgy
tekintendő, mint aki anabolikus androgen steroidok használatában vétkes, és a
DC.9.2.a.) szabály alapján kell büntetni.
f.)
Minden egyéb visszaélés, amely a doppingellenőrzéssel kapcsolatban történik, a
Dopping Testület saját hatáskörébe tartozik, és a büntetést is ők szabják ki.
DC.9.3.
Az
a tény, hogy a versenyző szöveteiben, vagy testnedveiben androgen steroidot,
növekedési hormont vagy rokon vegyületeket találtak, a versenyzőre hárítja
annak feladatát, hogy bebizonyítsa, hogy a DC.2.a.) pontban meghatározott
legkisebb tételt miért ne haladja meg a büntetése, és a visszaható büntetés
miért legyen 6 (hat) hónapnál rövidebb tartamú.
Ha
a versenyző testnedveiben vagy szöveteiben bármely más, tiltott anyagot
találtak, a versenyző kötelessége annak bizonyítása, hogy miért ne büntessék a
tételek teljes súlyával, a DC.9.2.b-e.) pontoknak megfelelően.
DC.9.4.
A
DC.9.2. szabályok, illetve bármely más DC szabályok szóhasználatában az
eltiltás azt jelenti, hogy az a személy, akit megbüntettek, nem vehet részt
semmilyen FINA eseményen, vagy FINA tagországok eseményein, egyetlen más
szakágban sem, sem nemzetközi versenyeken akár versenyző, akár delegátus, edző,
csapatvezető, orvos, vagy a FINA illetve egy tagország szövetségének
megbízottjaként. Az érdekelt testület ellenkező értelmű határozata híján a
felfüggesztés (eltiltás) attól a dátumtól számítandó, amikor a versenyző a
mintát szolgáltatta. A DC.9.2. és bármilyen más DC szabályok értelmezésében az
kizárás örökös eltiltást jelent.
DC.9.5.
Amikor
a DC szabályt valamely váltó, vízilabda, műúszó csapat tagja, vagy versenyzője
sértette meg, a DC.9.2. szabálynak megfelelően kell büntetni a versenyzőt, a
csapatát pedig ki kell zárni a versenyből.
DC.9.6.
Ha
bármely személy, legyen az edző, az orvos, szakvezető segítséget nyújtott vagy
tanácsokat adott a sportolónak, hogy a doppingra és az ellenőrzésekre vonatkozó
szabályokat megsértse, vagy ilyen szabálysértés a tudomására jutott és azt nem
jelentette a FINA felé, az ilyen személy akár örökre is eltiltható.
DC.9.7.
Ha
valamely versenyzőt doppingvétség miatt megbüntettek, a DC.6.4. szabályban
foglaltakon túlmenően köteles arra is, hogy rehabilitálásának alapfeltételeként
doppingellenőrzéseken essen át.
DC.9.8.
Amikor
a versenyző eltiltása lejárt - feltéve, hogy a versenyző a DC.6.4. szabálynak
megfelelően járt el - a versenyző automatikusan visszakapja versenyengedélyét.
Ebben az esetben a versenyző, vagy őt képviselő szervezetnek nem szükséges
újból versenyengedélyért jelentkeznie.
DC.9.9.
Ha
egyazon versenyzőn elvégzett bármely két doppingellenőrzés között több mint 10
nap telik el, és a versenyző ugyanazon anyagra ismét pozitív eredményt
produkál, ezt két külön doppingvétségnek kell tekinteni, még abban az esetben
is, ha az első vizsgálat eredménye, csak akkor vált ismertté, amikor a második
ellenőrzés megtörtént. Ilyenkor a versenyző az ilyen esetre meghatározott,
további büntetéseket kell, hogy kapja.
DC.9.10.
A
DC.9.2.a.) szabály bármilyen megsértése az anabolikus androgen szteroidok első használatától
számított 12 (tizenkét) hónapon belül, a vétkes versenyző tagországának
automatikus megbüntetésével jár, ami a tagország szövetségének esetén a
következő: negyedik elkövetés: az érintett szövetséget 24 (huszonnégy) hónapra
felfüggesztik.
A
DC.9.9. szabályban foglalt eset kivételével, minden egyes pozitív eredmény
önálló szabálysértésnek tekintendő, azzal a kivétellel, hogy a tagszövetség
saját doppingvizsgálatával, illetve a be nem jelentett vizsgálattal kiderített
szabálysértések nem számíthatók be a DC.9.10. szabályban leírtakba. Olyan,
versenyengedéllyel rendelkező versenyzők, akiknek szövetsége a DC.9.10. pont
szerint eltiltás alatt áll, továbbra is vizsgálhatók a DC.6. szabály szerint,
beleértve a DC.6.5. bekezdést is.
A
fent leírt büntetéseket csak akkor kell alkalmazni, ha a doppingvétségeket
azonos szakágban versenyzők követték el, és csak az adott szakágra vonatkozhat.
DC.9.11.
A
tagország szövetsége köteles megtéríteni a FINA-nak minden pozitív eredmény
teljes vizsgálati költségét, beleértve az utazási költségeket és a
laboratóriumi díjakat is, amennyiben a FINA rendelte el azokat.
DC.10.1.
Valamennyi
tagország szövetségének el kell fogadnia az itt leírt DC szabályokat. A
tagországok szövetségei saját szabályaikban rögzítsék, hogy minden FINA
szabályt, beleértve a doppingellenőrzés szabályait elfogadják.
A
nemzeti szabályok tartalmazzanak megfelelően értelmező doppingszabályokat, hogy
minden tag értesüljön jogairól, a doppingellenőrzés anyaggyűjtésének menetéről,
a fegyelmi eljárásokról, valamint a büntetésekről. A tagországok szövetségének
önként be kell számolnia minden negyedévben (március 31., június 30.,
szeptember 30. december 31.) a FINA felé a hatáskörükben elvégzett
doppingellenőrzések eredményéről.
DC.10.2.
A
tagországok szövetségei számoljanak be a FINA számára minden olyan, az
úszóversenyek során elért időeredményekről, amelyek a FINA világranglistáján az
első 50 helyezésbe bekerülnek.
DC.10.3.
A
tagszövetségek kötelesek a saját hatáskörükben lefolytatott, saját
doppingvizsgálatot követő meghallgatások jegyzőkönyvét, és az ott hozott
határozatokat ismertetni a FINA-val. Az ilyen anyagot a FINA Végrehajtó
Bizottsága a kézhezvételtől számított 30 (harminc) napon belül vizsgálja meg,
és/vagy egyszerűen tudomásul veszi a tényeket, vagy további megvitatás céljából
átadja a FINA Dopping Bizottságának, amely azt a DC.8. szabálynak megfelelően
értékelni tartozik. Amíg a Dopping Bizottság nem határozott, az eredeti
vizsgálatokat elvégző szövetségben született eredmények és határozatok
véglegeseknek tekintendők, és ezeket minden szövetségnek kötelezően el kell
ismernie, és érvényesítenie kell. Amennyiben ezekkel a Dopping Bizottság is
foglalkozik, az ő döntései lesznek véglegesek és kötelezőek a FINA-ra és minden
tagszövetségére.
DC.10.4.
Ha
a Bureau nincs meggyőződve, hogy valamely tagország szövetsége saját
hatáskörében mindenben követte a FINA azon szabályait, amelyek a
doppingellenőrzésre vonatkoznak, akár a DC.10.3. szabály alapján a Bureau felé
jelentett esetről van szó, akár máshonnan jutott az eset a Bureau tudomására, a
Bureau azt a Dopping Bizottságnak jelentheti, hogy a FINA szabályoknak
megfelelően meghallgatásra kerüljön sor.
DC.10.5.
A
FINA elismerheti olyan doppingellenőrzés eredményeit is, amelyet más
sportszervezet végzett el a FINAn és tagországán kívül, akkor is, ha a
sportszervezetnek a szabályai és a doppingellenőrzés folyamata különbözik a
FINA által meghatározottaktól, amennyiben a vizsgálatokat gondosan és pontosan
hajtották végre, és az illetékes sportszerv szabályai megfelelő védelmet
biztosítanak a versenyző számára.
Amint
az ilyen vizsgálat eredményét bármilyen forrásból megkapta, a FINA Végrehajtó
Bizottsága azonnal át kell adja azt további vizsgálatra az illető Dopping Bizottságának,
hogy az a DC.B. szabályban foglaltak betartásával járjon el. Ilyen esetben a
Dopping Bizottság által hozott határozat végső döntés lesz, és az mind a
FINA-ra, mind annak tagjaira kötelező érvényű.
DC.10.6.
A
versenyzők, akik bármilyenfajta gyógyszert szednek, ezekről nyilatkozniuk kell
a megfelelő vezetőség felé. Ha olyan tiltott anyagot szedett a versenyző, amely
bizonyos esetekben engedélyezve van, a versenyző köteles ezen tényt saját
szövetségével közölni, továbbá ezt a tényt fel kell tüntetnie a vizsgálat előtt
kitöltendő formanyomtatványon. Ha a versenyző elmulasztja saját szövetségét
értesíteni, mind pedig a formanyomtatványt megfelelően kitölteni, ez a
mulasztás a DC.4.5. szabály megsértéseként értékelendő. Mindenfajta ezzel
kapcsolatos formanyomtatvány csak akkor tekinthető érvényesnek, ha azt a
versenyző aláírta.
DC.10.7.
Mindenfajta
vizsgálati anyag, amit a FINA a FINA versenyeken, vagy a be nem jelentett
vizsgálatok során összegyűjtött, továbbá ezen minták vizsgálati eredményei a FINA
tulajdonában maradnak, és sorsukról csak a FINA tudtával és beleegyezésével
lehet dönteni.
Vissza
a Magyar Sportra Vissza a főoldalra
A Magyar Sport Közhasznú Egyesület Jogi
közleménye